Ízelítő / A „betlehemi csillag”

A „betlehemi csillag” jelenségét a számos tudományos magyarázat – üstökös, szupernóva kitörés, bolygók együttállása- ellenére, több mint 2000 éves rejtély övezi, pedig a történeti források és a csillagászati adatok, helyes összevetésével, matematikai bizonyossággal kijelenthető, hogy a „betlehemi csillag” jelensége egy holdfogyatkozás volt. Ez a holdfogyatkozás azonos a Josephus Flavius történetíró által leírt a Nagy Heródes király halála előtti lázadó tanítványok kivégzésének az éjszakáján bekövetkező holdfogyatkozással. Ezt a tételt vezeti fel Kovács György írása, amely A keresztény vallás megszületésének története című könyvéből származik.

Ha máskor is szeretne könyvízelítőt kapni, iratkozzon fel Könyv Guru hírlevelére!

Lapmargó / Citromnagyhatalmi álmok
Ízelítő / Az elfelejtett légió
Lapmargó / Szöveg, zene nélkül
Lapmargó / A szovjetek bevonulása
Lapmargó / Reszelős hangú nagy dumások
Lapmargó / Nem lehet nem olvasni
Lapmargó / Könny, ha csordul
Történelemszemlélő / Egy elhallgatott vérfürdő
Ízelítő / Örökség és történelem között: Az emlékezet társadalmi felhasználásai
Lapmargó / Árulkodó adattár
Lapmargó / Nem hagy nyugodni

„… a Máté evangéliumnak a Jézus születésével összefüggésben leírt „csecsemőgyilkosságok”, és – az ezt közvetlenül megelőző- „betlehemi csillag” jelenségének az eseményeit nem találjuk meg Josephus Flavius írásaiban.

Önmagában az a tény, hogy két különböző történeti forrásnak, ugyanarról az időszakról és helyszínről készített leírásában ellentmondást találunk, nem számít annyira meglepőnek. Viszont azt már felettébb furcsának kell tartanunk, hogy a Máté evangéliumában leírt a” csecsemőgyilkosságok” eseményéről és annak előzményeként leírt „betlehemi csillag” jelenségéről Josephus Flavius még csak említést sem tesz a műveiben.

A mai kor olvasója számára az érthető, hogy az evangéliumok írásait áthatja a mítosz és a legenda – ami jelentősen eltorzíthatja a megtörtént események megjelenési formáját-, de az már megmagyarázhatatlan, hogy ezekről az abban a korban is jelentősnek számító eseményekről, az ugyanerről a korról és helyszínről beszámoló zsidó történetíró legalább a tények szintjén be ne számoljon.

…Vagy lehetséges, hogy a Máté evangéliumban leírt „betlehemi csillag” jelenségének, és a „csecsemőgyilkosságok” eseményeire a ráaggatott mítosz és legenda a felismerhetetlenségig eltakarja előlünk azokat?…

… Lehetséges, hogy ha lehámozzuk a mítoszt és a legendát a Máté evangélium ezen eseményeiről, akkor ráismerhetünk ezekre a Josephus Flavius által leírt események között?…

A „betlehemi csillag” jelenségéről az evangéliumok közül csak Máté evangéliuma számol be, és az itt leírtak megfelelnek a korabeli mítosz és legenda elvárásainak, ami szerint egy király megszületésekor új csillag születik.

Ha tények szintjére redukáljuk a Máté evangéliumban erről leírtakat, akkor egy csillagászati jelenséget kell keresnünk, ami Nagy Heródes halála előtt nem sokkal korábban következett be, és Jeruzsálemből látható volt.

Találunk is ilyen csillagászati jelenséget Josephus Flavius művében – és csak egy ilyen csillagászati jelenséget találunk-, a Nagy Heródes halálát megelőző holdfogyatkozást.

… Lehetséges, hogy a Máté evangéliumban leírt” betlehemi csillag” jelensége azonos a Josephus Flaviusnál leírt, Nagy Heródes halála előtti holdfogyatkozással?…

Mivel Josephus Flavius műveiben – az erre vonatkozó részeknél- nem találunk más, ehhez hasonló csillagászati jelenséget, viszont az általa leírt holdfogyatkozás egyértelműen megfeleltethető a Máté evangéliumban leírt „betlehemi csillag” jelenségének, ezért kijelenthetjük, hogy a Máté evangéliumban szereplő „betlehemi csillag” jelenségének, azonosnak kell lennie a Josephus Flavius által leírt, Nagy Heródes halála előtti holdfogyatkozással.

Ha az előbb alkalmazott elvet követjük, akkor a Máté evangéliumban leírt, Heródes által – a zsidók újszülött királyának az elpusztításának a céljából- elrendelt „csecsemőgyilkosságok” eseményét a Nagy Heródes által – a halála előtt nem sokkal korábban- elrendelt, fiatal fiúgyermekeken elkövetett tömeggyilkosságként fogalmazhatjuk meg.

Találunk is ilyen eseményt Josephus Flavius műveiben – és csak egy ilyen eseményt találunk-, a Nagy Heródes téves halálhírére kirobbant, majd elfojtott lázadásban résztvevő tanítványoknak a kivégzését, amit az előbb beazonosított holdfogyatkozás éjszakáján hajtottak végre.

