Krisz ötletei / Ekkora egy könyv, ha regény
Milyen vastag egy ideális regény? Hány szóból áll?
Mai cikkem főképp regényíróknak szól, hamarosan megjelenik azonban a szakkönyvíróknak szóló változat is!
Ilyen és hasonló kérdéseket hetente kapok, mert a kezdő írók nem tudják eldönteni, a kéziratuk elég terjedelmes-e ahhoz, hogy egy kiadó lásson benne fantáziát, elég hosszú-e ahhoz, hogy az olvasók belemerülhessenek a könyv világába. Arra gondoltam hát, szedjük össze közösen, mi is jellemző a „kellemes kézbe venni” formátumú könyvekre, mekkora egy ideális könyv terjedelme. A kérdés fontos: az olvasók a boltban kézbe véve a könyv formátuma, súlya, kellemetessége alapján is hozzák a döntést, hogy megvegyék-e.
És hogy mi alapján döntenek az olvasók?
1. A könyv mérete
Az ideális könyv ráfér egy A/5-ös lapra (azaz az írógéppapír felére). Az A/5 méret egészen pontosan 14,5 cm szélességet és 21 cm hosszúságot jelent, fontos azonban tudni, hogy a pontosan A/5 méretű könyvet olvasóként túl szélesnek találjuk, így gyakorlatilag alig akad ekkora kiadvány, mert nem kelendő.
Az A/5 méretnél az ideális könyv minden esetben keskenyebb. Ha nagy az oldalszám, 250, még inkább 300 oldal feletti, akkor a szélességből elég 1 cm-t lecsípni, és máris kellemes könyvet kapunk. Ha inkább 200 oldal körüli a könyv, esetleg ennél is vékonyabb, akkor pedig mindenképpen egy elegánsabb méretet szeretünk kézbe venni, ahol a magasságból is levehetünk fél-egy centimétert, a szélességből pedig kettőt-hármat is.
- Egy vastag könyvnek tehát ideális méret a 21×13,5 cm,
- egy vékonyabb könyv pedig megjelenhet 20×12 cm mérettel.
Rengeteg könyvméret létezik azonban, hiszen a nyomda olyan méretűre vágja a könyvet, amilyenre a megrendelő kéri. A legjobb döntés, ha könyvünk megjelenése előtt egy mérőszalaggal felszerelkezve bemegyünk egy könyvesboltba és kézbe veszünk néhány könyvet, így döntjük el, melyik könyv fogása illik a mi könyvünkhöz – majd megmérjük a kiadvány szélességét és magasságát.
2. A könyv terjedelme: szó, karakter, leütés
Egy vékony regény is minimum 40.000 szóból áll, ha ennél kevesebbet számol a szövegszerkesztőnk, akkor még nem érdemes kiadóhoz leadni vagy nyomdát keresni. Ha ugyanis ennél kevesebb szót írtunk, az elkészült könyvnek nem lesz súlya, az olvasó nem hiszi el, hogy a pénzéért valóban kap valamit.
Ez a vékony könyv körülbelül 230.000 karakterből (azaz betűből) áll, ami 270.000 leütést jelent (leütésnek nevezzük az összes billentyűütést, azaz a betűket és szóközöket együtt). És nem véletlen, hogy a két szám közti különbség nagyjából kiadja majd a regényünk szószámát: a szövegszerkesztő ugyanis a leütött szóközök alapján számolja a szavak számát, nem pedig a szavakat keresi meg a szövegben. Ezért (is) fontos, hogy amikor könyvet írunk, ne a szóköz gomb lenyomásával alakítsunk ki üres helyeket a kéziratban (például hogy a bekezdések beljebb kezdődjenek, mint a lap széle).
A terjedelem felső határa 120.000 szó körül mozog. Ez a könyv kézbe véve igen vastag, van súlya is, megéri a pénzét mindazon olvasók számára, akik el szeretnének merülni egy érdekes világban. Ez a kézirat körülbelül 720.000 karaktert és 840.000 leütést tartalmaz.
