Okoskönyvek, avagy történetmesélés digitálisan

Nem csupán az olvasás örömét, hanem a történet átélésének vadonatúj élményét ígérik a mostanában megjelenő kísérleti könyvek. Ezek a digitális regények kinyomtathatatlanok, csak okoskütyükön követhetők, ám nagy kérdés, hogy elég csábítóak lesznek-e ahhoz, hogy a most papíron olvasók, netán a filmek, játékok hívei is rákattannak.

Se nem játékok, se nem telefonos alkalmazások, mégsem lehet őket papíron elképzelni” – fogalmazott Anna Gerber, a londoni Visual Editions kiadó egyik alapítója a Guardian cikkében. Mindezt a Google-al közösen fejlesztett publikációs kezdeményezésük kapcsán mondta, amelynek keretében újfajta digitális könyveket dobnak piacra. Az online (például a Google internetes boltjában is) árult “kötetek” különlegessége, hogy ha akarnák sem lehetne kinyomtatni őket, mivel interaktív weboldalakra vannak építve. Az egyik friss kiadványuk például – Rief Larsen: Entrances & Exits (Bejáratok és kijáratok) – egy szerelmi történet, amelynek elején az olvasó  talál egy könyvesboltban egy titokzatos kulcsot, és a cselekmény bonyolódása közben a földkerekséget beutazva különféle ajtókat tud azzal kinyitni. Mindezt azonban nem hagyományos módon teszi, hanem úgy, hogy a Google utcaképet mutató térképe segítségével virtuálisan fel is keresi a helyszíneket. A kiadó illetékesei úgy vélik, ezzel eredményesen feszegethetik a digitális könyvek határait, és sikerül “behúzni” az olvasókat, hogy az okostelefonjaikon hódoljanak olvasási szenvedélyüknek (vagy ott fedezzék azt fel).

Részlet az Entrances & Exits regény promóciós anyagából
Részlet az Entrances & Exits című regény promóciós anyagából

Korántsem ez az egyetlen hibridkönyv-próbálkozás az utóbbi időben. Egy másik próbálkozás már 3 éve megpróbált többet kihozni a könyvolvasó-készülékből, minthogy csupán megjelenítsék a betűket. A történetmesélő alkalmazásokat előállító Sudden Oak egyik sztorijában, a The Silent History-ban (A csendes történet) olyan gyerekek egész generációjával ismerkedik meg az olvasó, akik nem képesek kommunikálni a világgal. Az egészben az a különlegesség, hogy az olvasó végigkövetheti a különös, beszédképtelen gyerekek sorsát a tanúságtételeken keresztül (a hozzátartozók, rokonok, barátok elmeséléséből), jól strukturált, rövid beszámolók formájában. De ha szeretne mélyebben elmerülni ebben a világban, akkor utaznia kell: világszerte 250 helyszínen olvashatja  tovább a gyerekek sorsának történeteit, ám

ezek a részek csak akkor aktiválódnak, ha az olvasó készüléke 10 méteren közelebb van egy megadott GPS-koordinátához.

Bár a kiadó tudja, hogy senki sem fogja végigjárni az összes helyszínt, arra bátorítják az olvasókat, hogy szálljanak be a történet továbbgöngyölítésébe, és szabadon választott helyszíne(ke)n készítsenek újabb mozaikdarabká(ka)t a sztorihoz.

A cselekmény bonyolultságát próbálta digitális kiadással ellensúlyozni egy másik szerző, a brit Iain Pears. “Egyes történeteim strukturálisan annyira bonyolulttá váltak, hogy voltak olvasók, akik már nem szerették” – mesélte a Guardian riporterének. Ezért aztán gondolt egyet, és a következő regényét, az Arcadiát már úgy kezdte írni, hogy egy szoftverrel teremtette meg a kapcsolatot a különféle történetszálak között, ebben az esetben 10 személy sorsát kell követnie az olvasónak 3 történelmi korszakban. Ez végül nem is olyan nehéz, mert a kifejlesztett okostelefonos alkalmazás gondoskodik arról, hogy – akár egy útvonaltervező segítségével – egyértelműen ki lehessen választani, éppen kinek a történetében akarunk elmerülni. Mint Pears elmondta, a számítógépes programnak hála, már eleve rövid, különálló történetek formájában kezdhette a regény írását, és mivel ezeket könnyen lehetett így is egységben kezelni, mindvégig nagyon eltérő stílusban dolgozhatta ki ezeket, ami hasznára vált az elkészült műnek.

Választható útvonalak az Arcadia alkalmazásában
Választható útvonalak az Arcadia alkalmazásában

A könyvek határainak feszegetését azonban jelenleg némileg gátolja az árszabás nehézsége.

Az efféle kísérleti könyveknek a kifejlesztése ugyanis jóval drágább mulatság, mint egy hagyományos könyv kiadása,

az emberek viszont nem igazán szeretnek applikációkért, digitálisan letölthető dolgokért fizetni (pláne nem Magyarországon). Ráadásul a nagy kiadók pillanatnyilag nemigen próbálkoznak a történetmesélés efféle kísérleti formáival, ami szintén nehezíti a szükséges források bevonását. Akárhogyan is, az Arcadia applikációját állítólag már 3 angol fontért is nehéz értékesíteni, de az Entrances & Exits letöltéséért sem kérnek sokat, jelenleg 1214 forintot.

Könnyen lehet, hogy ezt a helyzetet egy hirtelen felkapott, bestsellerré váló okoskönyv fogja majd megváltoztatni, amitől szárnyakat kaphat az egész, most még csak tapogatózó stádiumban lévő iparág. Ehhez viszont az is kell, hogy közben az alkotók megmaradjanak azon a szűk határmezsgyén, ami ezeket a kiadványokat most még elválasztja a játékoktól, és megőrizzék (vagy akár még teljesebbé is tegyék) azt a mással össze nem téveszthető élményt, amit egy könyv olvasása jelent.