Könyvírás és könyvkiadás
Értékelések és ismertetések könyvekről és szerzőikről.
„Sok cselekményvázlat és sokszáz megírt oldal ment kukába, mire idáig eljutottam” – meséli Virág Gábor, hogyan készült el első regénye, a másságról nyíltan beszélő Bukásra ítélve című kötet. A szerző azt is elárulja, mit gondol a könyvfóliázós rendelkezésről, miért keverte a komolyabb hangvételű szépirodalmat a krimivel, és hogy lehet címet adni egy olyan történetnek, amire „gyakorlatilag bármilyen cím illene is, meg nem is”.
Read more
Időutazással eredt az igazi János vitéz nyomába Tasnádi György, akinek rendhagyó történelmi fikciójában többféle idősíkot is megismerhet az olvasó. A Riport János vitézzel című új kötet szerzője arról is mesél, hogy milyen volt mesterséges intelligenciával megrajzoltatni az illusztrációkat, és hogy lehetne-e tanításra használni a történelmi tényekkel és humorral bőven fűszerezett kötetét.
Read more
„Hiszem, hogy mindenkinek célja van az életben, még ha az áldozat szerepében is.” Ezt tartja Éjsötét horizont című, most megjelent könyve fő üzenetének Kovács Zoltán. Arról is beszélt, hogy miben segít a zenehallgatás írás közben, hogyan lett novellából regény, és mennyiben befolyásolta a magyarságtudata a cselekmény és a helyszín alakításában.
Read more
Egy fodrásznál hallott válástörténet ihlette meg Husz Mariannt, hogy megküzdésregényt írjon egy 50 feletti nő szemszögéből. A Talpra esni kötelező szerzője azt is elárulja, milyen tanácsot kellene minden nőnek megfogadni, miként oldotta meg, hogy olyan sokféle női sorsot beépíthessen a sztoriba, és hogyan mentette meg egy informatikus a már elfeledett, félig kész kéziratát.
Read more
„Mivel nem kell az elfogadottságból élnem, lehetek kedvem szerint merész” – vallja Folk György, aki új regénnyel jelentkezett. A Centreville, Utopia szerzőjével arról is beszélgettünk, hogy milyen dühből írni, miért tartott bő évtizedig az új kötet elkészítése és kiadása, és milyen regényt érdemes írni.
Read more
Mi teszi emberré az embert, hogyan tesz manipulálhatóvá az iskolarendszer, mit jelent a szabad akarat és miért érezheti gyávának magát valaki akkor, ha csak szeretné elkerülni, hogy kegyetlen legyen? Ezekről is beszélgettünk Szekeres Ibolyával Emberség! Esszék és történetek című új kötete alkalmával. Meg arról is, hogy mikor ideális egy szerzőnek leadni a kéziratát a kiadónak.
Read more
Identitáskeresés egy orvostanhallgató szemével, a szavak nélküli kapcsolat lehetőségei és kihívásai – ilyen témákat boncolgat Németh György Gábor új regényében, a Virgóban. Arról is beszél, hogy milyen volt férfiként egy nő szemével megírni a történetet, miért utalt a szüzességre a címben, és miért nem tervezett folytatást a regényének.
Read more
Egy makacs gondolatból induló éber álmodozással kezdődött, majd Messenger-hangüzenetekkel folytatódott a regényírás – meséli Becca Violiny, a Deveno – Az érzelmek harca című romantikus krimi szerzője. A beszélgetésben szó esik még a „rosszlány” és a „jófiú” kapcsolatáról, álnévválasztásról és arról, miért kellett rögtön egy trilógiával kezdenie a könyvírást.
Read more
Egy álomból született Az igazság tüze fantasyregény alapötlete, amit aztán az akkor tizenöt éves Király Ella többkötetes regényfolyammá fejlesztett. A szerzővel beszélgettünk még a barátaira hasonlító karakterekről, a világépítés buktatóiról, a kézirat „kötelező olvasmánnyá” válásáról és párnadobálós bétaolvasókról.
Read more
A Covid-járvány alatt szórakoztatta magát azzal, hogy emlékeiben újraélte korábbi utazásait, ám ezekből a virtuális kalandozásokból végül könyv született – meséli Laczkó Zsuzsa Túl a negyvenen – Úti élmények, úti kalandok negyven országban című kötete kapcsán. Egy sztorizós, kedvcsináló kötet fiktív levelekkel és kínos esetekkel.
Read more