“Sokszor keverem olyan helyzetbe is a szereplőket, melyeket előzetesen nem terveztem”

MIért nehéz egy rendhagy műfajú regénynek kiadót találni? Milyen problémákat jelent egy többkötetes sorozat történetszálainak összehangolása? Egyebek mellett ezekről is mesélt Derenkó Dániel új kötete, Az erdő vándorai megjelenése kapcsán.

Olvas tovább

“Többet ér a szépet elmesélni, mint csak a kerülendőkre koncentrálni”

Miért fontos a “szép és helyes szexualitás-kép” átadása, miről tudnak a legnehezebben beszélni az emberek, hogyan lehet a beszélgetőpartnereket anonimizálni? Ezekről a témákról is beszél Kuti Veronika, a Vágyvirágzás: Nők a kibontakozó szexualitásról című új kötet szerzője.

Olvas tovább

A semmi és a minden között – Jenei András írása

A „fehér lap szindróma” egy olyasfajta jelenség a szerzők körében, amikor nincs más, csak a semmi. Nekem is van ilyen, és azért nehéz egy állapot, mert ha hosszan tart, olyanná válok, mint aki szomjas. – Jenei András gondolatai az írói válságról.

Olvas tovább

Mikor írjak E/1. személyben?

Amikor egy történetet a narrátor a saját szemszögéből mesél el, ezt E/1. személyű nézőpontnak hívjuk. Ekkor a megfogalmazásra az jellemző, hogy „én ezt tettem”. Ez a megfogalmazás egyre gyakoribb, főleg az elmúlt évtizedekben nyert teret. Nádasi Krisz tanácsai

Olvas tovább

3 kérdés, amely átlendít a történetvezetési problémákon

Másképp ír az organikus és a tervező típus. Mások az erősségeik és gyengéik, de mindkét típusra jellemző, hogy belegabalyodhat a történetvezetésbe. 3 egyszerű kérdés megválaszolásával viszont mindkét típusú író sokat javíthat készülő történetén, hogy logikus, életszerű, izgalmas és végül meghökkentő legyen.

Olvas tovább

“A mesék útjelzőink lehetnek, segíthetnek a jó irányba navigálni életünk vitorlását”

Milyen önismereti utat mutatnak meg a mesék, kiknek jó a mesetréning és mire tanít a Piroska és a farkas története? Egyebek mellett ezekről is beszél Végh-Fodor Mónika, akinek a napokban jelent meg Mesetréning című kötete.

Olvas tovább