Krisz ötletei / Hogyan nézzen ki a kiadónak leadandó kézirat?
Ha megírtunk egy regényt, szakkönyvet és hagyományos kiadónak küldenénk, előtte érdemes tetszetős, könnyen olvasható formába rendezni. Már csak az a kérdés, egy kiadó szerint mi tetszetős és olvasható?
Először válasszuk ki, melyik kiadónak küldjük el az anyagot, és nézzük meg a honlapon, van-e a cégnek bárminemű kívánsága a kézirat formázásával kapcsolatban.
Ha a kiadó kéri, hogy a művet adott formátumban (betűtípus, betűnagyság) adjuk le, akkor ehhez mindenképpen tartsuk magunkat. Ha nem találunk erre vonatkozó instrukciókat, még mindig ne hamarkodjuk el a formázást. Hívjuk fel telefonon a kiadót, és kérdezzünk rá a követelményekre. (Azt is érdemes megkérdezni, kinek címezzük a kéziratot.)
Ha nem kapunk egyéb tájékoztatást, az alábbi módon véglegesítsük a szöveg kinézetét!
- Állítsuk be a betűtípust!
A teljes szöveg legyen Times New Roman, esetleg Garamond vagy Georgia betűtípusú. Ezek a fontok általánosan elterjedtek, emiatt szépen mutatja őket a kiadószerkesztő számítógépe, amikor megnyitja a fájlt. (A kéziratok és könyvek betűtípusairól korábban itt írtunk.)
Legyen a szöveg 12 pt nagyságú.
- Homogén szöveget készítsünk!
Ha a szövegünkben többféle stílus is szerepel: dőlt betűs, nagybetűs bekezdések, többféle betűtípussal írt részek, gondoljuk át, hogy ezek mindenképpen szükségesek-e. Kellemetlen ugyanis kusza írásképű szöveget olvasni – nemcsak a szerkesztőnek, hanem az olvasónak is. Kifejezetten amatőrnek tűnik például a fontos mondatokat, bekezdéseket CSUPA NAGYBETŰVEL írni, vagy az átvitt értelemben értett részleteket dőlt betűvel hosszasan kiemelni. Állítsunk tehát mindent, amit csak lehetséges, pontosan egyfajta stílusú szövegre.
- Állítsuk be a „normál” stílust!
A szövegünk alapbekezdése legyen minden bekezdésben pontosan ugyanolyan. A beállítást a szövegszerkesztő programban az egész dokumentumra érvényesen végezzük el. Minden bekezdésnek legyen stílusa, mégpedig pontosan ugyanaz (Microsoft Word esetében ezt „normálnak” nevezzük).
A javasolt „normál” stílusú szöveg:
- sorkizárt
- az első sora beljebb kezdődik fél-egy centiméterrel (és ezt ne tabulátorral üssük a billenytűzeten, hanem a stílusban állítsuk be)
- a sorok távolsága 1,3 és 2,0 közötti
- a bekezdés előtt és után nincsen távolság (tehát a sorok mindig pontosan ugyanolyan messze vannak egymástól, függetlenül attól, hol van a szövegben sortörés).
Angol nyelvű Wordben a „normál” szöveg beállítása így néz ki:
- Állítsuk be a „fejezetcím” stílust!
Fejezeteink címeire állítsunk be egy második fajta stílust. A fejezetcímeket rendezhetjük balra vagy középre, kiemelhetjük őket nagyobb betűmérettel, vastagbetűvel vagy dőlt betűvel, vagy akár ezek mindegyikével. Fontos, hogy a cím vonzza a tekintetet, de ne legyen hivalkodó!
A fejezetcím lehet szöveg, szám vagy számozott szöveg. Arab vagy római számot is használhatunk.
A fejezetcím lehet mindig új oldalon, és lehet előtte nagyobb tér (akár a lap felső egyharmadát is szabadon hagyhatjuk). Ezt is mindig beállítással, automatikusan kezeljük!
Angol nyelvű Wordben a „fejezetcím” szöveg beállítása például így nézhet ki:
- Ellenőrizzük a margót!
A lap mindkét szélén, alján és tetején legyen 2,5 cm margó.
- Legyen oldalszám és tartalomjegyzék!
Ezeket is automatikusan állítsuk be a szövegszerkesztőben. Ha nyomtatott példányt is küldünk a kiadónak, akkor a lap aljára egészen kicsi betűvel (8 pt) a szerző nevét is érdemes odaírni. Így, ha valamiért szétesik a kötés és elkallódnak lapok, akkor is beazonosítható lesz a kézirat.
- A kéziratban ne legyenek képek!
Elképzelhető, hogy egy írónak kiváló a kézügyessége és illusztrációt is készít a könyvéhez, akár egyet, akár többet. Az is előfordul, hogy a neten bolyongva megtaláljuk a főszereplőnk fényképét – azaz egy olyan fotót, ami éppen azt a karaktert ábrázolja, akit elképzeltünk. Ezeket csatolni azért rizikós, mert könnyen megeshet, hogy a kiadónak más az ízlése illusztráció terén. Jobban járunk, ha helyette a szöveggel varázsoljuk el a szerkesztőt!
- A kézirat első oldalán szerepeljenek az adatok!
Sok szerző küldi be kiadónak úgy a művét, hogy azon csupán a könyvcím szerepel (tehát még a szerző neve sem). Ezt azért nem ajánlom, mert ha esetleg a szerkesztőnek megtetszik a mű, de nem tudja beazonosítani a szerzőt (mert például kitörölte az emailt, kidobta a borítékot), képtelen lesz visszajelezni, hogy tetszik neki a kézirat!
Írjuk az első oldalra:
- a szerzői nevet és könyvcímet nagy betűkkel
- a polgári nevet, postacímet, telefonszámot és e-mailcímet az első oldal aljára, normál betűvel (12 pt)
- Ellenőrizzük a nyomtatást!
Ha nyomtatott példányt is küldünk a kiadónak, menjen szöveg a lap mindkét oldalára. Sima fénymásolópapírra nyomtassunk, fekete tintával.
A lapokat fűzzük össze valamilyen módon. Nem kell könyvként beköttetni a kéziratot, de a köteg legyen esztétikus és tartós, a lapokat könnyen lehessen forgatni. (200 oldal alatt a spirálozást javaslom, felette a kapcsos mappát.)
Könnyen lehet, hogy nem válaszoltam minden felvetésre. Szívesen kiegészítem a cikket, csak küldje el kérdését az info@konyv.guru címre!
Sikeres kéziratleadást kívánok!