„Amikor már a vége fele jártam, volt, hogy nem emlékeztem, mit írtam pontosan az elején”

Grafikusként adódott volna, hogy képregényt készítsen, végül mégis regényt írt Szlamcsik Máté. A Kulipintyó – Az eltűnt kori fogadó című fantasy-kötet szerzője az interjúban mesél a képekhez, rajzokhoz való viszonyáról, a címadás történetéről és egy elképzelt világ építésének nehézségeiről is.

Olvas tovább

„Ha mindezeket nem örökítem meg, velem együtt a sírba kerül”

Gyerekkori barátjának kezdte leírogatni élete (életük) történetét, majd mások is biztatták: csináljon könyvet izgalmas jegyzeteiből. Így kezdődött Háry Pál memoárjának története, aki azt is elmeséli, hogy miért Világközepi élményeim lett a kötet címe, miért nem szabad csak úgy berakni különféle fiókokba a jegyzeteket, és milyen Amerikából telefonon keresztül írni egy könyvet.

Olvas tovább

„Mindent meg kell élni: a fájdalmat, a haragot, a szomorúságot is”

Csak akkor tudunk meggyógyulni egy szétesett párkapcsolat traumájából, ha előtte teljes mértékben átéltük a gyötrelmeket is – fogalmaz Ángyán Patrícia, aki első regényében egy ilyen felemás gyógyulási történetet mesél el. A Szakításunk naplója című kötet szerzője elmeséli, hogy szippantja be újra és újra az alkotófolyamat, és azt is, mi tudja leginkább kizökkenteni a munkából.

Olvas tovább

„Kifejezetten örülök, hogy olyan témáról írhattam, ami a legtöbb ember számára tabu”

Nem fél attól Szabics Adrienn, hogy erotikus írónak skatulyázzák be, miután olvasói biztatásra írt sokkal részletesebben és szókimondóbban az intim pillanatokról második regényében, A prostituált hercegnőben. A szerzővel arról is beszélgettünk, milyen formában inspirálták még az olvasói visszajelzések, és hogy mitől félt igazán a második regényét írva.

Olvas tovább

„Már az első szót úgy vetem papírra, hogy tudom, annak milyen kifutása lesz két vagy tíz fejezet múlva”

Milyen lehetett a Mars őskora – ezen töprengett T. B. Byrt ey unalmas statisztika órán, majd vett egy nagy levegőt, és – kilenc év alatt – írt egy 480 oldalas, izgalmas fantasy regényt erről. A néma csillag dala szerzője a beszélgetésben elárulja, mi a nehéz a terraformálásban egy regény írásakor, és azt is, miért nehéz az égtájakat meghatározni egy idegen bolygón.

Olvas tovább

„A vezér kiemelkedéséhez kedvező talajt jelentenek a válsághelyzetek”

Az utóbbi évtizedekben könnyebb a világot megérteni a „vezérdemokrácia” elméletének segítségével, mint a hagyományos „liberális demokrácia” fogalmi eszközeivel – állítja Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora. Ő az egyik szerkesztője egy új tanulmánykötetnek, amit Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig címmel adott ki az Az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. A beszélgetésben szóba került, hogy miért mostanában terjedt el ez az államforma, milyen vezetőkből lehet vezér, mely államokhoz hasonlít e téren Magyarország, és miért nem lehet konszolidálni egy kialakult vezérdemokráciát.

Olvas tovább

„A mai fiataloknak a liberális nevelés nem tesz jót”

Töredékek címen harmadik önéletrajzi visszaemlékezését írta meg Bencsik Ferenc Pál, aki úgy érzi, sok mindent tanulhatnának a fiatalok a korábbi generációktól. Ő viszont ezekből a kötetekből tanult sokat, mert egyre csiszoltabbnak tartja a saját stílusát. Beszélgetés felidézésről, stílusválasztásról, felszabadult írásról.

Olvas tovább

„Köszönöm, most már jól alszom”

A mostani háború kavarta fel Szabó Zsuzsi évtizedekkel ezelőtti traumatikus emlékeit, és ennek hatására jelentette meg az 1986-os jemeni polgárháborúban átéltekről készült naplókötetét. Egy könyv megírása és kiadása gyógyító folyamat lehet – erősítette meg, de mesélt arról is, hogyan élte meg egykor a legreménytelenebb pillanatokat, és miként győzte le most a kétségeit.

Olvas tovább

„A meséim alapot nyújtanak a témák közös továbbgondolására”

Újságírói pályáját hagyta ott a meseírásért Balázs Anita, akinek első kötete a modern kor jelenségeit, eszközeit igyekszik elmagyarázni a kicsiknek. A Meseköntösben a 21. század szerzője azt is elárulja, kik segítették szakmailag a meseírásban, és hogy partiumi magyarként miért volt fontos számára magyarországi kiadónál megjelentetni a könyvét.

Olvas tovább

„66 évet próbáltam érthetővé tenni az életemből”

Miért hangyákról kezdett gyerekként írni? Milyen módszerrel idézte fel a régi történeteket? Kik segítették a kötet összeállításában? Hogyan képzeli az olvasóit? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Dörfler Katalin, aki mozaikszerűen foglalja össze életének legkedvesebb történeteit Belenéztem a Napba című kötetében.

Olvas tovább