Hogyan írjunk regényt Fabulával?

A Fabula olyan kártyajáték, amelyet kifejezetten regényírásra találtak ki. Hogyan használjuk? Ebben segít Krisz posztja.

Read more

„Az örömutazó elsősorban vesse bele magát a helyi konyhába meg a helyi közlekedésbe”

„A politikai ellenségeskedésnek nincsenek határai, és nincsenek időhatárai” – szűri le a tapasztalatot pakisztáni élményei kapcsán Bánszegi Katalin, aki sokadik útleírását adta közre. Mi az, ami mellbe vág Pakisztánba, miért nehéz oda eljutni egy átlagutazónak és mit kell megnéznünk, ha csak Rómáig van lehetőségünk utazni?

Read more

10 ötlet, hogy túl tudjunk lépni a „regényközepi válságon”

Mi a teendő, ha elakadunk a regényünk közepén? Miért nem tudja sok író beváltani a történet elején tett „ígéreteit”? Bonyolítsuk vagy egyszerűsítsük a sztorit, ha menet közben elszállt az ihlet? Megoldások és stratégiák mintázatkereséssel, forró tollal és tudatos jegyzeteléssel.

Read more

„Időnként a fejemben hallom a történetet, mintha valaki olvasná a szöveget”

A napi rutinja részévé tette az írást, ezért sem volt nehéz időt találni a munkára – meséli Peter Flower, hogyan tud megszületni egy év alatt egy 500 oldalas regény. A Jakuzák között szerzője azt is elárulja, miért vannak lábjegyzetek egy kalandregényben, hogy került szoros kapcsolatba a japán kultúrával, és mit jelent a kötet kulcsfogalma, a „giri”.

Read more

„Ha csak egy embernek is segítséget tud nyújtani ez a könyv, már megérte, hogy nem a fiókban porosodik”

Hogyan ír könyvet egy autista? Mitől lesz vicces az írása, ha neki nincs a hétköznapi értelemben vett humorérzéke? Miért sírt sokat alkotás közben? Ezekre a kérdésekre is választ ad D8rka, aki rendhagyó, Te nem lehetsz autista című könyvvel jelentkezett. Ebben őszinte bepillantást nyújt az autizmus spektrumzavarral küzdők sokak számára ismeretlen és ezért talán félelmetes világába.

Read more

Hogyan írjunk párbeszédet valaki más szavaival?

Az nem jó, ha a szereplőink úgy beszélnek, ahogy mi. Hogyan adjunk nekik megfelelő hangot?

Read more

„Változást csak akkor érhetünk el, ha azt mi magunk is akarjuk”

Miért fontos a könyvtár? Mi a teendő, ha egy falu lakói úgy tudják, csak három égtáj létezik? Ki ihlette a női főszereplők jellemvonásait? Ezeket is elárulja Makk Dániel, akivel első regénye, a Fel térképe című ifjúsági kalandregény kapcsán beszélgettünk.

Read more

„Számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy egy leírt gondolat hatást gyakorol egy másik emberre”

Szórakozás közben mélyebb nyomot hagy egy fontos gondolat vagy egy felfedezett hiányosság, mintha valaki kioktatva hozza a tudomásunkra – vallja Brett O’Conor, akivel legújabb, Az üreg című regénye kapcsán beszélgettünk. Miért baj, hogy a technika uralja az emberiséget? Hogyan lehet egyszerre spontánul és megtervezve írni? Milyen állattól kölcsönözte az írói álnevét?

Read more

5 egyszerű lépés, hogy hasznos vázlatot készíthessünk a könyvünkhöz

Bár lehet vitatkozni arról, hogy vázlattal vagy anélkül lesz jobb egy regény, ez inkább írói habitus kérdése. Könyv Guru tanácsai azoknak, akik szeretik kézben tartani a regényüket, és tudni akarják, honnan hová fog a főhősük eljutni.

Read more

„Nem azért írtam, hogy író legyek és könyvet adjak ki, hanem mert élveztem, hogy írhatok, és alakíthatom a szereplőim sorsát”

Egy papírlapon két buborék közé húzott egy egyenest, és azt kezdte feltölteni eseményekkel, a hősei előtt tornyosuló akadályokkal – mesél a történetszerkesztés folyamatáról Pap Endre, akivel Verseny a Halállal című új kötete kapcsán beszélgettünk. Szó esett még összevegyített ötletekről, az „idő” szerepéről és izgalmas anakronizmusokról.

Read more