Krisz ötletei / Mitől jó egy „new adult” könyv?
Cikksorozatom első részében megmutattam, az USA-ban milyen kategóriákba osztják a gyermek- és ifjúsági irodalmat, utána pedig azt néztük meg, hogy a kamaszoknak szóló „young adult” könyvek milyenek, mi teszi őket sikeressé. Fontos megemlíteni az ennél eggyel magasabb korosztályt is, a „new adult” kategóriát, amelyet 2009-ben találtak fel egyfajta átkötésként a tizenéveseknek és felnőtteknek szóló könyvek közé.
Felnőtt ugyanis az első korosztály, amelyik alaposan el lett látva tizenéves korában a neki megfelelő könyvekkel, amikor több olyan olvasmányt is talált, ahol a főhősnek épp olyan problémái voltak, mint neki. Ez a korosztály pedig igényelte, hogy legyenek megnevezve azok a könyvek, amelyek az ő mostani útkereséséről szólnak. Ebből az igényből ered tehát, hogy az alábbi témák feldolgozása egyre népszerűbb, és szerencsére egyre több könyv közül válogathatunk:
- elköltözés a szülői házból,
- egyetemi élet,
- első munkavállalás,
- első komoly szerelem, amiről a főhős már reméli, hogy házasság lesz belőle és örökké tart,
- érdeklődési kör és alapvető emberi értékek megváltozása, ebből fakadóan a baráti kör változása,
- szembesülés a felnőtt élet egyéb kihívásaival (lakáskeresés, bevétel-kiadás egyensúlyban tartása, főzés stb.).
Ezeknek a könyveknek a főhőse jellemzően fiatal huszonéves, jellemzően nő, és az is elmondható róluk, hogy E/1. személyben és gyakran jelen időben íródnak (ami a kamaszirodalomra is egyre jellemzőbb). Ne lepődjünk meg, ha a NA polcon ennek ellenére olyan könyveket találunk, amelyek gyerekekről szólnak – ők a könyv végére valószínűleg belenőnek a 18-30 éves korcsoportba; és akkor sem, ha idősebb emberről szól a könyv: lehet, hogy ez egy visszaemlékezés lesz.
Mivel a new adult korcsoport, nem pedig műfaj, kifejezetten változatos könyveket olvashatunk és írhatunk NA könyvként. A fantasy, sci-fi, rejtély, a történelmi regény is kaphat ilyen címkét, ha a témája a fent felsoroltak közé tartozik!
De mi is teszi ennyire különbözővé ezt a két korcsoportot? Megmutatom infoképen:
Sok szerzőnek nehéz eldöntenie, NA vagy YA korcsoportos a könyve. Ezért fontos látni, hogy ha a hősünk 17 éves, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ifjúsági, azaz young adult könyvet írtunk. A hősünk élettapasztalatát és motivációját vizsgáljuk meg: ha az első (szerelem stb.) a regény központi témája, akkor ez egy YA könyv, ha pedig a felnőtt élettel való szembesülés (pl. terhes lesz a lány és ott kell hagynia a gimnáziumot), akkor NA könyvet írtunk.
A sikeres NA könyveknek van néhány meglepő tulajdonsága is:
- a célcsoport, az olvasóközönség a 14-35 éves nők,
- a főhős ideális kora 22 év (és nő, természetesen),
- a főhős kinézetét nem írjuk le, ha igen, akkor a legjobb választás egy átlagosan magas és átlagosan telt barna hajú lány: nagyon fontos ugyanis, hogy az olvasó saját magát képzelhesse ezekbe a helyzetekbe, és ebben ne zavarja meg, hogy a főhősnek pl. más színű a haja vagy sokkal kisebb/nagyobb mellei vannak,
- a szerelmi szálra épül a történet, minden egyéb szál csak mellékszál,
- a főhőstől elvárja az olvasó, hogy szexuálisan vonzónak találja a partnerét, de nem kedvelik, ha túlságosan aktív e téren,
- az „igazi” mindig sztereotípia: jóképű, izmos, magas rosszfiú (ezt variálhatjuk, például lehet tetovált srác vagy skót nemes, de legalább első látásra legyen agresszív),
- az olvasók kifejezetten nem kérnek a szexjelenetekből, sőt, üdvös, ha ilyen jelenet csak egyszer szerepel a két főszereplő között, a regény legeslegvégén, ám ekkor sem akarják elolvasni, pontosan mi történt a szereplők közt.
Ha NA könyvet szeretnénk írni, az alábbi regényeket javaslom olvasásra és tanulmányozásra (ha egy mód van rá, angolul, erről korábban írtam, miért):
- Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás (Beautiful Disaster) – egy egyetemista lány különös fogadásáról
- Tammara Webber: Egyszeregy (Easy) – a lánynak titka van; de a fiúnak is, aki megmenti
- J. Lynn: Várok rád (Wait for You) – a szende lányt felfedezi a vagány srác, de a szende lánynak bonyolult múltja van
- Elle Kennedy: Az üzlet (The Deal) – amikor egy álrandi nem úgy sül el, ahogy azt a lány képzelte
- Colleen Hoover: Egy nap talán (Maybe Someday) – ezt a könyvet fülszöveg alapján kevesen vennék meg: mindennapos szereplőkről szól, a szerző azonban az olvasói szívébe lát, megszeretjük a karaktereit és nem tudjuk letenni a könyvet
- J. A. Redmerski: A soha határa (The Edge of Never) – egy lány felszáll egy buszra, hogy elutazzon, maga sem tudja, hová és miért
- Sarah J. Maas: Tüskék és rózsák udvara (A Court of Thorns and Roses) – a fantasy regény leány főszereplőjét elrabolják az erdőben
- Jessica Sorensen: Callie, Kayden és a véletlen (The Coincidence of Callie & Kayden) – egy egyetemista lány sötét múltjáról
- K. A. Tucker: Tíz apró lélegzet (Ten Tiny Breaths) – az árván maradt testvérpár és egy fiú, aki meg akarja tudni a titkukat
- Abbi Glines: Fallen Too Far (magyar fordítása nincsen) – amikor a főhős a mostohatestvérébe szeret bele
- Christina Lee: All of You (magyar fordítása nincsen) – egy olyan románc, ahol a lány nem akar semmit a fiútól
Ui.: Könyv Guru pályázata a témában elérhető itt.