A tél még igazi tél, a főszereplők pedig nem a telefonjukat nyomkodják

Nem használ közösségi médiát, és megtapasztalta már, hogy az iskolában nem szeretik, ha valaki “telefonozás” helyett olvas. Ezeket is elárulta magáról Arnold Kinga Anna, akivel első regénye, Az Éjfél-völgyi Gimnázium kapcsán beszélgettünk. De mesélt az ihlető olvasásról és a családi támogatás jelentőségéről is.

Olvas tovább

“Könyvem célja nem a Biblia megcáfolása”

Miért Jézus lett a kiválasztott a sok korabeli messiásjelölt közül? Miért őt tartják Isten fiának? Egyebek mellett ezek a kérdések is foglalkoztatták Kovács Györgyöt, amikor belevágott a Biblia elemzésébe. A keresztény vallás megszületésének története című kötete több éves kutatómunka után születet meg, most pedig harmadik, immár angol fordítása is megjelent. A szerző mesélt a munka nehézségeiről és arról is, hogyan próbálta elkerülni, hogy megharagudjanak rá a vallásos emberek.

Olvas tovább

“A Ratkó-érzést még nem dolgozta fel sem a szociológia, sem a művészet”

Bár egész életében írással foglalkozott, “nyuggerként” lett ideje arra, hogy végre arról írjon, amiről igazán szeretne. Gorbói Tamás, A tó felett, a dombon című novelláskötet szerzője mesél a “feleslegesség” inspiráló érzéséről és az ihletadó betegségről is.

Olvas tovább

“Minden egyes olvasómmal elbeszélgettem és feltettem a kérdéseimet”

Egy könyvélmény gondolkodtatta el Kenéz Pétert annyira, hogy regényt írt az örök élet problémájáról. Mindjárt két köteteset. A Végtelen az út, amelyen te jársz című kötet szerzője azt is elárulja, mit fogadott meg első olvasóinak a tanácsaiból, és hogy sikerült az ötlet megszületésétől nem egészen egy év alatt kiadót is találni a kész könyvnek.

Olvas tovább

Végh-Fodor Mónika az Éva magazinban

Az Éva Magazin készített interjút a Latte Liverpoolban című regény szerzőjével, Végh-Fodor Mónikával. Az interjúban egyebek közt arról is szó

Olvas tovább

“Embertársaink jó része nem kész a monogám kapcsolatokra”

A nemi vágyak és a magasabb rendű gondolataink közti egyensúlyt is keresi új kötetével Hopp László, Az ezüstdénár szerzője. A nyugdíjas gyermekorvos mesél a történelmi regény megírásának kihívásairól, a kötetben szereplő filozófiai jellegű viták hátteréről és arról is, miért tanulmányozta a Viserád környéki virágokat történetének megírásához.

Olvas tovább

“Örömteli diadalmenet helyett sok kínnal, könnyel, keservvel találkoztam”

Laikus kíváncsisággal kezdett az LMBTQ-közösség titokzatos világának bemutatásához L. Murányi László, akinek munka közben aztán a saját előítéleteivel is meg kellett küzdenie. A szivárvány árnyéka című kötet szerzője a nehéz kérdések és súlyos történetek mellett arról is mesél, hogy rutinos riportkönyv-készítőként hogyan vág bele egy ilyen kényes témába.

Olvas tovább

“Vázlatokat, karakterlistát és családfát is készítettem”

Unaloműzésképpen kezdett novellát írni egy borongós délután az őszi szünetben, de mivel ennek “korlátai” szűknek bizonyultak, végül négyszáz oldalas detektívregény lett belőle – meséli Bencze Lilien Alexa, akinek most jelent meg első kötete, Az ördög játszmája címmel. A Könyv Guru Kiadónál megjelent viktoriánus korabeli krimi szerzőjével beszélgettünk a csavaros sztorik összeállításának kulisszatitkairól, hogy milyen címötleteket vetett el, mire rátalált az igazira, mikor van ideje könyvet írni egy iskolásnak és milyen érzés volt kézbevenni első könyvét.

Olvas tovább

“Jobban tennénk, ha mindig ragaszkodnánk az igazsághoz”

Hogyan kapcsolódhat egy trilógia részévé két történet, ami ugyanazon a helyszínen játszódik több száz év különbséggel? Egyebek mellett erre is választ ad Péntek Kamilla, akivel új regénye, A másik Malody lány megjelenése kapcsán beszélgettünk.

Olvas tovább

“A jó költő a tartalmi sűrítés mestere”

Tizenötször is átolvasta a Darukirályfit, mire elküldte a kiadó(k)nak elbeszélő költeményét Szepes Márton. A történet alapvetően “esti mese”, amihez valódi festmények készültek illusztrációként, meséli a szerző, akinek a legtöbb fejfájást az okozta, hogyan tudja a tartalmat összehangolni a szótagszámmal.

Olvas tovább