Krisz ötletei / Írjunk könyvcímet!

A szerzőknek nemcsak könyvet, hanem könyvcímet is kell írniuk. Ez az, ami a borítókép mellett elsődlegesen hívja fel magára az olvasó figyelmét, ez az első, amit a szerkesztő a könyvkiadónak leadott kéziratból meglát.

Egy jó könyvcím tehát figyelemfelkeltő. De mi teszi azzá? Eredjünk a titok nyomába! Nézzünk meg a 2015-ös bestseller-listából néhány kötetet, tényleg jó-e a címük, és ha igen, miért?

 

1.  Legyen az első a legelső – E. L. James: A szürke ötven árnyalata.

A szürke ötven árnyalata
A szürke ötven árnyalata

A könyvet sokan szidják (bár ők is örülnének, ha a jogdíj az ő bankszámlájukra érkezne), de egyet szögezzünk le: a címe briliáns. Miért? Mert a szürke az szürke, nincs ötven árnyalata. A szivárványnak van sok árnyalata. A szürkének azonban nincs, ez egy lehetetlen dolog. Egy képzavar. Amint egy ilyen furcsa címet látunk, kinyújtjuk a kezünket és megnézzük, milyen sztori bújik meg mögötte.
Tehát az első tipp: legyen a könyvcím egy ellentét, egy képzavar, valami olyan, amire az olvasó azt mondja, ez lehetetlen, ilyen nincs. Érdemes végignézni a könyvek sikerlistáját ebből a szempontból, szerintem a könyvcímek fele az ellentétre épül. Bevált receptet pedig érdemes követni.

Hasonló címek:
Ken Follett: Veszélyes gazdagság. De hiszen a gazdagság nem veszélyes, mondhatnánk, mindenki szeretne gazdag lenni, márpedig ha ez veszélyes lenne, nem szeretnének. Szóval, ha veszélyes, akkor milyen?
Hyeonseo Lee: A lány hét névvel. Mi is kell ahhoz, hogy valakinek hét neve legyen? Azért hét, mert sok keresztneve és vezetékneve van? Vagy hatszor házasodott? Esetleg ilyen sokszor megváltoztatta? Vajon miért? Az ilyesmi is felkelti a kíváncsiságunkat.

 

2. A következő Johanna Basford színezőkönyve: Titkos kert.
Titkos kertÓ, erről a könyvcímről első látásra érezzük, hogy sikeres lesz, hiszen már ismerjük. A mai felnőttek többsége találkozott Frances Burnett ifjúsági regényével, A titkos kerttel. Keresve sem lehet tehát jobb címet találni egy felnőtteknek szóló, gyermekkori izgalmakat ígérő könyvnek. Így ez a második tipp: használjunk egy ismert könyvcímet (de csak részben)!

Hasonló csellel élő cím:
Nógrádi György: 40 év alatt a Föld körül című könyve nyilvánvalóan a 80 nap alatt a Föld körül Verne-regényre hajaz. És milyen ötletesen, hiszen maga a szám pontosan feleannyi, mint az eredeti címben, így a felületes olvasó hirtelenjében úgy érzékelheti, hogy valaki megdöntötte Fogg úr rekordját. Valójában egy ellentétről van szó, mert itt egyáltalán nem a gyorsaság a lényeg, hanem éppenséggel az idő hossza.

 

3. Most jöjjön Carl-Johan Forssén Ehrlin gyerekkönyve, az Aludj el szépen, Bendegúz!
Aludj el szépen Bendegúz
Ennek a könyvnek a címe háromszoros telitalálat. Nézzük sorban, mit tanulhatunk belőle. Először, aki még sosem nyitotta ki ezt a kötetet, az is könnyen tippel, miről szól: az elalvásról. Tehát a cím egyértelműen utal a tartalomra. Egy név is szerepel benne, ráadásul nem is akármilyen: Bendegúzról a magyar olvasóknak az Indul a bakterház című remekmű vásott kölke jut eszükbe. Így az eddigi két információból arra asszociálunk, hogy a rosszcsont gyermeket is el lehet altatni. Csempésszünk tehát a címbe egy olyan szót, kifejezést, ami a célközönségben azonnal elindít egy asszociációt. És itt még nem állunk meg, hiszen három telitalálatot ígértem. A harmadik ötlet pedig az “Aludj el szépen” idézet. Nincs olyan magyar, aki ne ismerné József Attila Altatóját. Ha meglátjuk ezeket a szavakat, azonnal ismerősként köszöntjük őket. Ez az egyik legjobban működő trükk a könyvcímek kitalálásában: használjuk egy ismert vers vagy dal egyik, szintén jól ismert sorát. Nem feltétlenül a címét kell kölcsönvennünk, elég egy találó szókapcsolat!

