Tudtad? Ha nem választasz hobbit, nem leszel Tolkien – Villax Richárd írása
Ha nem szeretnél olyan lenni, mint a házatok harmadik emeletén lakó nénike, kinek életének legfontosabb „történése” a postásvárás, már most gondoskodnod kell valami munkádon felülálló tevékenységről. Én az írást ajánlom. Nem, hogy eszedbe sem jut majd a postás, de az inspirációként használt black metal muzsika üvöltésétől kétszeri csengetését sem hallod meg, s állhatsz sorban legyengült lábaiddal a posta letéti küldemények ablakánál. Nézzük, még milyen előnyei vannak az írásnak minden más szenvedéllyel szemben!
Tudtad? Pszichológusok esettanulmányai és környezeted történései rengeteg példát dobnak fel a jelentős mennyiségű pénz személyiségromboló hatását illetőleg. Ha írsz, mentális épséged garantáltan megmarad.
Tudtad? Az íráshoz egy füzet írószerszámmal, esetleg radírral bőségesen elég. Volt. Az aktuális írónemzedékbe genetikailag be van kódolva a laptop nélkülözhetetlensége. Az igaz, hogy inged-gatyád rámegy a kütyüre, de ha erotikus regényen dolgozol, ez segít karaktereid helyzetének átélésében.
Tudtad? Hamar létrejön az alkotáshoz szükséges magány, hiszen írói tevékenységedből kifolyólag kerülni fognak, mint a hülyét. Vagy éppen idült alkoholistaként tekintenek rád, ugyanis „minden író iszik, vagy ópiumfüggő”. Azon senki sem hajlandó elgondolkozni, hogyan lehet szerektől elbutult aggyal olyan korszakalkotó műveket létrehozni, melyekkel a világirodalom könyvespolca tele van. Másrészt ha valakinek, aztán az írónak muszáj két lábbal (erotikus regényíróknak három lábbal) a valóság talaján lépkedni, hiszen ismernie kell az életet, amiről ír.
Tudtad? Ha írsz, nem kell alkalmazkodnod senkihez. Vágod, milyen nehéz egy hat tagú zenekarnak minden tag számára megfelelő időpontot egyeztetnie? Te csak odaállsz a tükör elé, ha férfi vagy, borotválkozol, ha hölgy, fogat mosol (illetve az utóbbi időkben fordítva), és elkiáltod magad: „öt perc múlva próóóba!” Határozott hátrány, hogy nincs kivel összeveszni, és kudarc esetén feloszlani sem tudsz, csak egyszer, a végén.
Tudtad? Akármilyen pocsékul írsz, két rajongód biztosan lesz: egyik te magad, a másik anyukád. Lehet, hogy olvasóid is őt fogják emlegetni. Hiába játszol akármilyen dögös heavy metalt, szegény azt fogja hinni: bekapcsolva hagyta a porszívót. Ha avantgárd festőnek hiszed magad, édesanyád figyelmeztet, hogy legközelebb ne hozd haza a mekiből a hamburgert: lám összekented a drága vásznat.
Tudtad? Írni bárhol, bármikor lehet. Akár a 24-es villamoson is bepötyögheted zseniális ötleteidet telefonjegyzeteid közé, de olyan zenei műfaj nincs, melyet az összes utas, sőt a közlekedési vállalat minden dolgozója egyaránt kedvel. Képzőművészeti hajlamaidat pedig a legközelebbi közeg büntetéssel honorálja, önkifejezésed garázdaságként tartják számon.
Tudtad, a celebeknek mennyi problémát okoz rejtőzködniük, hogy ne állítsák le őket méterenként közös selfie-ért, autogramért? Akárhány példányban adod el könyved, felesleges álszakállt öltened. Minő kár, hogy az étteremben sem te kapod soron kívül a legízletesebb vesevelőt, sőt ki is kell fizetned, mert törzsvendég státuszod reklámértéke szinte nulla.
Ahogy az ilyenfajta jegyzeteket zárni szokták: „…és még végtelenségig lehet folytatni a sort.” Valószínűleg egyszer folytatni fogom – Szilveszterkor? Április 1-jén? – majd, ha tovább haladok az íróvá válás pesti Nagykörútnál is rögösebb útján, és további előnyöket tapasztalok.