Miért kell saját írói honlap, ha van Facebook?

Ha világszerte immár több, mint 1,7 milliárdnyian használják a Facebookot, amely így megkerülhetetlen eszközzé vált, akár kapcsolatot akarunk tartani, akár üzletet akarunk kötni, akkor egy írónak minek vesződni saját honlap építgetésével, karbantartásával, ahelyett, hogy gyorsan és hatékonyan juttatná célba üzeneteit és kommunikálna a rajongóival a közösségi oldalon? A kérdésfelvetés teljesen jogos, mi több, Könyv Guru is adott már tanácsokat arra vonatkozóan, hogyan kell gyorsan elkészíteni és értelmesen működtetni írói Facebook-profilunkat. Ezúttal azonban azokat az érveket vesszük sorra, amelyek egy saját írói honlap építése mellett szólnak, kitérve arra, hogy mitől több egy profi weboldal a közösségi médiában működtetett lapunknál.

 

1. Saját vagy bérelt?
A közösségi média kis túlzással olyan, mintha a lakásunkat csak bérelnénk. Egy Facebook-lapnak sem tartalmi, sem jogi értelemben nem mi vagyunk az urai, a szabályok bármikor változhatnak, a látogatók/rajongók adataival sem rendelkezünk, az oldal kinézetén és a tartalmán is csak viszonylag szűk korlátok között változtathatunk.

Ehhez képest jóval több idő és energia ugyan a saját írói honlap elkészítése, de tagadhatatlan, hogy a fenntartásának számos előnye van:

Külcsín
Szabadon, mi több, kreatívan – vagyis írói imázsunkhoz, egyéniségünkhöz vagy épp az aktuális új kötet megjelenéséhez illően – alakíthatjuk a holnapunk dizájnját, küllemét, a felhasznált betűtípusokat, a képek formátumát, méretét és megjelenését. Mindezt akár aloldalanként finomhangolhatjuk (például a könyveinket vagy az életrajzunkat bemutató oldalak másféle dizájnt kaphatnak, mint a rólunk szóló cikkekhez, videókhoz vezető lap). Csak vigyázzunk: ne vesszünk el az öncélú csinosítgatásban a tartalom kárára!

Belbecs
Legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb a tartalom szabad formálása. A Facebook igen szűkös eszköztárt biztosít a részünkre a kívánt információk tálalására, míg a honlapon sokkal strukturáltabban, átgondoltabban, ötletesebben vezethetjük az olvasóinkat. Rajtunk áll, mi fogadja a látogatóinkat a főlapon, és, hogy onnan miként navigálhatnak tovább, a lényegi információk, olvasnivaló felé. Ha egy új kötetünk a fontos, fogadhatja az a hozzánk érkezőket, de ha az országjáró felolvasóestjeinkre szeretnénk irányítani a figyelmet, tehetjük ezt is a főhelyre. A többi, az elérhetőségek, a korábbi kötetek, az életrajzunk, az ars poeticánk, stb. kerüljenek inkább az aloldalakra.

Kapcsolatok
A Facebook-lapon a kapcsolatokhoz sem férünk hozzá: nem tudjuk sem kilistázni a rajongóinkat, sem például magunkkal vinni őket. Ezzel ellentétben a szerzői weblapunkon mi kezeljük a hozzánk érkezők adatait, a hírlevelünkre feliratkozott lelkes olvasóink címeit, szabadon gazdálkodhatunk ezzel az adatbázissal, és könnyebben használhatjuk személyre szabott(abb) kapcsolattartásra, mondjuk egy könyvbemutatóra szóló meghívás elküldése esetén.

Állandó szabályok
A közösségi médiában nem rajtunk múlik, hogy mikor változik egy-egy szabály, márpedig az ilyesmi (mondjuk egy új megoldás a lájkolók elérési módjában) leértékelheti hosszas erőfeszítéseinket, amit a szerzői lap építésére fordítottunk. A honlapunkon viszont, ha nem is örökké, de jellemzően hosszú évekig nagyjából állandó szabályok szerint dolgozhatunk, és többnyire csak rajtunk múlik, hogy mikor és milyen okból változtatunk valamin. A lap dizájnja is csak akkor újul meg, amikor mi akarjuk, a kapcsolattartás különböző módjaihoz pedig – a technika és a világ fejlődésével párhuzamosan – mi is alkalmazkodhatunk, de csak akkor, amikor van rá időnk és valóban fontosnak tartjuk.

2. Rövid vagy hosszú táv?
Ez is alapvető különbség a Facebook és egy szerzői honlap között. Nagyon fontos, hogy megtanuljunk közvetíteni az írói üzeneteinket a közösségi lapon is, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy az mennyire másként működik, mint egy klasszikus holnap. A Facebookon, a közösségi média természetéből adódóan, másodpercek alatt pörgetjük át a posztokat, lájkoljuk, majd azon nyomban el is felejtjük azokat, mert már közben egy tucat másik került a szemünk elé, és hirtelen azon vesszük észre magunkat, hogy már megint egy cuki kutyusos videót bámulunk. A közösség média, ha úgy tetszik, a rendező pályaudvar, amely elirányít minket, nem pedig maga a célállomás. Ezért sok esetben nem érdemes a valódi tartalmat oda felrakni, inkább csak egy látványos képet, egy blikkfangos címet tegyünk oda, amelyek elvezetnek aztán a honlapunkra.

