Krisz ötletei / A novellapályázatra kapott kéziratokról

Szeretnék visszajelzést adni a Könyv Guru novellapályázatra érkezett művek milyenségéről, illetve hogy milyen szempontok szerint értékeltem, mitől lett egy novella „jó”.

Kerestem:

  • a jó ötleteket. Azokat a témákat, érdekes szereplőket, eredeti gondolatokat, amelyek valóban érdemesek voltak arra, hogy róluk, belőlük novella készüljön.
  • a történetet. Figyeltem, hogy az írás elindul-e valahonnan, van-e megfelelően leírt kiindulóhelyzet, illetve hogy megérkezik-e valahova, és hogyan. Azaz a történet ívét, a dramaturgiát vizsgáltam.
  • a csattanót. A csattanó a novella elemi eleme. Ugyan a történet ívének a része, mégis külön figyelmet szenteltem neki, mert a csattanó kicsit fontosabb, mint az összes többi szempont.
  • a mondanivalót. Minden írásunknak kell hogy legyen üzenete, minden szöveggel akarjunk valamit mutatni, mondani, átadni!
  • az olvasmányos írásokat. Bármit írunk, a szavak csörgedezzenek, mint egy patak (vagy vágtassanak, mint a vad folyó). Első látásra, azonnal el lehet dönteni, hogy egy fogalmazásnak van-e stílusa, különleges és eredeti, vagy erőltetett, esetleg közepes vagy gyenge.
  • a jó helyesírást. Tisztában vagyok vele, hogy bizonyos szavak kifognak a legtöbbünkön, de aki történeteket ír, annak tudnia kell, mi a különbség a „szobába” és a „szobában” között. Ha a kedves olvasó tesztelné a tudását, számolja meg, hogy szerinte hány helyes az alábbi szavak, kifejezések közül! (Megfejtést a cikk végén adunk.)
    • vissznek
    • fájdalom mentesen
    • minden képp
    • akár csak
    • Lucullus féle
    • Caesar-ról
    • semmit mondó
    • alig hogy
    • nap, mint nap
    • hat éves
    • létre jön
    • tele pakolták

Hogyan pontoztam?

Készítettem a kéziratok pontszámáról és minőségéről egy infoképet (lásd lejjebb), de szövegesen is megfogalmaztam, milyen pályamunkákat kaptunk és hogyan értékeltem ezeket.

Ahhoz, hogy egy novella megkapja a maximális 10 pontot, minden fenti követelmény teljesülését elvártam – tehát azt, hogy hanyatt essek, annyira jó legyen az írás. Tízpontos novella sajnos nem érkezett a pályázatra.

Ha kisebb dramaturgiai bakik voltak a szövegben, a novella megkapta a 9 pontot, ha emellett a nyelvi szint jó volt. Ilyen írás kettő született, illetve a külön közlésre javasolt írások közül két másik is 9 pontot kapott volna, ha pontozom őket.

Ha a fentieken kívül a nyelvi szinttel is gondom volt, bár összességében még mindig jónak találtam az írást, akkor 8 pontot adtam. 11 nyolcpontos és 1 nyolc és fél pontos értékelést adtam (illetve az egyik közlésre javasolt novellát is a nyolcpontosokhoz osztanám, ha mindenképpen skatulyázni kellene).

Amikor valamilyen szempontból ezen túl kissé alulmaradt az írás, 7 pontot kapott. Ezekre a művekre az jellemző, hogy megvan bennük a potenciál, hogy könnyedén legyenek 8, akár 9 pontosak is, ám az írójuk elhamarkodta az alkotást. Általában a lezárás nem sikerült ezekben a művekben, vagy furcsa, hiteltelen, hihetetlen fordulatot tartalmaztak, esetleg a kidolgozás általános szintje volt elsietett. 16 ilyen kézirat érkezett.

A 6 pontot kapott írásokra jellemző, hogy az egyik fontos tényező (dramaturgia, nyelvi szint, alapötlet) zseniális volt, de a másik kettő meglepően gyengére sikerült. 13 pályamunka kapott 6 pontot.

Volt egy csokor írás, amely érdekesen indult, de kifulladt. Hiába volt jó az alaphelyzet, a téma, az derült ki, hogy a szerző mégsem tudja kidolgozni, nem kelt életre a billentyűzeten a sztori. Ezek a szövegek kaptak 5 pontot, 15 volt belőlük.

