Fotó vagy képzelet? – Sajter Gizella írása

Szeretek fotózni, festői tájakat, érdekes jeleneteket, jelenségeket, tárgyakat. Embereket is, de azt valamivel macerásabb, hisz ha nem a veled együtt bandukoló családtag vagy barát a célpont, sem a már millió fotón és videófelvételen megjelent énekes a színpadon, akkor bizony komoly következményekkel is járhat idegenek fotózása az előzetes beleegyezésük nélkül. Persze a megszállott fotós sok mindenre hajlandó egy jó felvétel érdekében. És a megszállott fotós nyakában mindig ott lóg a kamera, mert ugye sosem lehet tudni. És a megszállott fotós meglátja azt, amit nem fotós emberi szem nem lát, nem érzékel.

Olvas tovább

“Megtanultam megbecsülni azt, amim van és ami körülvesz”

Mi volt a legnehezebb az afganisztáni katonai szolgálatban, mit kell a naplójából kihagyni a bajtársai érdekében és miért ijesztő egy bokorra akadt nejlonzacskó? Ezekre a kérdésekre is válaszol az interjúban egy egykori katona és memoárszerző, Szabó Csaba.

Olvas tovább

Lapmargó / “Nem tréfadolog napról napra hazudni”

Valódi irodalmi szenzációk azok az első világháborús naplók, amelyek szerzői egy évszázada átláttak a világégés borzalmain és az azokat elleplezni vágyó szándékokon.

Olvas tovább

Lapmargó / Szabálytalan kritikák

Kertész Imre: A néző. Feljegyzések 1991-2001. A „történés”, Kertész Imre halála elfedte, mostoha sorsúvá kárhoztatta az alig néhány nappal korábban

Olvas tovább

Lapmargó / A nem különösebben éles szemű megfigyelő

Horthy Miklósné: Napló 1944-45 „Nincs nekünk már se országunk, se otthonunk, se vagyonunk, se családi életünk. Semmink. Ezért küzdöttél, dolgoztál,

Olvas tovább