A gyorsan változó, sok esetben percek vagy órák alatt eltűnő Facebook-posztokkal ellentétben a honlap más, hosszabb távú szemléletet képvisel. Előfordul ugyan, hogy a weblapon is csak gyorsan átfutják az aktuális írásunkat, de rögtön ott a lehetőség, hogy a látogató ránézzen egy másik, őt jobban érdeklő tartalomra, elkezdje böngészni az oldalunkat. Az ott talált érdekességeket pedig megoszthatják a közösségi oldalakon, miközben helyben hozzászólhatnak a témákhoz, olvasgathatnak, kapcsolatba léphetnek velünk, feliratkozhatnak a hírlevelünkre és – nem utolsósorban – elmenthetik a weboldalunk címét, hogy máskor is visszataláljanak oda.
Ez a lehetőség természetesen nem jelenti azt, hogy minden oldal meg is “fogja” a látogatóit. Ezen nekünk kell tudatosan, keményen dolgoznunk, például azoknak a kihagyhatatlan elemeknek a kitalálásával és elhelyezésével, amelyeknek ott kell lennie minden írói honlapon.

A rövid vagy hosszú távú gondolkodás során azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy melyik médium mennyire tartós. Bármennyire is örök életűnek tűnik most a Facebook vagy bármelyik közösségi oldal, a digitális, de egyáltalán az üzleti világban láttunk már nem is egy mozdíthatatlannak hitt, hatalmas világcéget lehúzni a rolót. Gondoljunk csak bele, mennyi kényelmetlenségünk származna íróként abból, hogy minden kapcsolatunk, a rólunk szóló információk odavesznek. Ezért

alaposan gondoljuk végig, a rendelkezésünkre álló, korántsem végtelen időmennyiséget mire fordítjuk.

A gyorsan változó, egy pillanat alatt akár teljesen meg is változó közösségi médiára vagy inkább olyan tartalom előállítására, amelynek az életciklusa jóval hosszabb távú, a keresőkön keresztül sokáig, akár évtizedeken keresztül is elérhető? Talán nem árt, ha rendszeresen felidézzük, hogy mire való a közösségi média: arra, hogy elvezessen a saját honlapunkra, ahol olyan izgalmas tartalmat kap, amiért érdemes ottmaradnia, rendszeresen visszatérnie.

3. Számok és forintok
Van még valami, ami szintén nem elhanyagolható különbség a két megjelenési forma között. Egy honlap látogatottságának statisztikái sokszor szofisztikáltabban mérhetőek, mint egy Facebook-oldalé, ráadásul mindez a mi titkunk. Kinek hiányzik, hogy egy eleinte szerény látogatottságú oldalról minden odatévedő lássa, mennyire keveseket érdekel? A sokféle statisztika által viszont esetleg tehetünk azért, hogy olyasmit vagy olyan formában adjunk a látogatóknak, ami számukra izgalmasabb tartalom. Később pedig, ahogy növekszik a weblap ismertsége, népszerűsége, nyugodtan közzé is tehetünk tekintélyt parancsoló látogatottsági adatokat.

Egy másik érv a saját oldal mellett az esetleges reklámok, és az ezzel járó bevétel “helyben tartása”. A Facebookon erre nincs lehetőség, míg a saját oldalunkon nyugodtan folytathatunk – ha erre szükségünk van – marketing tevékenységet, esetleg árusíthatunk termékeket, jellemzően a saját könyveinket.

* * *

Hogy könnyebb legyen elképzelnünk, milyen hasznunk származhat egy saját írói oldal felépítéséből és működtetéséből, tegyünk egy gondolatkísérletet. Képzeljünk el néhány életszerű helyzetet, melynek során valaki név szerint keres minket!

  • Egy potenciális olvasónk hall rólunk/egy könyvünkről egy barátjától, hazamegy és “megguglizza” a nevünket. Mit fog találni? Hová jut? Valamelyik kereskedő oldalára? Vajon elég információt kap rólunk?
  • Egy konferencia szervezője hall rólunk, és úgy gondolja, érdekes előadást tarthatnánk. Rákeres a nevünkre az interneten. Vajon megtalálja, amire kíváncsi?
  • Egy olvasónk befejezi egy könyvünket, tetszik neki, és szeretne kicsit közelebbi kapcsolatba kerülni velünk, olyan eseményeken részt venni, ahol találkozhat velünk, kedvezményesen könyvet vásárolni, stb. Ő is a könyvünk címét vagy a nevünket fogja beírni a Google-ba. Vajon lesz olyan oldal, amelyen megtalálja az őt érdeklő információkat?
  • Egy olvasónk befejezi egy könyvünket, tetszik neki, és szeretné más könyveinket is megtalálni. Nyilván ő is megguglizza a nevünket, esetleg ránk talál a Facebookon. Biztosan ott lesz mindaz, ami érdekli őt?

Ilyen és hasonló kérdések segítenek, hogy jobban felmérjük a szerzői honlap jelentőségét. Már csak azért is, mert a közösségi média ilyesmikre nincs felkészülve, annak ugyanis az a célja, hogy organikus módon építsünk kapcsolatokat, jussunk információkhoz, míg a legtöbb célzott keresés a Google-on zajlik. Így sosem szabad elfelejteni, hogy mit fog találni az, aki csak beírja a nevünket a keresőbe.

 

Összefoglalva:

A saját (írói) honlap a kapcsolattartás egy magasabb szintjét jelenti. Technikailag nehezebb ugyan létrehozni, mint egy közösségi lapot, és több munka odacsábítani az érdeklődőket, cserébe azt sugallja, hogy a szerző komolyan gondolja az írást, és jobban meg lehet találni rajta azt a formát, amely a könyvei üzenetét közvetíti.

* * *

Ha úgy érzi, meghaladja az erejét saját írói honlapjának elkészítése, karbantartása, esetleg csak tanácsokra van szüksége ezzel a témával kapcsolatban, keresse bizalommal Személyi Guru szolgáltatásunkat!