Krisz ötletei / Tényleg kell írni mindennap?

James Patterson írói szokásairól közölt posztunk kapcsán kaptuk azt az olvasói véleményt, hogy az írói léthez korántsem szükséges a napi gyakoriságú írás, illetve a sportolás – amiket Patterson javasol. Megnézzük hát e két tanácsot egy-egy külön cikkben, hogy eldönthessük, kinek van igaza!

Általános vélekedés, hogy a művészek (írók, festők, zenészek, koreográfusok, stand-up komédiások stb.) amúgy hobbiszinten, unaloműzésként alkotnak, a napjuk sétálgatással, gondolkodással telik, és várják, hogy megszállja őket az ihlet. Amikor ez megtörténik, csak akkor kezdenek neki az alkotásnak, majd ezt követően órákon, akár napokon át olyan mélyen elmerülnek a munkában, hogy még enni is elfelejtenek. Ha pedig nincs ihletük, akkor várakoznak tovább.

A fentiek alapján az egyszeri író könnyen juthat arra a következtetésre, hogy amikor ő maga alkot, meg kell várnia az ihlet eljövetelét. Hogy egy regénynek nemcsak az alapötlete vagy megoldása üthet beléje villámcsapásként, hanem a második, harmadik, negyedik és az összes többi fejezet.

Nos, aki csupán akkor ír, amikor ihlete támad (és az alkalom is megfelelő), arra számítson, hogy nagyon sokáig tart majd élete regényének megalkotása. Már ha befejezi egyáltalán. Ugyanis

az ihlet létező dolog ugyan, de kiszámíthatatlan.

Ha arra várunk, hogy „magától” jöjjön, akkor könnyen lehet, hogy ezen a randin egyedül maradunk.

A profi írók (tehát akiknek szerződés vagy határidő szerint, mondjuk évente egy könyvet le kell adniuk) nem engedhetik meg maguknak, hogy csak üljenek és várjanak az ihletre. Inkább elébe mennek. Mindennap, illetve meghatározott időbeosztás szerint leülnek és írnak. Akkor is, ha nincsen hozzá kedvük. Azaz ihletük. Hiszen ott van a vázlat, a terv, hogy mivel kell haladni, nincs más teendő, mint kibontani, részletezni a meglévő ötletet. A profi író akkor is hozzálát, ha szívesebben foglalkozna valami mással, mert tudja, hogy hamar belerázódik majd az alkotásba, és abban a pillanatban majd megjön a kedve, és ezáltal az ihlete is.

Írt egy könyvet? Olvassa el, hogyan adhatja ki!

Tény, hogy amikor kevésbé van kedvünk írni, nem alkotunk olyan szép, stílusos mondatokat, mint amikor alig várjuk, hogy billentyűzetet ragadjunk. De ez nem számít! Mert a tökéletlen mondatok is mondatok: a szöveg halad, a leírt szavak száma nő – javítani, szerkeszteni pedig úgyis szükséges minden írást, egyáltalán nem gond, ha szerepelnek benne gyengébb részek is.

A mindennapi írásnak van egy óriási előnye: egy idő után szokásunkká válik. Ha minden reggelemet írással kezdem, pár hét eltelte után az agy magától dolgozik és követeli az aznapi adagot. Márpedig mennyivel hamarabb lesz kész az a könyv, amin mindennap dolgozunk, mint az, amelyikhez kampányszerűen, néhány havonta nyúlunk csak hozzá!

Steve Windsor
Steve Windsor: Meghatározott napokon ír, de akkor reggeltől estig

Ezzel együtt vannak olyan írók is, akik tervszerű kampányokban írnak. Steve Windsor például meghatározott napokon ír, de akkor reggeltől estig. És ennek is megvan az előnye. Ez a módszer azt használja ki, hogy amikor belemerülünk az alkotásba, nehezen bukunk fel levegőért. Amikor megszáll minket az ihlet, valóban órákon keresztül vagyunk képesek megszakítás nélkül írni: mosdóba nem megyünk ki, annyira írunk. Tehát aki megteheti, hogy mondjuk minden harmadik napját, vagy minden szombatját az írásnak szentelje, a mindennapos alkotás helyett ezt a kampánymódszert is kipróbálhatja. A lényeg ennél az írásmódnál is a rendszeresség: ha elhatározzuk, hogy minden szerda és szombat az írásé, akkor rögtön ébredés után vonuljunk el – Windsor javasolja, hogy hagyjuk el az otthonunkat, üljünk be inkább egy kávézóba. Kapcsoljuk ki a telefont és az internetet, és kifulladásig írjunk. A következő két-három nap a feltöltődésé, aztán jöhet újra egy írós nap.

Tehát azt hiszem, leszögezhetjük, hogy olvasónknak igaza is van, meg nem is. Mert persze nem muszáj minden áldott nap írni, de ha szeretnénk évente legalább egy könyvet megírni, akkor törekedni kell rá. A rutin, az írás szokássá alakítása adja meg azt a keretet, amire szükség van ehhez az időigényes munkához.

(Itt olvashatja Könyv Guru korábbi cikkét arról, mennyit dolgoztak naponta a híres írók.)

Önnek mi a tapasztalata? Írja meg nekünk az alábbi űrlapon vagy a Facebookon!

Nádasi Krisz

Ha máskor is szeretne könyvírással kapcsolatos cikket olvasni, iratkozzon fel Könyv Guru hírlevelére!