Amikor elmondunk egy történetet, akkor mindig önkényesen választjuk meg ennek az elejét s végét, hiszen a valóságban minden folyamatos, soha nem lehet elmondani, hogy egy történetnek mikor van vége. I...
Részlet Kovács Gyula A legbelsőbb fegyver című regényéből....
Öt évig kereste a saját írói hangját, majd arra is vigyáznia kellett, hogy más könyvek olvasása közbe ne veszítse azt el - mesél Könyv Gurunak a nehézségeiről Knizner István, aki Így jártam Pakson cím...
Bőven 40 éves korunk után sem szégyen elkezdeni az írást, már csak azért sem, mert a világirodalom számos klasszikusa tett így. Mit tanulhatunk ma Prousttól, Mark Twaintől vagy Raymond Chandlertől?...
Részlet Mirejla Boglaar Tollászkodás című verseskötetéből....
Alkotói kételyről, eltérő kultúrákból származó szerelmesek közti kapcsolatról és a kiadókeresés csapdáiról is beszélgettünk Bettina Bentonnal új romantikus regénye, a Bombay kontra Budapest kapcsán....
A könyv, melyet írtunk, maga is egy könyvmarketing eszköz. Akár szakkönyvet, akár regényt vagy egyéb kötetet állítottunk össze, ez bizony elad bennünket, eladja – eladhatja! – a korábbi vagy jövőben m...
Borzongás a 18. századi Bécsben. Mit tesz a meg nem értett zseni, ha elhatalmasodik rajta az őrület? Mi lesz a fiatal lányokkal, akiket célba vesz? Vajon van menekülés a számukra? És hogy jön mindehhe...
Milyen okokból választhat valaki írói álnevet, és mire kell mindenképpen ügyelnie, ha így dönt. Kis sorvezető álnévválasztáshoz....
Mester Györgyi írásai meglepő fordulattal, váratlanul lekerekített csattanóval lepik meg olvasóikat. Hatása stílusának keresetlen egyszerűségében, de míves és néhol szinte költői nyelvezetével elgondo...