A Csillagok háborújának szellemírója
Bár a rajongók elsősorban a mozipénztáraknál taposták egymást, hogy bejussanak a Star Wars űroperett legújabb, 7. részének (Az ébredő Erő) vetítéseire, a történetfolyam igazi megszállottjai a filmmel egy napon, tavaly december 18-án (legalábbis e-book változatban) piacra dobott könyvet is igyekeznek beszerezni. A Penguin Random House science-fiction könyveit kiadó Del Rey gondozásában megjelent kötet szerzője, Alan Dean Foster emblematikus figura. A beavatottak számára az ő neve azért lelkesítő, mert Foster igen sokat tett az űr-saga sikeréért. Ő írta ugyanis az immár 40 éve életben tartott sorozat első (majd utóbb IV-re átszámozott) részét, a Magyarországon Csillagok háborúja címen bemutatott filmepizód könyves változatát. Pontosabban ő volt a könyv „szellemírója”, mivel a borítón a sztori megálmodójának, George Lucasnak a neve szerepelt szerzőként.
A sokáig titokban tartott történet szerint a film forgatásának befejezése idején, valamikor 1976-ban (eredetileg az év karácsonyán akarták bemutatni a mozit, de az utómunkák miatt a premier 1977 májusára csúszott) Lucas ügyvédje felhívta Foster ügynökét, hogy nem vállalná-e el a könyv elkészítését – emlékezett a váratlan megkeresésre az igazi szerző egy interjúban. Azért volt szükség Fosterre, mert a forgatókönyvet jegyző és a filmet rendező
Lucas túl elfoglalt volt, hogy a film utómunkálatai közben még a könyv megírásával is foglalkozzon.
A kiválasztott szerző pedig addigra már felmutatott néhány jobban sikerült sci-fi kötetet. Foster úgy emlékezett, hogy azért adta be könnyen a derekát, mert ismerte Lucas korábbi munkáit: a kevésbé lelkesen fogadott űrutópiát, a THX 1138-at, illetve az első komolyabb elismerést (és honoráriumot) meghozó American Graffitit.
A Lucasnál két évvel fiatalabb író egyébként már a 3. felkért szerző volt a munkára, de a két korábbi jelölt 5 ezer dollárért nem vállalta a feladatot. A nem finnyáskodó Foster viszont a forgatókönyvből kiindulva olyan képzelőerővel teremtette meg a sztori „világát”: a helyszíneket, a bolygókat, a különféle lényeket és a feltűnő modern technológiákat, hogy ez lett az alapja az azóta szinte átláthatatlanná terebélyesedett Star Wars-univerzumnak. A film reklámkampányának egyik állomásaként, 1976 novemberében kiadott könyv eredeti címe Star Wars: Luke Skywalker kalandjaiból volt, utóbb változtatták Egy új reményre.
A könyv sikere előrevetítette a film fogadtatását is: 3 hónappal a premier előtt már 125 ezer példány fogyott a kötetből. Pedig, tartják számon a rajongók, Foster annyi szabadságot kapott, hogy a regény számos ponton eltér a filmre vitt forgatókönyvtől. Például olyasmikben, hogy míg a szövegben Darth Vader harcban kerekedik felül Obi-Wan Kenobin, addig utóbbi a vásznon hagyja magát legyőzni. Vagy, hogy Foster a könyvben már Sith lovagnak nevezi Vadert, amely kifejezés sem az 1977-es első (IV.) epizódban, sem az azt követő két folytatásban nem hangzik el, csupán az 1999-es „igazi” első részben, a Baljós árnyakban kezdik használni.
A Csillagok háborúja szellemíróját nem bántotta, hogy a dicsőséget Lucas aratta le. Legalábbis utóbb Foster erről úgy nyilatkozott, hogy „egyáltalán nem zavart, hiszen az egész George ötlete volt. Én csupán részleteiben kibontottam azt.
A legcsekélyebb mértékben sem zavart, hogy nem szerepel a nevem a borítón.
Az ugyanis olyan lett volna, mintha az építési vállalkozó ki akarta volna íratni a nevét egy Frank Lloyd Wright által tervezett házra”.
Akárhogyan is, Foster sem maradt mindig névtelen háttérember. A több mint 100 könyvet jegyző író az 1970-es években egyebek mellett az ikonikus Star Trek sorozat (jóval később pedig a mozifilmek) könyves változatain is dolgozhatott, majd ő vethette papírra (1979-ben) A nyolcadik utas: a Halál (Alien), illetve két folytatásának történetét is – immár mindegyiket saját néven. Majd’ négy évtizeddel a Csillagok háborújának megjelenése után pedig rábízták a Star Wars-saga VII. részének a könyves verzióját is, amit végre Alan Dean Fosterként írhatott alá.