Krisz ötletei / Megvennéd ezt az ifjúsági regényt?

A könyvek borítója marketingeszköz: ez adja el a regényt a címén, fülszövegén kívül. Jól kell mutatnia élőben és bélyegképen. Az illusztrátorok, tervezők pontosan tudják, mitől lesz kapós egy könyv, de a trendek mindig változnak, és az is igaz, hogy az amerikai trendek átszivárognak a magyarba.

Nézzük meg a legújabb ifjúsági, azaz „young adult” könyveket, milyen borítóval jönnek ki és miért – ez segít eldönteni azt is, nekünk mi tetszik, és fogódzót nyújt a YA-ban író szerzőknek is, milyen borítóban gondolkodjanak a kiadójukkal! (A young adult, azaz YA irodalom jelentéséről itt írtam, arról pedig, hogy mitől jó egy YA könyv, itt .)

Nos. Az első fontos észrevétele mindnyájunknak az lesz, ha megnézzük mondjuk ezt a három borítót…

…hogy illusztráltak.

Nem fotó szerepel rajtuk, hanem rajz, grafika. Hol számítógépes, hol kézi, de mindet egyedileg készítette egy grafikus. Ez a trend nem új: évek óta látunk ilyen könyveket, mert főleg a best sellereknél döntenek úgy a kiadók, hogy megéri egyedi borítót tervezni és nem egy vagy több megvásárolt képből összeszerkeszteni Photoshoppal valami emészthetőt, legfeljebb egy óra alatt.

Az amerikai könyvekre az jellemző, hogy fotóval akkor jönnek ki, amikor már film is készült a történetből. Erre az ötletre hajaz a Twister Media egyik új könyve, amiből még nem készült film, de ismerős arc szerepel rajta (Katona Péter Dániel, emlékezhetünk rá az X-Faktorban szereplő London Kids zenekarból):

…amitől majd az olvasók azt hiszik: „ez az a könyv, amiből azt a filmet csinálták” és megveszik. Ezt a reklámfogást más szerzőknek/kiadóknak is ajánlom!

Az ifjúsági regények egyébként korábban is illusztráltabbak voltak, de a mai borítókra jellemző, hogy

minden részletük alaposan kigondolt és kidolgozott, az emberábrázolás modern, és gyakori, hogy a szereplők arca nem látszik

– ezzel hagynak teret, hogy az olvasó maga döntse el, hogyan néz ki a főhős.

Hadd mutassak néhány olyan könyvet, ami évekkel ezelőtt jelent meg, és azóta ennek szellemében újratervezték a borítóját:

Az új borítókon megfigyelhetjük, hogy nem csupán egy képről és az erre elhelyezett szövegről beszélünk, hanem a kép és a szöveg együtt lett megtervezve, egymásra hatnak, erősítik a másik hangulatát. A borító jobban harmonizál a tartalommal és azzal az igénnyel, hogy az olvasó úgy érezze, ez a könyv őt meg fogja szólítani, nem ódivatú, még mindig érvényes.

Ez azt is jelenti, hogy a legtöbb borítón egyedi betűtípust látunk, sokszor a szöveget a grafikus tervezi és rajzolja. Jellemző a manapság divatos kalligrafikus/kézírásos vagy poszterszerű cím. Ha a borító alapja fotó, akkor még fontosabb, hogy az írás annyira egyedi legyen, hogy az azonos betűk is különbözőképp nézzenek ki, mintha tényleg kézzel írta volna őket valaki éppen erre a könyvre – mint például ezeken a borítókon:

Trend az is, hogy

a szöveg központi szerepet kap

– ez a netes árusítás terjedése miatt alakult így, mert ekkor a bélyegképen is olvasható a cím:

De számomra a legérdekesebb, hogy egyre kevesebb tervező vállalja be a lányos borítót, és tervez helyette

uniszex borítóképet:

Végezetül nézzük meg néhány magyar YA szerző könyvborítóját is: döntse el ki-ki maga, mennyiben egyediek, és mennyiben figyelnek a trendre!

Nádasi Krisz