…Lehetséges, hogy a Máté evangéliumban leírt „csecsemőgyilkosság” eseménye azonos a Josephus Flavius műveiben szereplő Nagy Heródes által elfojtott lázadásban résztvevő tanítványok kivégzésével?…

Mivel Josephus Flavius műveiben – az erre vonatkozó részeknél- nem találunk más, ehhez hasonló eseményt, viszont az általa leírt tanítványok kivégzése egyértelműen megfeleltethető a Máté evangéliumban leírt „csecsemőgyilkosság” eseménynek, ezért kijelenthetjük, hogy a Máté evangéliumban szereplő „csecsemőgyilkosságok” eseményének azonosnak kell lennie a Josephus Flavius műveiben szereplő, a Nagy Heródes által elfojtott lázadásban résztvevő tanítványok kivégzésével.

(A fentiek matematikai eszközökkel történő igazolása az alábbi:

Tételezzük fel, hogy a történelem során százéves gyakorisággal fordult elő, hogy ugyan arról a földrajzi helyről és időszakról beszámoló két történetíró, az akkor bekövetkező ritka csillagászati jelenséget két különböző csillagászati jelenségeknek írta volna le- jelenleg ez tekinthető az elfogadott tudományos álláspontnak, még ha ez nincs is kihangsúlyozva-. (Az írott történelem hosszára 4-5000 évet véve ez 40-50 ilyen esetet jelentene. Természetesen nem ismerünk ennyi ilyen esetet, de az igazolásunkat ez a túlbecslés segíteni fogja.) Ebben az esetben az ilyen esetek bekövetkezésének a valószínűsége az 1/100 év törtszámmal adható meg.

Továbbá tételezzük fel, hogy a történelem során százéves gyakorisággal fordult elő, hogy ugyan arról a földrajzi helyről és időszakról beszámoló két történetíró, az akkor megtörtént gyermekgyilkosság eseményét két különböző gyermekgyilkosság eseményének írta volna le- jelenlegi ez tekinthető az elfogadott tudományos álláspontnak, még ha ez nincs is kihangsúlyozva-. (Az írott történelem hosszára 4-5000 évet véve ez szintén 40-50 ilyen esetet jelentene.Természetesen nem ismerünk ennyi ilyen esetet, de az igazolásunkat ez a túlbecslés segíteni fogja.) Ebben az esetben az ilyen esetek bekövetkezésének a valószínűsége szintén az 1/100 év törtszámmal adható meg.

A matematika szabályai szerint a független események együttes bekövetkezésének a valószínűsége egyenlő az események valószínűségének a szorzatával.

Mivel a ritka csillagászati jelenségek és a gyermekgyilkosságok eseményei egymástól független események, ezért annak a valószínűsége, hogy a fenti ritka csillagászati jelenség és a gyermekgyilkosság ugyanazon a helyen és időben együtt következzen be, és azokat két történetíró más eseménynek írja le, az 1/100 év és az 1/ 100 év szorzatával, vagyis az 1/10 000 év tört számmal lesz egyenlő. Ez azt jelenti, hogy ha a két esemény bekövetkezésének a valószínűségeit túlbecsüljük, akkor is csak 10 000 évente várható azok együttes bekövetkezése, aminek a valószínűsége valószínűtlenül kicsi. Ráadásul a reális valószínűségekkel számolva, – ezek az ismert esetek alapján 1/1000 év -1/ 1000 év nagyságrendű érték felel meg-,

1 000 000 évenkénti együttes bekövetkezés adódik, aminek a valószínűségét gyakorlatilag lehetetlennek kell tartanunk.

Ezek után matematikai bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a Máté evangéliumban szereplő „betlehemi csillag” jelenségének, azonosnak kell lennie a Josephus Flavius által leírt, Nagy Heródes halála előtti holdfogyatkozással, valamint, hogy a Máté evangéliumban szereplő „csecsemőgyilkosságok” eseményének azonosnak kell lennie a Josephus Flavius műveiben szereplő, a Nagy Heródes által elfojtott lázadásban résztvevő tanítványok kivégzésével. (szerzői kiegészítés))

Ezzel viszont csillagászati bizonyítékot találtunk arra, hogy Jézus még Nagy Heródes halála előtt született, ami az előzőekben leírtak alapján nem következhetett be az i.e. 2. év előtt. Ezek után el kell vetnünk, a Nagy Heródes halálának az időpontjára az i.e. 4 évet tartó következtetést.

Ebből következően a Nagy Heródes halála előtti holdfogyatkozásnak az i.e. 2. évhez legközelebb eső holdfogyatkozást kell tartanunk az arra lehetséges időpontok közül.

Az alábbi idézet erre lehetséges időpontjainak a figyelembevételével ez a holdfogyatkozás nem lehetett más, mint ami az elemzések szerint az i.e. 1. év január 9-én következett be.

„ A Kr.u. 3. és 2. év nem jöhet számításba. mert ezekben az években nem volt olyan holdfogyatkozás, amit Jeruzsálemben látni lehetett volna. A Kr.u. 1 január 9-i holdfogyatkozás, pedig túl késői ahhoz, hogy erről beszéljen Josephus. Ezek után két lehetőség marad: a Kr.e. 5. szeptember 15-én és a Kr.e. 4. március 12-én történt holdfogyatkozás. Minden valószínűség szerint erről az utóbbiról van szó, amely Kr.e. 4. március 12-ről 13-ra virradó éjszaka volt látható Jeruzsálemben.”

( Gerhard Kroll: Jézus nyomában)

A fentiek alapján a Nagy Heródes halálát megelőző holdfogyatkozás – ami azonos a Máté evangéliumában leírt „betlehemi csillag” jelenségével-, az i.e. 1. év január 9-én következett be.”

A keresztény vallás megszületésének története megvásárolható a kiadóból.