Kun Mia: A pillangó útja

Katherine Shaw egész életét a balettnek szentelte. Mindig is arról álmodott, hogy hivatásos balerina lesz, ám tizenkilenc évesen úgy dönt, hogy még szüksége van pár évre, mielőtt meg tudna birkózni egy társulattal. Így legjobb barátjával, Alexanderrel együtt egyetemre megy. Persze az új élet, távol a szülőktől nem könnyű. Kat kétségbeesetten vágyik arra, hogy végre lány barátja is legyen. Belinda, a szobatársnője ezt kihasználva, először a legjobb barátnője, majd a legnagyobb riválisa lesz. Katherine-nek azonban nemcsak Belindával kell megküzdenie, hanem arról is döntenie kell, hogy végre megvalósítja nagy álmát, és a Királyi Balettben táncol, vagy átadja magát a szerelemnek.

Ízelítő

A háromórás játék és az utána való pizza evés kicsit segített Katnek abban, hogy kiszellőztesse a fejét, ám ezután is gyomorgörccsel tért vissza a kollégiumba, hogy Seth kiderítse mi történt a telefonjával. A lány az asztalhoz lépve felkapott egy lapot és lassan felírt egy egyszerű szót majd egy számkombinációt. Némán nyújtotta át a számítógép fölé görnyedt fiúnak.

– A jelszó és a kód. – Seth biccentett és a többiek pillantásának kereszttüzében pötyögni kezdett. Katherine aggódva figyelte őt egy ideig, majd inkább az esős, latyakos tájat választotta. Némán nézte, ahogyan a vízcseppek egymás után záporoznak, majd egyre nagyobb tócsává gyűlnek a földön. Szegény talaj már képtelen volt több vizet befogadni. A lány pedig pontosan átérezte a helyzetét. Úgy érezte már képtelen többet elviselni. Két erős kar ölelte át a vállait és Alex a feje búbjára támasztotta az állát.

“Az életben vannak olyan pillanatok, amikor csak magunkra számíthatunk”

“Hatéves korom óta táncolok és nekem is nagyon sokáig az volt az álmom, hogy hivatásos táncos legyek” – meséli Kun Mia, A pillangó útja című frissen kiadott ifjúsági kötet szerzője, mennyi hasonlóság van közte és a története főszereplője között. A Könyv Guru kiadó gondozásában megjelent regény szerzője beszél ezen kívül a pályázatnyertes történet sikerének titkáról, ihlető példaképekről, az olvasók “helyett” elkövetett hibákról és a zsúfolt kávéházban való alkotás szépségeiről.