Ezekre a tippekre építő könyvcímek:
Szabó Péter: Van élet a halál ELŐTT! Már szállóige lett az “élet a halál után” kifejezés. Ennek az ismertségére, valamint az első tippben leírt ellentétre épít Szabó Péter.
Jill Mansell: Nem zörög a haraszt – Lehet a szíved okosabb, mint az eszed? című könyvének magyar fordítása egy szólásmondás első fele. Azonnali asszociációt teremt a fejünkben, ráadásul egy ismert kifejezés is, tehát két legyet üt egy csapásra.
A magyar helyesírás szabályai: a cím pontosan leírja a tartalmat, semmi kétségünk, hogy mit kapunk, ha megvesszük ezt a kötetet. Nem túl kreatív cím, de a célközönség itt úgyis a konkrét szabályzatot keresi, így találó.

 

4. Vegyük elő még egyszer Hyeonseo Lee könyvét. Ennek pontos címe: A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából.
A lány hét névvelA főcímben rejlő ellentétet már kitárgyaltuk, ehhez képest plusz, hogy a könyvnek van egy alcíme is, ami a hangulat mellé informatív támpontot ad az olvasónak. Jelen esetben ez a támpont a tartalomra utal (és azt már tudjuk, hogy a tartalmat jó ötlet megjeleníteni a címben). A lényeg tehát: adjunk alcímet is a könyvnek! Ez nemcsak azt segíti, hogy az olvasó pontosabban képzelje el, miről szól a könyv, hanem azt is, hogy ha ebben a tárgyban keres az interneten (például Korea), akkor a keresőben felugorjon ez a cím is találatként.

Más könyvek alcímmel:
Dr. Kovács Ágnes: Icinke-picinke – Népmesék óvodásoknak. Az alcím itt is a tartalomra utal, a főcím pedig idézet egyik ismert gyerekversből.
Sophie Morgan: Az engedelmesség naplója – Tégy velem, amit csak akarsz. Az alcím mottószerűen tesz hozzá a főcímhez, inkább hangulati elem, mint információforrás. Ugyanez a cím lehetne például egy kutyaidomítási kézikönyv borítóján is, így a kétértelműség miatt is jó ötlet volt alcímet használni.

 

5. Az utolsó címünk Janne Tellertől a Semmi.
SemmiEgyszerű és nagyszerű. Egy rövid, konkrét, egyszavas cím. Egyetlen szó, amit az agyunk egy pillanat alatt felfog, és elgondolkodunk: mi is ez? Miről szól az a könyv, aminek a címe “Semmi”? Rengeteg érdekes szavunk van, van miből válogatni! Keressünk egyetlen, különös szót, ami illik a regényünkre.

Más, egyszavas könyvcímek:
Leiner Laura: Késtél. Mennyi minden benne van ebben az egy szóban. Rengetegszer megkapjuk életünk során, mindig kínos, ezért egyből heves érzelmeket vált ki az olvasóban. A negatív zönge miatt bátor választásnak gondolom, én az írónő helyében nem mertem volna bevállalni.
Fábián Janka: Búzavirág. Milyen kifejező, amikor egy virág nevét mondjuk ki. A virágokhoz jellemeket és érzelmeket kapcsolunk már csak a néphagyomány okán is. Ezért fog egyből hangulatot teremteni, akármilyen virágra utalunk is.

 

Összefoglalva tehát,  az alábbi ötletekre támaszkodhatunk könyvcím választásakor:

  1. Legyen a könyvcím egy ellentét, egy képzavar, valami olyan, amire az olvasó azt mondja: ez lehetetlen, ilyen nincs.
  2. Használjunk egy meglévő, ismert könyvcímet (de csak részben)!
  3. A cím utaljon a tartalomra.
  4. Csempésszünk a címbe egy olyan szót, kifejezést, ami a célközönségben azonnal elindít egy asszociációt.
  5. Használjuk egy ismert vers vagy dal egyik, szintén jól ismert sorát, esetleg címét. Közmondás vagy gyerekvers is jó szolgálatot tesz.
  6. Adjunk alcímet is a könyvnek!
  7. Keressünk egyetlen, különös szót, ami illik a regényünkre.

Itt olvashatja a folytatást a bestseller könyvek címének elemzésével, amelyben újabb 9 tippel jelentkezünk!

Ha könyvcímekkel, vagy bármi egyéb könyves témával kapcsolatban kérdése, megjegyzése van, kíváncsian várjuk, tanácsadó rovatunkban véleményt mondunk és válaszolunk!

Nádasi Krisz író, szerkesztő

Írt egy könyvet? Olvassa el, hogyan adhatja ki!