Krisz ötletei / Érdekli az embereket, amit írok? – azaz szakkönyvírás és piackutatás
Az egyik leggyakoribb írói félelem, hogy nem tudjuk, van-e létjogosultsága, piaca a könyvötletünknek, lesznek-e olvasóink.
Ha bennünk is ez a félelem munkálkodik, ne hagyjuk, hogy eluralkodjon rajtunk, inkább tegyünk ellene! És mit? Nézzünk utána, lesz-e olvasónk!
Egy korábbi cikkben megvizsgáltuk a regényírással kapcsolatos ötletet. De mi van, ha szakmai könyvet szeretnénk írni, riportkönyvet, esetleg önfejlesztő kézikönyvet? Mire figyeljünk, ha a vállalkozásunk támogatására írnánk könyvet, vagy ismeretterjesztés a célunk?
A regényírásnál felvetett témák a szakkönyvírás esetében is érdekesek, csak másképp. Nézzük meg, honnan tudhatjuk, hogy az új szakkönyv ötlete kapós lesz?
1. Írjunk egyedit!
Először is gondoljuk végig, pontosan miről is szól a könyv, kiket szólít meg, milyen problémára ad választ. Fontos, hogy a fókusz legyen éles, hogy ne akarjunk túl nagyot fogni: csak egy adott problémát vegyünk górcső alá, ne akarjunk mindent megoldani, amihez csak értünk! (Példa: néhány éve szerettem volna írni egy szakkönyvet az e-könyvkiadás módjáról, amiben elfért volna az a fejezet is, hogy kiadás előtt győződjünk meg róla, szakmailag elég jó-e a könyvünk – de ez a fejezet eltért a tárgytól, kiemeltem hát és külön könyvként írtam meg. Ez volt a Könyvkiadók kíméljenek és a Magánkiadás előtt.)
Ha eldöntöttük, pontosan miről írunk, és aggódunk, hogy még ez a téma is túlreprezentált a piacon, azt is gondoljuk végig, milyen hangulatú könyvet tervezünk. Ugyanis senki más nem írná meg ugyanazt a témát pontosan úgy, ahogy mi. A piackutatás közben ezt tartsuk szem előtt!
A kicsi különbségektől válik ugyanis a könyvünk érdekessé. Annak érdekében tehát, hogy kapós legyen, dolgozzuk ki alaposan az ötletet, válasszuk meg gondosan a fókuszt, és döntsünk tudatosan a könyv hangvételét, hangulatát illetően!
2. Keressük a hasonlót!
Nézzünk utána a szakirodalomnak: ki írt már a miénkhez hasonló könyvet? Milyen könyvek vannak ebben a témában? Keressünk a neten, de üljünk be könyvtárba és menjünk be könyvesboltba is, lapozzuk fel ezeket a könyveket és döntsük el, valóban van-e hasonlóság, miben más a mi ötletünk, mint a létező könyvek!
Szakkönyv esetén kifejezetten megnyugtató, ha vannak ehhez hasonlóak – ez ugyanis azt bizonyítja, hogy ennek a témának van piaca, vannak olvasói!
Írjuk össze azokat a címeket, amelyek a leginkább hasonlítanak a mi könyvötletünkre, és adjunk választ az alábbi kérdésekre:
- Egyáltalán hány találatot kapunk, ha beírjuk a könyv címét a keresőbe? Sokan írnak róla, sok helyen megvásárolható?
- Hány könyves blogger olvasta, írt róla? (Szakkönyvekről kevés blogger ír, így erre a számra ne támaszkodjunk túlságosan!)
- Foglalkozott vele bármilyen releváns szakmai portál, illetve bármilyen weblap, ami nem egy magánszemély blogja?
- Van ennek a könyvnek/írónak, illetve a vállalkozásának saját weboldala? Ha igen, látszik-e, hogy hányan látogatják? A bejegyzések (ha vannak) kedveltek-e (van-e rajtuk Facebook lájk gomb, írtak-e az olvasók kommentet)?
- A Facebookon mennyire aktív a könyvhöz kapcsolódó blog vagy vállalkozás?
- Ez a könyv egy sorozat része?
- Az írónak jelent már meg könyve? Ez az adott kötet hányadik könyve? (Termékeny írók könyvei jobban fogynak, jó író esetén egymásra hat az írótábor növekedése és a kiadott könyvek száma.)
- Reklámokban, hirdetésekben jön velünk szembe ez a könyv?
- Hány egyedi fotót találunk az adott könyvről (pl. Instagramon)?
