Kritika és önkifejezés – Sajter Gizella írása

Hogy viselem a kritikát? Hát rosszul. Jót és rosszat egyaránt. A jót, mert nem teljesen hiszem el, a rosszat, mert elhiszem. Körülbelül 10-15 percig vagy néhány napig. Általában ennyi idő kell ahhoz, hogy elemezzem, lebontsam és elraktározzam a megfelelő helyekre. Természetesen van némi különbség a pozitív és negatív kritika okozta első reakcióérzések között, de a végső következtetés már általában mindkét, valamint az összes többi köztes esetben is ugyanaz: Háááát, azért biztosan lehetett volna jobb is. Vagy nem?

Olvas tovább

“A mélység csak akkor veszélyes, ha nem vesszük komolyan”

Hogyan lesz álomból valóság, pontosabban prózai mű? Nehéz-e magyarul írni a tengerentúlon? Miért önmagunkban kell keresni a problémákra a megoldást? Ezekre a kérdésekre is válaszol Sajter Gizella második kötete, a Vízvonal apropóján.készült interjúban.

Olvas tovább

“Nem nevezném válságnak az ihlet időszakos hiányát” – az írás nehézségeiről és az inspirációról 2.

Kit a beszélgetés, kit a meditálás, kit a naplementében való kávézás inspirál írásra. De vajon mi gátolja az alkotást? Költőnők és írók vallanak vallanak Könyv Guru év végi összeállításában.

Olvas tovább

“Nagyon tanulságos más-más kultúrák ablakain keresztül kinézni a nagyvilágra”

Az otthonunk bennünk van – vallja Sajter Gizella költőnő, aki első verseskötete kapcsán mesél álomról, idegen nyelven alkotásról és az írói válságról mint regeneráló időszakról.

Olvas tovább