Krisz ötletei / Ekkora egy könyv, ha szakmai

Milyen méretű egy ideális szakkönyv, kézikönyv, szakácskönyv? Hány oldalas?

Mai cikkem főképp szakkönyvíróknak szól, korábban már közlésre került a regényíróknak szóló változat!

Ilyen és hasonló kérdéseket hetente kapok, mert a szakkönyvírók nehezen tudják eldönteni, a kéziratuk elég terjedelmes-e ahhoz, hogy egy kiadó lásson benne fantáziát, elég hosszú-e ahhoz, hogy az olvasók elhiggyék, hogy megoldást nyújt a problémájukra. Arra gondoltam hát, szedjük össze közösen, mi is jellemző a „kellemes kézbe venni” formátumú könyvekre, mekkora egy ideális könyv terjedelme. A kérdés fontos: az olvasók a boltban kézbe véve a könyv formátuma, súlya, kellemetessége alapján is hozzák a döntést, hogy megvegyék-e.

És hogy mi alapján döntenek az olvasók?

  1. A könyv mérete. A szakkönyvek mérete igen változó. A kérdés eldöntéséhez arra van szükség, hogy eldöntsük, a könyvet milyen céllal írjuk:
  • Azt szeretnénk, ha az olvasó folyton magánál tartaná, vinné a táskájában?
  • Az otthoni könyvespolcra szánjuk, ahonnan csak akkor veszi le, amikor kikeresne benne valamit?
  • Ez egy olyan könyv, amit asztalra helyezve olvas, illetve használ?
  • Inkább tankönyvről van szó, aminek a tartalmát megtanulja?
  • Munkafüzetről beszélünk, amelyben kitöltendő szakaszok, kérdések vannak?

Ha ugyanis az első esetről van szó, egy táskában hordott könyvről, akkor egyértelmű, hogy ennek minél kisebb méretűnek kell lennie, a tipikus regénynél kisebbnek. Ez a méret mindenképpen kisebb egy A5-ös lapnál (azaz az írógéppapír felénél). Az A5 méret egészen pontosan 21 cm hosszúságot és 14,5 cm szélességet jelent, a kicsi kézikönyvünk lehet akár a régi Móra Kiadó Kolibri kézikönyveihez hasonló méret: 17 x 12 cm.

Ha viszont az olvasó otthon tartja a kötetet, akkor ez lehet nagyobb az A5 méretnél, ami főleg a sokoldalas kiadványoknál (például szótár, lexikon) fontos. Vegyük figyelembe, hogy a komoly szakkönyvek jellemzően nagyobbak, magasabbak az A5 méretnél, 23,5 vagy 24 cm hosszú a gerincük.

Tankönyvek esetében célszerű méret a pontosan A5 és pontosan A4 méret is. Ha kitölthető munkafüzetről van szó, akkor kifejezetten előnyös a nagyobb, A4 papírnagyság.

Azt is gondoljuk végig, hogy az olvasó a könyvet szeretné-e kinyitva az asztalra helyezni (például szakácskönyveknél ez alapvető követelmény). Ebben ugyanis sokat segít, ha a könyv legalább olyan széles, mint amilyen magas, vagy szélesebb is a magasságánál, azaz fekvő formátumú.

Rengeteg könyvméret létezik, hiszen a nyomda olyan méretűre vágja a könyvet, amilyenre a megrendelő kéri. Jó ötlet, ha könyvünk megjelenése előtt egy mérőszalaggal felszerelkezve bemegyünk egy könyvesboltba, és kézbe veszünk néhány könyvet, így döntjük el, melyik könyv fogása illik a mi szakkönyvünkhöz – majd megmérjük a kiadvány szélességét és magasságát.

  1. A könyv terjedelme: szó, karakter, leütés. Szakkönyv esetében is fontos, hogy a szöveg hány szóból áll, mert ha nem éri el a minimális 40 000 szót, akkor nem vesszük komolyan, ha viszont túl terjedelmes (100 000 szó), akkor akadémiai eszmefuttatásként gondolunk rá.

A szószám értelemszerűen abban az esetben iránymutató, ha alapvetően szakmai könyvről beszélünk. Egy illusztrációkkal teli kézikönyvnél a képek szerepe nagyobb lehet, mint a szövegé, például egy szerelési útmutatónál, egy lakberendezési kötetnél vagy egy szakácskönyvnél. Egy munkafüzetben is lehet egészen elenyésző a szavak száma. Azt elmondhatjuk, hogy kb. 5000 szó egy kevés szöveget tartalmazó szakkönyvben is szokott lenni.

