„Kifejezetten kellemes élmény volt »férfi aggyal« gondolkodni”

Az emberek azért olvasnak, hogy kicsit eltávolodjanak a valóságtól, ezért is helyezte első regénye cselekményét Seattle-be Mitták Anita. A Déjà vu szerző elárulja, miért nem használ írói álnevet, mi az oka, hogy ilyen jól ismeri az autómárkákat, és mi az a hiba, amit másodjára már nem követne el regényírás közben.

Read more

„Előfordul, hogy megakadok, és nem tudom tovább fűzni a sorokat, akkor az egész versszak megy a kukába”

Mindig van nála toll és papír, hogy leírja az ötleteit – meséli Szabó Angéla most megjelent Mesél a nagyi című verseskötetéről. Miért nem válogatta a verseit a kiadáshoz? Miért nem ír kiskamaszoknak is ilyen verseket? És miért nem baj, ha a gyerek belerajzol a mesekönyvbe?

Read more

„Nagyon örülök, hogy nem folytatást írtam, hanem egy új történetet”

Szerelmi háromszöget dolgoz fel új regényében Ángyán Patrícia, aki egy éven belül jelentkezik második kötetében, Az utolsó hiba című kötettel. A szerzővel arról is beszélgettünk, miért örül, hogy nem folytatást írt, mit kell elhagyni szövegalkotás közben, illetve mit köszönhet az első regénye olvasóinak, és mit köszönhet Istennek.

Read more

„Majdnem úgy izgultam végig a könyv megírását, mint ahogy egy olvasó az olvasását”

A szakmájához közeli témából írt „pacifista krimit” Dienes Bálint, aki munkába menet, a vonaton állította össze első regényét, a Pokoli hétvégét. A szerző mesél még példaképekről, szponzorkeresésről, hetekig tartó zsákutcákról és arról, mire jó a „kronovizor”.

Read more

„A félelem és tehetetlenség érzését nem lehet elfelejteni”

A szomszéd cowboycsaládoknak is nagy szerepe volt abban, hogy Imre Regina Mária megírta a családtörténetét. A Nagy ár a szabadságért – Egy névtelen magyar feltaláló története című kötetet. A Kaliforniában élő szerző azt is elárulta, miért volt helyes döntés 1985-ben Csehszlovákiából kivándorolni és miért kellett másként megírni a történetüket az amerikai, illetve a magyar olvasóknak.

Read more

„Az utolsó hetekben átírtam az összes szereplő nevét”

Hogyan ébred öntudatra és boldogul a Homo Sapiens világában egy új, kísérleti emberfaj új egyede? Ezt kutatta első regényében Zsidó Emese Tímea, akivel a Homo Fortis című kötet megjelenése alkalmából beszélgettünk az utópisztikus világ felépítésének nehézségeiről, valamint a bizalom és a helyesírás fontosságáról.

Read more

„Olyan viszonyban vagyunk, hogy bármit megkérdezhettem”

Egy pszichológus beszélget egy cigányprímással. Ez nem egy régi vicc kezdete, hanem egy izgalmas új könyv alapállása. Szokolszky Ágnes nemcsak Déki Lakatos Sándor élet- és családtörténetét tárta fel az Így muzsikáltunk című beszélgetőkötetben, hanem új kutatási irányt is nyit a témában. Az interjúban pedig mesél arról is, hogyan kell oral history könyvet megszerkeszteni, miként lehet összebékíteni menet közben mesét és valóságot, és miben voltak igazán különlegesek a cigányprímás-dinasztiák.

Read more

„A regény egy munkafüzet, mert megdolgoztatja az olvasóját”

Hogyan evickéljen ki valaki a céltalan, „mindig ugyanúgy” folytatódó életéből? Erre keresi a választ Gulyás Gábor második regénye, Az ajtó kifelé nyílik című kötet. A szerző elsősorban azt mutatja meg, mi segített neki, de ezzel utat is mutat másoknak. Nem mellesleg pedig arról is mesél, mennyivel lazább lett az első könyve óta, hogyan oldja meg lelki problémáit egy papír és egy toll segítségével és miért „kellemetlen lehetőség” E/1-ben írni a történetet.

Read more

„Az örömutazó elsősorban vesse bele magát a helyi konyhába meg a helyi közlekedésbe”

„A politikai ellenségeskedésnek nincsenek határai, és nincsenek időhatárai” – szűri le a tapasztalatot pakisztáni élményei kapcsán Bánszegi Katalin, aki sokadik útleírását adta közre. Mi az, ami mellbe vág Pakisztánba, miért nehéz oda eljutni egy átlagutazónak és mit kell megnéznünk, ha csak Rómáig van lehetőségünk utazni?

Read more

„Időnként a fejemben hallom a történetet, mintha valaki olvasná a szöveget”

A napi rutinja részévé tette az írást, ezért sem volt nehéz időt találni a munkára – meséli Peter Flower, hogyan tud megszületni egy év alatt egy 500 oldalas regény. A Jakuzák között szerzője azt is elárulja, miért vannak lábjegyzetek egy kalandregényben, hogy került szoros kapcsolatba a japán kultúrával, és mit jelent a kötet kulcsfogalma, a „giri”.

Read more