Könyvkiadás rétegkönyveknek: Sztorimondó
3. A könyv terjedelme: oldalszám
Olvasóként azt szeretjük, ha a megvásárolt könyv oldalszáma eléri a 200-at, de nem haladja meg a 400-at. Egy 200 oldalas könyvről már elhisszük, hogy nyújt néhány órányi szórakozást.
És hogy a szövegszerkesztőben készült könyv vajon hány oldalas lenne? Ezt könnyű megmondani. Mindössze annyi a dolgunk, hogy a lapméretet átállítjuk A/4-esről A/5-ösre, és máris kapunk egy hozzávetőleges oldalszámot. Valójában, ha ez az oldalszám eléri a 100-at, akkor kisregényként, szokatlanul alacsony áron, már a boltban is sikeres lehet ez a könyv, nézzük csak meg például a Helikon kiadó 1000 forintos könyveinek sikerét!
Az ideális oldalszám kicsit a zsánertől is függ, ezzel kapcsolatos korábbi cikkünk itt olvasható!
4. A könyv súlya
Mivel a kézbe vett könyv súlya is erősen sugallja az olvasónak, mennyire sok az „anyag” magában a regényben, érdemes a kisebb oldalszámú könyvekhez vastagabb és/vagy súlyosabb papírt választani, a sokoldalas könyvekhez pedig éppen hogy vékonyabb és/vagy könnyebb papírt. Én személy szerint nagyon szeretem az ún. regénypapírt, aminek a színe sárgás, a súlya könnyebb, viszont vastagabb a fehérített papírnál. Ez minden szempontból ideális papír, ugyanis:
- nem annyira kontrasztos, mint a hófehér papír, ezáltal a szemnek kevésbé megerőltető,
- a könyvet könnyebbé teszi (azaz a buszon olvasó vásárlónak nem szakad le a keze a súly alatt),
- mégis egy vastag kiadványt kap az olvasó a pénzéért.
5. A könyv vastagsága
A gerinc szélessége is fontos tényező egy könyvnél: ha ez 1 cm-nél kisebb, akkor kétszer is meggondoljuk, megvegyük-e, így érdemes arra törekedni, hogy a könyvvastagság ezt az értéket elérje. Ha már 1,5 cm a gerincméret (ez egy 200 oldalas, regénypapírra nyomott könyv vastagsága), azt már kifejezetten szívesen veszik az olvasók, de 3 cm fölé nem érdemes menni, mert ezt a kötetet gyakorlatilag már csak otthon lehet olvasni. És ez fontos szempont: ugyanis kifejezetten azt szeretnénk, ha az olvasónk magával hurcolná a könyvünket a munkahelyére, az utcára, az orvoshoz, és mindenki látná, hogy a mi könyvünket az emberek olvassák.
Összefoglalásul tehát egy könyv minimális méretei (vagylagos alapon):
- 40 000 szó
- 230 000 karakter
- 270 000 leütés
- 100 oldal (A/5)
- 1 cm gerincvastagság
Illetve maximális méretei:
- 120 000 szó
- 720 000 karakter
- 840 000 leütés
- 400 oldal (A/5)
- 3 cm gerincvastagság
Ha a könyvünk hagyományos kiadónál jelenik meg, a kiadó munkatársai értenek ehhez a témához, de nem veszik a fejünket, ha a mérettel kapcsolatos igényünket jelezzük feléjük. Ha pedig a kiadó kifejezetten kéri a véleményünket, netalán magánkiadáson gondolkodunk, jól fontoljuk meg a fenti 5 pont mindegyikét, és keressük meg a legjobb formátumot a könyvünkhöz!
Írt egy könyvet? Olvassa el, hogyan adhatja ki!
Borítókép: Cathy Mü / Unsplash.com