Decens Recenzens / Hogyan váljunk hiteles anyává?
Sebestyén Eszter: Átlátszó álarcok – Az anyaságról másképp
Bukta Tünde*
Minden változás énképváltozással kezdődik. Amikor egy nő meghozza élete egyik legfontosabb döntését, hogy gyermeket hoz a világra, elkezdődik a saját anyai énképének a kialakítása. Elolvas rengeteg cikket a helyes gyermeknevelési szokásokról, az anya-gyermek kapcsolatról, elábrándozik a harmonikus családi élete mindennapjairól, a lakásról, amelyben élnek majd, és kiválasztja a gyermekszoba színét és bútorait is. Végiggondolja azokat a működésmódokat, amelyeket értékesnek látott felnövekedése során, végiggondolja, melyiket fogja az ő nevelési elveibe is beépíteni, és persze azt is, hogy melyek azok, amiket nem. A gyermekvárás 9 hónapja alatt megalkotja a saját koncepcióját.
Ahogyan a szerző is megfogalmazza:
„Hintőporillatra, felhőtlen kacagásra és harmonikus boldogságra készülünk.”
Ám amikor megszületik a várva várt gyermek, sok anya azzal szembesül, hogy az elképzelései nem állják ki a valóság próbáját. S ekkor elkezdődik egy bűntudattal, szorongással, tehetetlenségélménnyel átélt folyamat, amelynek során kevésbé jut eszünkbe az a gondolat, hogy a gyermekünk azzal, hogy spontán módon rátalál a bennünk lévő elakadásokra, s megpróbálja ezeket feloldani bennünk, nekünk is esélyt ad arra, hogy a gyógyulás útjára lépjünk. Az élethelyzetek kreatív megoldásmódjainak megtalálása során olyan érzelmi folyamatok indulhatnak el bennünk, amelynek hatására értékes, hiteles édesanyává válhatunk.
Hiszek abban, hogy az emberi kapcsolatok a találkozásról szólnak, amikor két ember a maga nemes egyszerűségében, a tisztelet bűvkörében valóban megmutatja magát egymásnak. Talán ez az anyaság nagy próbatétele, hogy tudunk-e, merünk-e találkozni egy másik lénnyel.
Ez a könyv pontosan erről szól, hogyan lehetek elég jó anya, hogyan kezelhetem a konfliktushelyzeteimet, hogyan tudom kialakítani a korszellem negatív hatásai ellenére azt a családi kapcsolatrendszert, amelyben a gyermekek és a szülőpáros is jól tudja érezni magát.
A szerző a tekintélyelvű nevelés és a gyermeknek totális szabadságot adó nevelési felfogásmódokat is bemutatja a két szemlélet értékeivel és hiányosságaival, majd megjeleníti a valós gyermeki igényeknek megfelelő szülői bánásmódot is, amely a gyermek személyiségfejlődését biztosító érett felnőtt működésmód alappilléreit tartalmazza.
Sebestyén Eszter arra is rámutat, hogy a szülők viselkedésének mozgatórugója gyakran a gyermekkorban átélt tapasztalat, nem pedig a felnőttlétből elvárható reális tudás. Konkrét példákon mutatja be, hogy
milyen következményei vannak, ha a gyermekkori vágyaink, félelmeink, szorongásaink hatására nem tudjuk megkülönböztetni a saját emlékeinket a gyermekünk félelmeitől.
S azt is elmagyarázza, hogy ennek a felismerésnek hatására hogyan válhatunk képessé arra, hogy erőt adó felnőttként legyünk jelen a gyermek életében, s hogyan alakíthatjuk ki a gyermek személyiségéhez igazodva azt a bánásmódot, amely a gyermeknek esélyt ad saját élettörténetének meghatározására.
A kötet mások mellett Daniel N. Stern, Dr. Hermann Alice, Donald W. Winnicott és Feldmár András által kidolgozott pszichológiai koncepciók fontos elemeit is ismerteti, hogy az anyaság személyiségfejlesztő hatásaival, a gyermek veleszületett lehetőségeinek minél teljesebb kibontakoztatásával, valamint a szabad, őszinte, kötöttségek és szégyenérzet nélküli kommunikáció alapjaival is szembesítse az olvasót.
A könyv végén pedig elgondolkodtat arról is, hogy az anyává válás folyamatában elérkezhetünk arra a pontra is, hogy felismerjük: szükségünk van segítségre, hogy a gyermekünkkel kialakított kapcsolat során olyan korábbi problémáinkkal találjuk szembe magunkat, amelyek egy önismereti folyamatot is szükségessé tesznek az életünkben.
Az Átlátszó álarcok arra inspirál, hogy vállald a felelősséget azért a folyamatért, amelyben hiteles édesanyává válhatsz, hogy elérkezhess arra a pontra, amelyet a szerző így fogalmaz:
„Mert mikor az álarcok lehullanak, a szerepeket elengedjük, akkor tudjuk igazán megismerni egymást, a gyerekeinket és ők bennünket. Ha már levesszük az illúziók, elvárások és a bűntudat szemüvegét, akkor egyszer csak ott áll előttünk a gyermekünk a maga teljes valójában, a maga tökéletlen tökéletességében. Mi pedig nem teszünk mást, csak gyönyörködünk benne…”
* A szerző pszichológus, egészségfejlesztő szakpszichológus
Ha máskor is szeretne hasonló értékelést olvasni, iratkozzon fel Könyv Guru hírlevelére!