„Számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy egy leírt gondolat hatást gyakorol egy másik emberre”

Szórakozás közben mélyebb nyomot hagy egy fontos gondolat vagy egy felfedezett hiányosság, mintha valaki kioktatva hozza a tudomásunkra – vallja Brett O’Conor, akivel legújabb, Az üreg című regénye kapcsán beszélgettünk. Miért baj, hogy a technika uralja az emberiséget? Hogyan lehet egyszerre spontánul és megtervezve írni? Milyen állattól kölcsönözte az írói álnevét?

Olvas tovább

„Nem azért írtam, hogy író legyek és könyvet adjak ki, hanem mert élveztem, hogy írhatok, és alakíthatom a szereplőim sorsát”

Egy papírlapon két buborék közé húzott egy egyenest, és azt kezdte feltölteni eseményekkel, a hősei előtt tornyosuló akadályokkal – mesél a történetszerkesztés folyamatáról Pap Endre, akivel Verseny a Halállal című új kötete kapcsán beszélgettünk. Szó esett még összevegyített ötletekről, az „idő” szerepéről és izgalmas anakronizmusokról.

Olvas tovább

„Becsüljük meg a pillanatot, amit szerelemben tölthettünk, mert az élet elveheti”

Tapasztalat és érzelem nélkül a versek üresek – vallja Debreczeni Tibor, akivel Belvárosi fergeteg című új kötete kapcsán beszélgettünk. Szó esett arról is, mit tanult barátjától, Faludy Györgytől, és hogyan egészíti ki verseiben egymást szerelem és fájdalom.

Olvas tovább

„Számomra elsősorban az ember lett a fontos, a háborút elszenvedő áldozat”

Miben más háborús menekültekről és LMBTQ-emberekről riportkönyvet írni – kérdeztük egyebek mellett L. Murányi Lászlótól, aki A háború árnyékában címmel jelentetett meg kötetet a szomszédban zajló háború szenvedő alanyairól. A gyakorlott riportkönyv-szerzővel beszélgettünk a harcok lehetséges kimeneteléről, a történelem által elsodort kisemberekrők, és arról, mivel lepte meg Csányi Vilmos etológusprofesszor.

Olvas tovább

„Humorral minden élvezhetőbb”

Az erotika mellett a szórakoztatás és a felvilágosítás is célja a Madárkák című könyv szerzőjének, aki Vidéki Herceg álnéven adta közre hódításainak igaz történeteit. A közel 70 írás szerzője beszélt a szókimondás erejéről, a madarak és a nők közti hasonlóságokról és az írói blokk feloldásáról is.

Olvas tovább

„Az ihletet nem fogja az arcunkba fújni a szél”

Szereti spontán módon írni a regényeit Gőri Gergely Attila, akivel most megjelent, Megöldni mind – A Varjúlovag című fantasy-kötete kapcsán beszélgettünk. De miért éppen fantasy? Minek a szimbóluma a varjú? És nem túl nagy teher-e elsőkönyvesként rögtön trilógiát írni?

Olvas tovább

„A rosszfiú általában rosszfiú is marad”

Annyira szeret írni, hogy olykor nehézséget okoz számára megtartani az egyensúlyt a regényírás és a valóság között – meséli Végh Csenge, akivel első kötete, az Elvegyülve kapcsán beszélgettünk. Szóba került még, hogy miért nehéz eltérő idősíkokon futtatni a cselekményt, mikor sok már az erotikából, és miért rossz ötlet belezúgni a rosszfiúba.

Olvas tovább

„Hatalmunkban áll változtatni, javítani az életünkön”

Mi a különbség tarot és tarokk között, miért hasznos a reggeli kávénál húzni egy kártyalapot, vallás-e a tarot és kell-e hinni benne, hogy hasznos eszközzé váljon az életünkben a kártyapakli? Ezekről is beszélgettünk Horváth Krisztinával, aki rendhagyó könyvet írt Életre tanít a tarot, tarot-ra tanít az élet címmel.

Olvas tovább

„A kezdő szerző egyedül van a rengetegben”

Nehéz hétköznapi témákat is el lehet mesés formában magyarázni a gyerekeknek – vallja Balázs Anita, akinek második kötete bizonyítja ezt. A Századunk meséi szerzőjével a könyvkiadás buktatóiról, az olvasói visszajelzések hasznáról és az elsőkönyvesek kötelező türelméről is beszélgettünk.

Olvas tovább

„Bevontam a gyerekeimet az írás folyamatába, ők voltak az első kritikusaim”

A gyerekei azért hagyták írni, hogy aztán meseként meghallgathassák, milyen volt anya gyermekkora – mondja Henn Edith, akivel Felhőtlen éveim című kötete kapcsán beszélgettünk. A tizenhét év után napvilágot látott szöveg szerzője gondolkodás nélkül, „teljes lényével” ír, és úgy érzi, hogy az élet igazán édes íze, mintha megkeseredett volna manapság.

Olvas tovább