Krisz ötletei / Most akkor sportoljak vagy írjak?
James Patterson írói szokásairól közölt posztunk kapcsán kaptuk azt az olvasói véleményt, hogy az írói léthez korántsem szükséges a napi gyakoriságú írás, illetve a sportolás – amiket Patterson javasol. A mindennapos írásról szólt előző heti cikkünk. Ma megnézzük, segíti-e a testmozgás a kreativitást!
Kezdjük azzal, hogy amikor sportolunk (sétálunk, úszunk, táncolunk, stb.), akkor kikapcsoljuk az agyunkat. Ahelyett, hogy azt számolgatnánk, hány perc van még hátra az edzés befejeztéig vagy a nap hátralévő részében esedékes feladatainkról merengenénk, inkább elkalandoznak a gondolataink. Ha a természetben vagyunk, akkor a minket körülvevő világot szemléljük, ha pedig edzőterembe megyünk, akkor inkább a saját teljesítményünkre, mozdulataink pontosságára, ütemére figyelünk. Az agyunk is lazít, a racionális, baloldali agyfélteke alszik egyet, a jobb agyféltekénk pedig felébred, élvezettel viszi el testünket az érzelmek és hangulatok irányába. Ha a jól megérdemelt testmozgást írás követi, gondolataink szárnyalni fognak.
Tele van a padlás híres írók sporttal kapcsolatos idézeteivel. Henry Thoreau akkor ment sétálni, ha hiába várta az ihletet, mások, mint például Henry James vagy Thomas Mann pedig mindig sétáltak írás előtt. Roddy Doyle egyenesen azt tanácsolja a többi írónak, hogy tartsák a magyarázó szótárat a kert végében a pajtában, hogy mindig ki kelljen érte gyalogolniuk, ha kíváncsiak egy szó pontos jelentésére.
És ha a gyakorlati tapasztalat nem lenne elég, ott vannak persze a brit tudósok, akikre a magyar médiában előszeretettel hivatkoznak. Ezek most jelen esetben holland tudósok. A Leideni Egyetem munkatársai vették a fáradságot, hogy utánajárjanak, valóban létezik-e összefüggés a sport és a kreativitás között. Vettek alapul egy olyan csoportot, ahol mindenki legalább hetente négyszer mozog, és egy olyant, ahol senki sem sportol ennyit. Különböző sport-, illetve szellemi feladatokat adtak ezeknek az embereknek, és azt találták, hogy a megfelelő mennyiségű testmozgás után az agy jobban teljesít a kreativitást igénylő feladatokban, illetve az is kiderült, hogy a rendszeres testmozgást végző alanyok lényegesen ügyesebbek az efféle tesztekben.
A résztvevőknek például minél több választ kellett adni arra a kérdésre, hogy mire is lehet használni egy egyszerű golyóstollat. Vagy kaptak három szót, és kapcsolatot kellett találniuk ezek között. Azok, akik több választ adtak és hamarabb végeztek, a többet sportoló csoportból kerültek ki. A vizsgálatok során pedig az is kiderült, hogy amikor a többet mozgó egyének éppen pihentek, azaz nem a sportolás időpontjához közel, hanem nyugalmi állapotban oldottak meg kreativitást mérő teszteket, akkor teljesítményük inkább a nem-sportoló alanyokéhoz közelített. A tudósok azt is nézték, hogy ki az, aki aktívan sportol, illetve milyen idősek az alanyok. Érdekes módon a kornak nem volt köze a kreativitáshoz, de a sportolók akkor értek el kiváló eredményt, ha intenzív, fárasztó mozgás után mérték az eredményeiket. Akik pedig túlságosan kifárasztották magukat az edzéssel, kifejezetten rosszul teljesítettek a vizsgálaton.
Írt egy könyvet? Olvassa el, hogyan adhatja ki!
Korábban egyébként brit tudósok is foglalkoztak a témával, bár ők a jókedv és a kreativitás kapcsolatát vizsgálták. A teszt során a résztvevőket arra kérték, hogy zenés aerobic foglalkozás után válaszoljanak bizonyos kérdésekre. A tesztalanyok jókedvét és kreativitását mérték; mindkettő magas értéket mutatott. A kontrollcsoport, amelynek tagjai filmet néztek, míg a többiek sportoltak, szignifikánsan kedvetlenebb és ötlettelenebb volt.
A fentiekhez tegyük hozzá, hogy a természet közelsége is hasonlóképp stimulálja a kreatív elmét. J. F. Penn például híres arról, hogy amint elkezd esni az eső, máris írhatnékja támad, vagy ott van Babiczky Tibor, aki hónapokon át tartó vergődés után akkor találta ki a Magas tenger befejező jelenetét, amikor kiment cigizni a háza elé az esőbe. Aki tehát biztosra akar menni, ne teremben sportoljon, hanem sétáljon, biciklizzen, görkorizzon – vagy golfozzon, mint James Patterson. Ajánljuk ezt kedves levélírónknak is, aki szerint az íráshoz nem szükséges a sportolás. Mert persze nem szükséges – de mi javasoljuk!
Önnek mi a véleménye? Írja meg nekünk Facebookon!
Ha máskor is szeretne könyvírással kapcsolatos cikket olvasni, iratkozzon fel Könyv Guru hírlevelére!