Nézzük meg a könyvet a Libri weboldalán.
- Hány könyvesboltban tartanak belőle készletet? (A jól fogyó könyvek általában 5 vagy több üzletben vannak ott.)
- Az év végén közölt top 100 listában benne van-e? (Ilyen listát nemcsak a Libri közöl, érdemes rákeresni. Ugyanakkor legyünk óvatosak minden olyan listával, amelyet nem független fél állított össze!)
- (Az is érdekes adat, hogy mikor jelent meg a könyv. Három évnél régebben megjelent kiadványokat jellemzően nem tartanak a boltok.)
Nézzük meg a könyvet a Moly.hu és Goodreads.com oldalakon.
- Hányan olvasták, értékelték? (Ezt az adatot mindig viszonyítsuk a megjelenés dátumához.)
- Milyen az átlaga?
- Az olvasóknak mi tetszett a könyvben és mi nem?
Nézzük meg a könyvet a kiadó oldalán.
- Mit írnak róla, hogyan reklámozzák?
- Mekkora kedvezményt adnak rá? (A szokásosnál nagyobb kedvezmény intő jel.)
Keressük meg a könyvet boltban, könyvtárban.
- A bolt hová tette ki? Elöl vagy hátul van? A címlapja néz az olvasóra vagy a gerince?
- A könyvtárban a sikerkönyvek közt van vagy ábécérendben találjuk meg? Ha ez utóbbi, akkor volt valaha sikerkönyv? (Ezt a könyvtáras kollégák meg tudják mondani.)
Ha a fentiek szerint utánanézünk körülbelül 10 olyan könyvnek, amely a miénkhez valami fontos jellemzőt illetően hasonlít, sok olyan adatunk lesz, amiből dolgozhatunk, ami alapján eldönthetjük, szeretik-e az olvasók a könyvet. Ha a könyvek nagyobb része az elmúlt egy évben jelent meg, sokkal erősebbek az adataink, mintha korábbi könyveket veszünk alapul. A blogokban és könyvértékelésben írtakat érdemes akár listába is szedni, így látni, hogy a mi könyvünk vajon megfelel-e ezeknek a kívánalmaknak.
3. Használjuk a közösségi médiát!
Az interneten rengeteg szakmai közösség létezik, amelyekből elsősorban a Facebookos csoportot ajánlom, másodsorban (angol nyelvű megjelenés, publikálás esetén) a LinkedInt. Ha a Facebookon még nincsen a könyvünk témájához kapcsolódó szakmai csoport, mindenképpen hozzunk létre egyet, ha pedig már van, lépjünk be mindegyikbe, amelyik aktívnak tűnik, sok tagja van. A felvetésekből is látni fogjuk, mi érdekli a célközönségünket, de mi magunk is kérdezhetünk vagy hozhatunk létre szavazást, kérdőívet, ahol a témánkkal kapcsolatban kérdezzük a csoporttagokat (ha nem a mi csoportunkról van szó, akkor érdemes előtte adminisztrátori engedélyt kérni!).
A reklámozás ezekben a csoportokban általában tiltott, így még bújtatva sem érdemes megpróbálni, de piackutatásra, információszerzésre tökéletesek!
4. Google Adwords
Kevesen tudják, de a Google hirdetésfeladó felülete nem csak reklámozásra jó – hanem ennek megtervezésére és az igények megtekintésére is! Regisztráljunk tehát az Adwordsre és használjuk a kulcsszókereső felületet. Írjunk be olyan szavakat, melyekről azt véljük, a könyvötletünk iránt érdeklődők beírják, amikor erre a problémára keresnek választ. Legyünk kreatívak – ha például virágkötésről szeretnénk könyvet írni, ne csak a virágkötés szó gyakoriságára legyünk kíváncsiak, hanem azokra az élethelyzetekre is gondoljunk, amikor fontos probléma a virággal való ajándékozás. Írjunk be olyan kulcsszavakat, minthogy „virágcsokor esküvőre” vagy „olcsó virágos”. Minden beírt kulcsszó esetén nézzük meg, a Google milyen kapcsolódó kulcsszavakat ajánl – lehet, hogy többen keresnek az adventi koszorú kötésére, mint a ballagási virágcsokorra még akkor is, ha a szezonalitást figyelembe vesszük – és ez módosíthatja akár a könyvötletünk pontos fókuszát is!
Ha pedig megnyugodtunk, hogy a szakkönyvünkre lesz kereslet, üljünk le és kezdjük el (vagy folytassuk) az írást!