Íróképző műhelyek – Menyhért Anna érzésekről és bioritmusról

Aki írni akar, mindenekelőtt: olvasson! – köti a lelkére minden, a szépírással még csak kacérkodó vagy már komolyabban foglalkozó tollforgatónak Menyhért Anna író, irodalomtudós, irodalomszervező, szerkesztő, az 5K Központ Íróiskola alapító-vezetője. Az 5K Íróiskola képzését Könyv Guru június elején mutatta be. A négy féléves kurzus vezetői eltökéltséget és szorgalmat kérnek a jelentkezőktől, cserébe különleges figyelmet, gondosan felépített, akkreditált képzést és nagy tekintélyű oktatókat kínálnak. Többnyire olyanoknak, akik konkrét írói tervekkel, megírandó projektekkel érkeznek. Menyhért Anna most kérésünkre néhány pontban összefoglalta, mit ajánl megfontolásra a szépírói ambíciókkal rendelkező olvasóinknak.

1. Fontos a mennyiség! Mármint az olvasásban.
Merthogy, aki írni akar, annak mindenekelőtt rengeteget kell olvasnia, méghozzá kortárs irodalmat. Ezáltal tud ugyanis belehelyezkedni abba a közösségi nyelvbe, ahová tartozni szeretne. Igen sokan vannak írni vágyók, akik “lemaradtak”, és megrekedtek olvasottságukkal a 20. század derekán született műveknél, így aztán nem ismerik azt a nyelvet, azokat a trendeket, amelyek napjaink irodalmát jellemzik.
Ezzel párhuzamosan a kezdő írónak figyelnie kell a saját fordulatait, hogy tudja, mit honnan vett át, mi honnan ragadt rá. Ezáltal tudja elkerülni, hogy öntudatlanul mások szófordulataiban éljen, hogy tudatosan kezdhessen valamit az őt ért hatásokkal, és kialakíthassa a saját nyelvét.

10 ok, amiért mindenkinek meg kellene írnia a memoárját
Krisz ötletei / Ezért lett kasszasiker A párválasztó - a fülszöveg jelentősége
5 ingyenes program, ami nem enged elkalandozni írás közben
Író-olvasó találkozó a telefonon - a Wattpad világa
Így írnak ők - klasszikusok napirendje
Krisz ötletei / Ó, az a gyönyörű borító!
Íróképző műhelyek - Mezey Katalin tanácsai tollforgatóknak
Mekkora a könyvünk ideális hossza?
Krisz ötletei / Most akkor sportoljak vagy írjak?

 

2. Figyeljük meg az első benyomásainkat!
Még ez a tanács is az olvasásra vonatkozik. Nagyon fontosak az első érzelmi reakciók egy irodalmi műre, hogy mit váltott ki az olvasása. Ezekből szintén rengeteget lehet tanulni, főleg akkor, ha a későbbiekben – felidézve ezeket az érzelmeket – azt is végiggondolja az író-olvasó, hogy mivel és miért váltotta ki éppen azokat az emóciókat az adott alkotás.

3. Figyeljük meg a bioritmusunkat!
Aki írni akar, annak első lépésben meg kell ismernie önmagát – fizikailag, szellemileg is. Vagyis ki kell tapasztalnia, hogy a nap mely szakaszában a legkreatívabb és mikor lomhább, majd ezt tudatosítva kell kialakítania a munkarendjét, az aktív alkotói időszakokat. Ebbe beleértendő az is, hogy milyen rendszerességgel szeretne (vagy képes) valaki írni. Merthogy elképzelhető, hogy könnyen belefér minden reggel egy-két órás munka, de előfordulhat, hogy valaki csak hosszabb időközönként érez elég erőt az íráshoz.
Érdemes persze törekedni arra, hogy minden nap dolgozzon az író, de az ember nem feltétlenül akkor kreatív, amikor akarja. Az esetlegességek számának csökkentése érdekében jó, ha mindenki kitapasztalja, mi segít fókuszálni, mi segít kiüríteni az elméjét, hogy teljesen a munkára koncentrálhasson, és mi az, ami idegesíti, szétszórja, gátolja az alkotásban.

A szokások és ambíciók ugyanakkor annyira eltérőek lehetnek egyénenként – hangsúlyozza Menyhért Anna -, hogy nehéz ennél részletesebb tanácsokat adni. Így például arra sincs szerinte általános recept, mivel érdemes kezdeni az írást: eleinte inkább rövidebb elbeszélésekkel, vagy egyből valami nagyobb lélegzetű regénnyel. Érdemes viszont szakértőtől véleményt kérni az első érettebb munkákról, mert “például mutattak már nekem is olyan novellát, amire azt mondtam, hogy ebből regényt kell írni”.


Írtál egy sikerkönyvet? Ki mered próbálni a könyvpiacon?