Íróképző műhelyek 3. – Ujjgyakorlatok a Zöld Teában

Két órán belül két rövid írást is elkészíthet, mindkettőt felolvashatja és azonnal véleményt is kap róluk az, aki a Zöld Tea íróműhelyben gyakorolja a tollforgatást. A hazai íróképző műhelyeket bemutató sorozatunk harmadik részében az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtérben működő “irodalmi hobbiműhely” foglalkozásán jártunk (az első részben a Magyar Írószövetség Íróiskoláját, a másodikban pedig a kodolányis Szépírói kurzust mutattuk be).

Ez nem klasszikus értelemben vett írókurzus, hanem inkább azonos érdeklődésű emberek hobbiköre, barkács- és kézimunkaszakkör. Nyersanyagunk a szó – bocsátja előre a Zöld Tea alapító-vezetője, Halász Margit író. A tavaly szeptemberben indított foglalkozás (cikkünk megjelenésével egy időben fejeződik be a második kurzus) “hirtelen felindulásból” jött létre, mivel “szerettem volna azonos érdeklődésű embereket összehozni, kisközösséget, mely működik”, az emberek ugyanis “nagyon ki vannak éhezve egymás társaságára, a közösségre, ahol jó megszólalni és meghallgatni a másikat”. Az ötletet elsősorban a helyszínt adó Eötvös10 szervezőcsapata, illetve az alkalmanként a finom teákat biztosító Vörös Oroszlán Teaház karolta fel.

A 8-10 fős kiscsoportban zajló foglalkozások résztvevőinek életkora ugyan 16 és 80 év között szóródik, de a “derékhad” a 35-40-esekből tevődik ki. A részvétel meglehetősen rugalmas, mindenki a maga örömére, saját ambíciója alapján látogathatja az alkalmakat,

nincs házi feladat sem, aki viszont eljött, arra kemény munka vár – egy csésze jó tea mellett.

Bemelegítésként mindjárt egy kis ujjgyakorlat, egy rövid írás elkészítése negyed óra alatt. A feladatok között akad például olyan, hogy adott személyiségtípusok (sikerorientált, segítő, különc, lojális, szakértő, felfedező, béketeremtő, keresztapa, maximalista, paranoiás, stb.) tipikus szavajárását használva kell elmesélni mondjuk egy kiosztott újsághírt (egy alkalommal természetesen csak egy személyiségtípust vesznek). Vagy van, hogy  egy képet kell “verbalizálni”, elmesélni az adott  személyiségtípus szavaival. Legutóbb pedig ismert verset kellett – felismerhetően – átírni prózába valamely választott stílusban (hivatalos, publicisztika, vulgáris, szépirodalom, szaknyelv, szleng, tájnyelv). Ezeket a kis műveket rögtön fel is olvassák, Halász Margit pedig néhány szóban kommentálja, értékeli.

Utána rövid elméleti fejtágító következik, melynek során a műhely vezetője egyebek mellett olyan témákat jár körbe, mint:
– Jó, jó, megvan a témám, de hogyan kezdjem el?
– Miről írjak?
– Az elbeszélő személye? Akkor ezt most ki is beszéli el? Miért éppen ő?
– Mitől lesz hiteles egy karakter?
– Párbeszédek szerepe. Kell-e nekem párbeszéd? Ha igen, hogyan?
– A történet helyszíne
– Én tudom, hogy mit akarok mondani, de az olvasó egy kukkot sem ért belőle. Mit csináljak?
– Nem nevet senki a leírt poénomon, pedig szerintem vicces. Vagy mégsem?
– Az a bizonyos első mondat
– Nyelvezet, stílus (következetesség, tervezettség)
– Szövegkohézió (szövegfolytonosság, elemi egységek, rövid mondat vagy  egyetlen hosszú mondat)
– Karakterfejlődés, karakterváltozás
– Elbeszélői hitelesség

Ezt követi a “nagy mű” létrehozása, ami mindig egy szépirodalmi alkotás részletéből indul ki, és az alapján kell – valamilyen szempont szerint – nagyjából fél óra alatt egy épkézláb szöveget összehozni. (Ebben a félévben olyan írók műveiből merítettek ihletet, mint Bohumil Hrabal, Vathy Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Bodor Ádám, Vámos Miklós, Tóth Krisztina, Tar Sándor, Nagy Lajos, Ernest Hemingway, Benedek Szabolcs, Luis Sepúlveda, Szabó Magda.) “Nálunk az íráson van a hangsúly, minden más másodlagos. Az “azt szerettem volna”, a “nem így képzeltem, de ez lett belőle” megfontolások nem igazán  érdekelnek” – teszi hozzá Halász Margit.

Az instant műveket azonnal meg is osztják egymással a résztvevők, a vezető pedig röviden értékeli őket,

utal a korábbi elméleti anyagban tanultakra, kiemel kevésbé szerencsés fordulatokat. Ez utóbbiak közül legutóbb például a “nyugtalan szendergésbe esett” vagy az “érdekes hóborttal bír” kifejezések átírására buzdította az írások készítőit. Sokszor azonban önmagában a hangos felolvasástól kibuknak a “hamisan” csengő fordulatok, a túlírtság vagy épp a következetlenség. A hibák, esetlegességek kijavítását pedig lehet otthon folytatni, esetleg, ha fontos, utóbb, levélben véleményeztetni Halász Margittal.

A "nagy mű" írása a Zöld teában
A “nagy mű” írása a Zöld teában

Kell persze némi elszántság és bátorság ahhoz, hogy helyben nekiálljon valaki írni, és ne féljen azt fel is olvasni mások előtt. Nem is mindenki ragad meg a kurzuson, de aki marad, az olyasmikben válhat jobbá, mint például a gondolatok, érzések írásban való kifejezése, a különféle irodalmi műfajokban való alkotás, a nyilvánosság előtti megszólalás, a magyar nyelv művelése, az irodalmi szövegfajták fő jellemzőinek megismerése, az irodalmi ízlésfejlesztés kortárs és klasszikus szerzők munkáiba való betekintéssel, az egymásra figyelés…

 

Mi mennyi?

A kurzus helyszíne: Budapest, VI. kerület
A kurzus időtartama: 8 alkalom (a mostani félévben a nagy érdeklődésre való tekintettel ezt 5 alkalommal megtoldották)
Heti óraszám: csütörtök este 2 óra
Jelentkezési korhatár: nincs
Számonkérés / vizsga: nincs, a félév végén színészek nyilvános felolvasást tartanak a hallgatók legjobb alkotásaiból
Publikációs lehetőség: a publikálásra érett írásokat a műhely vezetője irodalmi lapok felé irányítja
A kurzus költsége: 2 000 forint / alkalom

(Könyv Guru olvasói a jövő héten megismerkedhetnek a Zöld Tea műhely vezetője, Halász Margit szakmai, írástechnikai tanácsaival, és maguk is kipróbálhatnak olyan feladatokat, amelyekkel az ottani hallgatókat trenírozzák.)