Ahol a novella nyelvi szintje legfeljebb közepes volt, tehát a pályázó fogalmazási készsége alapvetően problémás, ott a pályamunka legfeljebb 4 pontot kaphatott. Ahhoz, hogy ezt a 4 pontot elérje, még mindig elvártam, hogy az alapötlet érdekes legyen, megcsillanjon egy-egy szereplő érdekes személyisége vagy dramaturgiailag legyen az írásban valami, ami kiemeli. 11 pályázat ért el 4 pontot.

A 3 pontot kapott írásokra jellemző, hogy a közepes nyelvi szint, egyenetlen vagy furcsa fogalmazás mellé egy klisét kaptunk, illetve olyan történetet, amiben nehéz meglátni a potenciált. 14 hárompontos írás érkezett a pályázatra.

Ha az ötleten is kellett volna még dolgozni, hiteltelen fordulatokkal találkoztam, és a nyelvi szinttel is nagy gondjaim voltak, 2 pontot adtam. Itt már jellemző volt a rossz helyesírás is. 7 ilyen kéziratot kaptunk.

Ahol a kivitelezés nem sikerült, de mégis látok némi csírát az írásban, ott 1 pontot adtam. Ide tartoztak olyan írások is, amelyeknek az alaphelyzete és vége között nem volt összefüggés, a szerző nem ismerte azt a környezetet, amiről írt, és voltak rosszul megírt klisék is. 21 ilyen pályázatot kaptunk.

Végül pedig akadt jó néhány írás, aminek rossz a nyelvi szintje és érdektelen a történet (már ha van egyáltalán). Egyértelmű, hogy az olvasó számára ezeknek nincs semmi értéke, még azt sem lehet rájuk mondani, hogy rosszak. Ezek az írások 0 pontot kaptak – mert igen, akadtak ilyenek, mégpedig nagy számban: 14 darab. Ezek között volt olyan írás, amelynek egyáltalán nem volt értelme, vagy a fentieken túl a helyesírás is vállalhatatlan volt.

Mindennek ellenére nem mondom, hogy ezeknek az íróknak, vagy akár az 1-4 pontot kapott szövegek szerzőinek el kellene dobniuk a pennát. Hiszem, hogy aki írni akar, annak joga van hozzá – de pontosan ugyanilyen fontos az is, hogy mindenki legyen tisztában vele, hol tart, mennyit kell még fejlődnie.

Lényegében aki 5 vagy ennél több pontot kapott (és ez az írások felét jelenti), ott érdemes az írástechnikát fejleszteni, aki pedig ennél kevesebb pontot ért el, annak a mondanivalón, a történet bonyolításán kell dolgoznia, mielőtt a stílussal törődhetne. Persze saját magunk nem tudjuk eldönteni, pontosan milyen is a szöveg, amit alkottunk, de a szerkesztéssel töltött évek alatt, más írókkal való beszélgetések alapján arra a következtetésre jutottam, hogy aki hibátlannak, szupernek tartja az írását, az általában nem látja saját hibáit. Aki kissé bizonytalan magában, de összességében úgy érzi, jól sikerült a pályázata, annak általában igaza van, főleg, ha úgy látja, hogy egyes pontokon gyenge a mű. (Nem biztos, hogy ezek a leggyengébb pontok, de maga a bizonytalanság jó fokmérő szokott lenni.) Amikor pedig pontosan érezzük, hogy egy-egy párbeszéd, leírás, fordulat nem az igazi, akkor teljesen biztos, hogy az adott rész átírásra vagy törlésre szorul.

//

Könyv Guru pályázatok értékelése

Hamarosan egy olyan cikkel jelentkezem, amelyben a pályázatok néhány tipikus vonására hívom fel a figyelmet és azt is megbeszéljük, hogyan lehet ezeken javítani!

Nádasi Krisz
www.krisznadasiwrites.hu

U.i.: A helyesírási kvíz megfejtése: minden szó írásmódja helytelen volt. Helyesen:

  • visznek
  • fájdalommentesen
  • mindenképp
  • akárcsak
  • Lucullus-féle
  • Caesarról
  • semmitmondó
  • alighogy
  • nap mint nap
  • hatéves
  • létrejön
  • telepakolták