5 tipp, hogy hatékonyan ötleteljünk, avagy brainstorming-technikák íróknak
Akár túl kevés, akár túl sok legyen az ötletekből, egy biztos, hogy rendet kell vágni közöttük. Erre pedig a brainstorming módszere lehet alkalmas. Bár a technikát számos kritika is érte, elsősorban a csoportos alkalmazásának hatékonyságát vitatták, egyénileg igen hasznos segítség lehet a gondolatok, ötletek rendezésében. Könyv Guru megoszt pár alapötletet és néhány praktikus tippet, hogyan pörgethetjük fel a nem elég ütősnek tartott történeteinket.
* * *
1. Kockázzunk!
Vizsgáljunk meg egy témát vagy ötletet hat különböző szempontból – innen a technika neve, amely a kocka oldalaira utal. Vagyis:
- írjuk le (Mi ez?),
- hasonlítsuk valamihez (Milyen, mihez hasonlít, vagy mihez nem?),
- társítsuk dolgokhoz, asszociáljunk vele (Mit csinálnál vele?),
- elemezzük (Milyen részekből áll össze?),
- alkalmazzuk (Hogyan lehet használni?),
- érveljünk mellette vagy ellene (Hogyan tudnánk támogatni vagy ellenezni?)
Ezt a technikát ugyan diákoknak fejlesztették ki, hogy a kritikai gondolkodásmódot erősítsék bennük, de nagyon jól lehet használni íróknak is. Sok esetben segít, hogy kiderüljön egy ötlet gyengesége, vagy éppen hogy erősebbél ütősebbé tegyünk egy jól induló, de ellaposodó sztorit.
2. Forró toll
Írjunk! Na jó, de nem tudjuk, hogy mit? Akkor is írjunk, a lényeg, hogy írjunk, bármit.
Tűzzünk ki egy megfogható célt: mondjuk 500 szót, 3 oldalt vagy öt percet. Aztán írjunk, akármi is jön a tollunkra.
Ne gondolkodjunk, hogy mi lenne a legpontosabb kifejezés, ne nézzük a helyesírási hibákat, ne térjünk vissza javítgatni, amit már leírtunk! Kapcsoljuk ki a bennünk élő belső szerkesztőt, ne keressünk összefüggést, csak írjunk!
Azt is megtehetjük, hogy lehunyjuk a szemünket írás, gépelés közben, esetleg akár le is kapcsoljuk a monitort, csak a kezünk jár a billentyűkön, vakon, ösztönösen…
3. Készítsünk listát!
Ha regényt írunk, gondoljuk végig, milyen gondolatokat, milyen elemeket akarunk átadni az olvasóknak? Vessünk papírra egy listát, mondatokat, szavakat. Listázzunk embereket, helyeket, gondolatokat, értékeket, tulajdonságokat, célokat, akadályokat. Ehhez a listához később visszatérhetünk, gondolkodhatunk rajta, megvizsgálhatjuk, mi és hogyan jelenik meg a szövegben. Ihletet meríthetünk belőle.
Ne értékeljünk, ne válogassunk még ezen a ponton, egy ilyen gyűjteménynek pont az a lényege, hogy ösztönösen merüljön fel a sok elem.
4. Csináljunk elmetérképet (MindMapping)!
Ez is egyfajta listázás, csak éppen vizuálisabb technika, mint az előző. A gondolatokat, ötleteket egy nagy papírra, táblára írjuk fel, majd teremtsünk kapcsolatot köztük, karikázzuk be, kössük össze az összetartozókat, csoportosítsuk az egy körbe tartozókat, jelöljük az egymásból következőket. Ezzel mozgósítjuk az agyunkat, hogy ne csak lineárisan gondolkodjon, hanem asszociatív módon kapcsolódjanak a témák, felvetések.
Az elkészítés módja rajtunk áll (hogy pl. hány színt használunk és mire), de a lényeg, hogy írjunk, amíg ki nem fogyunk az ötletekből, és csak utána rajzoljuk be a kapcsolódásokat, csak az összes ötlet leírása után jelöljük az összetartozó gondolatokat. És persze ne habozzunk utólag beírni az új ötleteinket, amelyek az ábra láttán születtek meg a fejünkben.
5. Kutassunk!
Tudjuk, miről akarunk írni, csak éppen azt nem tudjuk, hogyan népesítsük be ezt a világot? Menjünk könyvtárba, vagy keresgéljünk az interneten (bár el utóbbi elég nagy veszélyt rejt magában az elkalandozásra)! Olvassunk utána a témánknak, ha például az egy történelmi esemény volt, nézzünk utána a helyszíneknek, amelyek felbukkannak a szövegünkben. Próbáljunk kulturális vonatkozásokat is keresni: öltözködési, viselkedési, étkezési szokásokat is érdemes kutatni.
Lehet, hogy olyan szempontok bukkannak fel, amelyek továbblendítik a munkánkat, esetleg meg is változtatják a regényünk fő irányát.
* * *
Ha pedig nem működik az egyik technika, nyugodtan próbáljunk ki egy másikat. Sőt, ezt akkor is megtehetjük, ha már az egyik segített, hiszen lehet, hogy még izgalmasabb eredményre jutunk egy második, harmadik módszerrel.
És ne feledjük: az ötletek, gondolatok bármikor kipattanhatnak a fejünkből, bármilyen helyzetben megszülethetnek. (Emlékezetes, hogy Agatha Christie fejében is mosogatás közben születtek a legjobb krimiszálak.) Ez pedig azt jelenti, jó, ha mindig van nálunk valamilyen eszköz, hogy lejegyezzük ezeket a gondolatokat. Egy jegyzetfüzet és toll, de akár e-mailen is elküldhetjük magunknak, készíthetünk telefonjegyzetet, esetleg rögzíthetjük hangalakban is – számtalan modern eszköz áll a rendelkezésünkre erre. Csak ne hagyjuk, hogy elszálljanak…
Borítókép: Ryan Wong / Unsplash.com