„Minden azon múlik, hogy a tudományos élet képviselői mennyire befogadóak az új gondolatokra”

Más okozza a földrengéseket, mint eddig gondoltuk – állítja Kovács György, akinek A földrengések kiváltó oka című új kötete ebbe az elméletbe enged betekintést. Mennyi ideig tartott az elmélet kidolgozása, mit szólnak ehhez majd a geológusok, és mit kéne megváltoztatni, ha beigazolódna a teóriája – kérdeztük egyebek mellett a szerzőtől.

Read more

„Amikor írok, akkor érzem igazán, hogy élek”

Az írás „kikapcsol, felemel, boldoggá és örömtelivé tesz” – meséli Susanna Park, akivel új regénye, a Tüskehegy. Táltos kapcsán beszélgettünk. A trilógia második részét már gyorsabban írta a szerzőnő, mert egyre nagyobb teret kap életében az írás, de azt is elárulta, miért és hogyan adja ki angolul is a műveit, és miért nem gonoszak a népmesékben és a fantasy-történetekben szereplő sárkányok.

Read more

„A jó mesét mesélni kell, nem felolvasni”

A gyerekeinek mesélt történeteket fogalmazta újra az unokájának (is) szánt mesekötetben Darabos Attila. A Manó Mesék szerzője zenét is szerez a mesék mellé, és elengedhetetlennek tartja a humort és az átélést, mert azzal mesemondás közben tanítani is lehet.

Read more

„A férfiak nagy része már rég leszokott a könyvolvasásról”

Az öregedésről, a brazil szappanoperák hazugságairól és a jövő emberformáló hatásáról is szól Mika Tillensen, azaz Mikecz Attila új regénye, a Rio-dalom Brazíliában. Az abszurd humorral átitatott mű szerzője arról is mesél, mit tanult az előző két regényéből, milyen munka áll a karakteres borítók mögött és miért nehéz többkönyves szerzőként is olvasótábort építeni.

Read more

„A munka nem áll meg a kiadás után sem”

„Heti szinten kapcsolatban állok sok olvasómmal, és vannak olyanok is, akik közel kerültek hozzám” – mondja Ángyán Patrícia, aki egyszerre többféle közösségi platformon is népszerűsíti regényeit. A most megjelent, Az utolsó tévedés című harmadik kötete (egyben egy trilógia második része) kapcsán mesélt szimbolikus címválasztásról és borítókészítésről, a posztolás fáradalmairól, valamint az olvasást segítő lejátszási listákról is.

Read more

„Mintha ráleltem volna a páncélomra, ami megvéd az ítélkezéstől”

Egy makacs álom és egy kamukapcsolat nagy szerepet játszik Kate George, azaz György Nikoletta új regényében, a Fejtsd meg az álmom című romantikus történetben. A szerző mesél álnévválasztási szempontjairól és az erotikus jelenetek adagolásának művészetéről is.

Read more

„Sokszor többet jelent inspirálni, mint megtanítani”

„A motiváció, az elszántság mellett azt kell elhinni, hogy bárki bármit meg tud tanulni” – állítja Csíkos Csaba, aki arról írt könyvet, hogy saját kezűleg épített egy tengerjárásra is alkalmas vitorlást a fészerben. De szó esik a becsapós YouTube-oktatóvideókról, happy endes operáról, fogzási problémákról, valamint Hemingwayről és a sokszor átírt bekezdésekről.

Read more

„Egész életünkben illúziókat kergetünk”

„Ha már egy embernek tetszeni fog, boldog leszek” – vallja Peter Urs, azaz Urszuj Péter, aki egyszeri kísérletnek szánja Kiválasztottak című regényét. A beszélgetésben szó esik a világot befolyásoló elit klubokról, hétköznapi trágárságról és az esetleges irodalmi Nobel-díjról.

Read more

„Nálam az írás mindig egy felvetéssel kezdődik: »mi van, ha?«”

„A magyar társadalom attitűdje a fogyatékkal élőkkel és családjaikkal kapcsolatban még mindig sokszor a kirekesztésre és a távolságtartásra épül. Több empátiára, nyitottságra és valós segítségre lenne szükség” – vallja Bálint Erika, aki Félszárnyú angyalok regényében egy Down-szindrómás kislány és családja életét kíséri végig. Miért kellett óvatosan bánnia az érzelmekkel, van-e olyan, hogy „normális”, és mire kellett a fiktív szakdolgozat?

Read more

„Azt kell tennünk, amitől félünk”

„Sok cselekményvázlat és sokszáz megírt oldal ment kukába, mire idáig eljutottam” – meséli Virág Gábor, hogyan készült el első regénye, a másságról nyíltan beszélő Bukásra ítélve című kötet. A szerző azt is elárulja, mit gondol a könyvfóliázós rendelkezésről, miért keverte a komolyabb hangvételű szépirodalmat a krimivel, és hogy lehet címet adni egy olyan történetnek, amire „gyakorlatilag bármilyen cím illene is, meg nem is”.

Read more