A 40 000 szót tartalmazó könyv körülbelül 230 000 karakterből (azaz betűből) áll, ami 270 000 leütést jelent (leütésnek számít minden betű és szóköz). És nem véletlen, hogy a két szám közti különbség nagyjából kiadja majd a szakkönyvünk szószámát: a szövegszerkesztő ugyanis a leütött szóközök alapján számolja a szavak számát, nem pedig a szavakat keresi meg a szövegben. Ezért fontos, hogy amikor könyvet írunk, ne a szóköz gomb lenyomásával alakítsunk ki üres helyeket a kéziratban (például hogy a bekezdések beljebb kezdődjenek, mint a lap széle).

  1. A könyv terjedelme: oldalszám. A szakkönyvek oldalszáma furfangos dolog. Népszerűek azok a könyvek, amelyek 150 és 200 oldal közöttiek, ugyanis ez a terjedelem azt sugallja, hogy a terület, amelyről a könyv szól, igen szűk, azaz egy problémára fókuszál. Ezektől a könyvektől az olvasó azt várja, hogy azonnali választ kap – függetlenül attól, hogy a golfozást szeretné könyvből megtanulni, vagy a szervezeti formákról szeretne többet tudni. Ha a könyvünk ennél hosszabb, inkább 300-400 oldal, az már azt sugallja, hogy ez egy lassabban kiolvasható, mélyebbre ható, átfogó, elemző könyv. Az a szakkönyv, ami ennél is hosszabb, az pedig már általában két kötetben készül, és egyértelműen azt gondoljuk róla, hogy ez nem is olvasmány, hanem inkább egy referenciaként szolgáló kiadvány: azaz akkor vesszük le a polcról, ha kifejezetten keresünk valamit, kíváncsiak vagyunk egy adott probléma megoldására.

Ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy a szövegszerkesztőben készült könyv vajon hány oldalas lenne, a lapméretet állítsuk át A4-esről A5-ösre, és adjuk hozzá az így kapott oldalszámhoz az illusztrációk által igényelt oldalszámot.

  1. A könyv súlya. Mivel a kézbe vett könyv súlya is erősen sugallja az olvasónak, mennyire sok az „anyag” magában a kötetben, szakkönyvekhez érdemes vastagabb és/vagy súlyosabb papírt választani. Szakmai kiadványokhoz mindenképpen a fehérített papírt ajánlom. Az úgynevezett regénypapírt, amelynek a színe sárgás, legfeljebb munkafüzethez használnám, mert az üzleti életben a fehér színű papírhoz szoktunk hozzá, ez van a nyomtatóban, ilyenen írjuk alá a szerződéseket.
  2. A könyv vastagsága. A gerinc szélessége kevésbé fontos tényező egy szakkönyvnél, mint egy regénynél, ám jobban hiszünk az írónak, ha a gerincvastagság eléri az 1 centit. Érdekes módon a szakkönyveknél a hitelesség egyenes arányban nő a gerincvastagsággal: aki a csillagászatról tízkötetes, vastag sorozatot ír, arról azt gondoljuk, hogy tízszer-százszor annyit tud, mint kollégája, aki közérthető könyvet írt erről a témában egy mindössze 2 cm vastag könyvben. Ha engem igazán érdekel egy szakma, akkor a piacon kapható vastagabb könyvet fogom megvenni, ha pedig csak belekóstolnék, akkor a vékonyabbat. Emiatt érdemes az alapvető tudnivalókról vastagabb könyvet írni (például „A magyar konyha alapjai”), a különlegességekről, szűk területekről pedig vékonyabbat („A spanyol előételek”).

A szakkönyv mérete közel sem olyan magától értetődő, mint a regényé. Függ attól, hogy milyen témában és milyen célközönségnek írunk, mert a komolyabb, alaptudást közlő könyvek nagyobb, a könnyed, illetve nagyon szűk területről szóló könyvek pedig kisebb méretben kelendőek. Jól fontoljuk meg a fenti 5 pont mindegyikét, és keressük meg a legjobb formátumot a könyvünkhöz!

Nádasi Krisz