Hány nap alatt készül el egy regény?

Isten 6 nap alatt teremtette a világot a Biblia szerint, de azért egy jó regény megírásához a legtöbben kevesellnék ezt az időt. Mégsem teljesen reménytelen ezt a tempót utánozni, legalábbis akad néhány példa villámkezű regényíróra, akinek a tollából (szövegszerkesztőjéből) napok alatt született bestseller. Könyv Guru mostani összeállításában azt kutatta, ki mennyi időt szánt egy-egy remekmű megalkotására. Aggodalomra egyébként semmi ok, a spektrum igen széles, sőt, az írók többsége hónapokig, de inkább évekig is elmolyol a történetével.

A csúcstartó ebben a mezőnyben az ír John Boyne, aki egy évtizede – legalábbis saját bevallása szerint – két és fél nap alatt (!) vetette papírra Bruno megrázó történetét, A csíkos pizsamás fiú címmel. Az 50 ezer szóból álló regény egy kilencéves srác sztorija, akinek a papája egy náci haláltábor vezetője, és egy napon a család a tábor mellé költözik, az unatkozó Bruno pedig felfedező útra indul a kerítés mentén. A drámai történet – bár igen sok kritikát is kapott holokauszttúlélők részéről – 4 éven belül 5 millió példányban kelt el világszerte, számos országban lett bestseller és filmet is forgattak belőle. Akárhogyan is, ha Boyne igazat mond, akkor majdnem százoldalnyi szöveget kellett megírnia naponta, hogy ennyi idő alatt elkészüljön vele.

A másik, igen gyorsan elkészült mű nem sokkal hosszabb, 58 ezer szóból áll, és szintén a brit szigetek egyik szerzőjéhez kötődik, a számos kalandregényt jegyző skót Robert Louis Stevensonhoz. A Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete címmel – Boyne előtt 120 évvel – megjelent misztikus regény azonnal sikeres lett, az idők folyamán pedig olyan népszerűségre tett szert, hogy máig több mint 120 filmes változatban dolgozták fel a történetét.

Ezen a listán dobogós helyet kapott a brit Anthony Burgess híres-hírhedt, botrányos Gépnarancs című regénye, amelyhez még mindig csak 3 hétre volt szüksége a szerzőnek, hogy elkészítse. A számos helyen cenzúrázott mű mára szintén a klasszikusok közé emelkedett.

Kevésbé meglepőek a néhány hónap alatt megírt regények, köztük például a fél év alatt abszolvált A kis herceg. Annál érdekesebb, hogy egyes, amúgy nem különösebben hosszabb szövegek “megérleléséhez” hosszú évekre volt szükség. A lista egyik ilyen meglepetése Salinger Zabhegyezője (amit tavaly Rozsban a fogó címen fordítottak újra magyarra). Ezen a regényen állítólag 10 éven át szöszmötölt a szerző, ami –

ha pusztán a papírra vetett szavak szintjén nézzük – napi 20 szavas “sebesség”.

Nyilván nem az a cél azonban, hogy az irodalmat ilyen mechanikusan méricskéljük, sokkal inkább az, hogy jelezzük: különféle írástechnikai módszerek, alkotási tempók léteznek, és aki lassabban halad az írásban, az se csüggedjen!

Annál is kevésbé, mert a terjedelmében is az egyik legnagyobb írói teljesítmény, A Gyűrűk Ura megalkotására Tolkien 16 évet szánt az életéből. (A listán terjedelem terén egyébként Victor Hugo A nyomorultak című eposza viszi el a pálmát.) Megérte a bő másfél évtized, mondhatnánk, mivel Tolkien nagyszabású regényéből immár több mint százmillió példányt adtak el. Az eladásokon amúgy sokat lendített, amikor az évezred elején elkészült a fantasy-sorozat megfilmesítése. Egyébként bár Tolkien eredetileg egyetlen kötetben kívánta kiadni történetét, a háború utáni papírhiány idején a kiadók megrémültek a szöveg hosszától, ezért bontották 3 részre: A Gyűrű Szövetsége, A két torony, illetve A király visszatér címűekre.

És akkor most már mindenki maga is elemezgetheti a listát:

hany-nap-alatt-1

Annyi tanulságot egyébként mindenkinek érdemes levonnia mindebből, hogy mielőtt irigyelnénk az írót, nézzünk utána, mennyit dolgozott a remekművével. Nem egy ízben meg fogunk lepődni…