“Egy könyv akkor jó, ha mindenki más következtetést tud levonni belőle”

Először mások regényeit folytatta, aztán jöttek a saját a ötletei, a motivációban pedig sokat jelentett, hogy sok ezren olvasták és biztatták a Wattpadon. Ilyen kezdet után vágott bele nyomtatásban megjelenő trilógiájába D. B. Alíz, akivel az első kötet, az Éget a nap megjelenése kapcsán beszélgettünk.

Olvas tovább

“Nem akartam matematikailag gagyit írni”

Még Henry Ford meggazdagodása és az emberi szervezetből kiürülő méreganyagok között is lehet kapcsolatot találni a matematika segítségével – állítja Kertész Viktor. A Kiszámítható? Véletlen? Káosz? című kötet matematikaprofesszor szerzője arról is mesél, miért nem hagyta ki a képleteket a kötetből és milyen kételyek gyötörték könyvírás közben.

Olvas tovább

“A belső hangunk mindig jó irányba visz minket”

Egy felnőtté válás története és a magyar mondavilág elemei is találkoznak Susanna Park első regényében, a Tüskehegyben. A trilógia kezdetének szánt kötet szerzője mesél elszántságról, halogatásról és önbizalomról is.

Olvas tovább

“Hátamon a zsákom, bal kezemben a jegyzetfüzet, jobb kezemben a toll és a fényképezőgép”

“Két év gyönyörűség” – így nevezi Bánszegi Katalin azt a rengeteg munkát, amit befektet egy-egy útikönyv megírásába. Algéria kötetének megjelenése alkalmából a szerző részletesebben is mesél munkamódszeréről, és arról is, miért nem fél elmenni a világ nem feltétlenül jó hírű országaiba is.

Olvas tovább

“A gondolatok, a szavak úgy követték egymást a fejemben, mintha egy filmet néztem volna”

A legnagyobb nehézsége az volt, hogy le tudja írni a fejében sodródó történetet – meséli Kozák Fruzsi, aki első, 500 oldalas regényét egy év alatt írta meg. A Viking és tündér szerzője beszél a különleges tipográfiáról, a szöveg hatására felkavarodó érzelmekről és arról is, miért nem elég, ha valakinek van célja az életben.

Olvas tovább

“Nem csupán én írtam a regényt, hanem a regény is önmagát”

Egykori jegyzeteit elveszítette, a társak emlékei pedig sokszor voltak ellentmondásosak, mégis sikerült koherens regénnyé formálni a katonáskodása két évét Tóth István Gábornak. A birsalma íze című kötet szerzője mesél arról, hogy tudta megszólítani a női olvasókat is, és miként alakította lelki fejlődéstörténetté a laktanya-sztorikat.

Olvas tovább

“Elhangzott a legfontosabb mondat is: »tényleg minden így történt, ahogy leírtad!«”

Saját családjának megrázó története után a szülőfalujának históriáját is feldolgozta Kerekes Anna. Az eleki svábok hagyatéka kötet szerzőjével kihagyott kényes részletekről, a kutatómunka nehézségeiről és a NER nemzetiségi politikájáról is beszélgettünk.

Olvas tovább

“A sárkánnyal való találkozás próba elé állítja az embert”

Szocializálnak, tanítják a viselkedésformákat és a konfliktusok kezelését – hangsúlyozza Kurdi István illusztrátor, miért tartja fontosnak a meséket. Saját, egykor a gyerekeinek mondott történeteit rendezte kötetbe most megjelent Sárkányos mesék című könyvében, amit maga illusztrált és tördelt. A beszélgetésből az is kiderül, hogy bár a kiadás szabadságával elégedett volt, a kiadók hozzáállásával már kevésbé.

Olvas tovább

“Tudtam, ha erőltetem, gagyi lesz a történet és a stílus”

Milyen a jó disztópia, milyen szempontok alapján kell írói álnevet választani és hogyan kell visszafelé regényt írni? Ezekre a kérdésekre is választ ad Martin S. Key, alias Miskei Márton, akivel első regénye, az Egy harmonikus világvége kapcsán beszélgettünk.

Olvas tovább

“El kell fogadni az ellentmondásokat: sokféle Petőfi létezett, nem csak egy”

Orvosprofesszorként kezdett Petőfivel foglalkozni Kovács Adorján, akinek most jelent meg kismonográfiája a költőről, születése 200. évfordulója alkalmából. A szerzővel készített interjúból kiderül, hogy miért ellentmondásos Petőfi életműve, miért nem ismerik jól a magyarok sem, és mi volt a titka, hogy fél év alatt össze tudott állítani egy komoly szakirodalmi hivatkozásokkal teli kötetet.

Olvas tovább