„Szóltam a családomnak, hogy váratlan ihlet kerített hatalmába, és most eltűnök egy időre”

Egy álomból született Az igazság tüze fantasyregény alapötlete, amit aztán az akkor tizenöt éves Király Ella többkötetes regényfolyammá fejlesztett. A szerzővel beszélgettünk még a barátaira hasonlító karakterekről, a világépítés buktatóiról, a kézirat „kötelező olvasmánnyá” válásáról és párnadobálós bétaolvasókról.

Read more

„Megéri erőt venni magunkon és belevágni izgalmas utazásokba”

A Covid-járvány alatt szórakoztatta magát azzal, hogy emlékeiben újraélte korábbi utazásait, ám ezekből a virtuális kalandozásokból végül könyv született – meséli Laczkó Zsuzsa Túl a negyvenen – Úti élmények, úti kalandok negyven országban című kötete kapcsán. Egy sztorizós, kedvcsináló kötet fiktív levelekkel és kínos esetekkel.

Read more

„Borzasztó lenne, ha mindannyian egyformán gondolkodnánk”

Nála nem foglalkozási ártalom, hogy a világ jelenségei mögött mindenütt matematikát lát, de az sem veszít semmit, aki nem így gondolkodik – hangsúlyozza Kertész Viktor matematikuspofesszor. Új könyve, az Egyszerű? Bonyolult? kapcsán mesél az ismeretterjesztő könyvek megírásának nehézségeiről, és a matematikatanítás hiányosságairól.

Read more

„Nem csak a cuki, szőrős, négylábú emlősállatok érdemelnek szeretetet és figyelmet”

Egy mese legyen nyelvileg igényes, kellően fordulatos és életkornak megfelelő benne a kép és szöveg aránya – vallja Haraszti Judit, aki egy meserajzkészítő pályázattól jutott el a saját mesekönyv készítéséig. Az Erdőn-mezőn, égen-földön. Évszakok meséi című kötet szerzője beszélt a kötet mélyebb tanulságairól és hogy mit tanult ő gyerekkora meséiből.

Read more

„Tegye fel a kezét, akit tízhónaposan megkérdeztek, hogy melyik tányérból szeretne enni”

Saját magának küldött e-mailekben pötyögte le könyvének fejezeteit Kollerné Gintli Eszter, miközben kisbabája a karjában pihent. Az igény szerinti gyermek című kötet szerzőjével beszélgettünk kényeztetésről, hisztiről, érzelemkezelésről és szülői igényekről.

Read more

„Mindig lesz miről írni, de nem minden áron”

Nem sokkolni akart, egyszerűen csak leírni dolgokat – vallja Mátyás Zoltán, aki első kötetében drogfogyasztók, alkoholisták és lelkileg instabil emberek mindennapjait tárja elénk. Az Allergiás reakció az életre szerzője mesél rendhagyó anyaggyűjtésről és a túlságosan tabudöntögető történetek cenzurázásáról is.

Read more

„Aki regényt szeretne írni, el ne kezdje addig, míg nincs egy alaposan kidolgozott vázlata”

Olvasói Leslie L Lawrence stílusához hasonlították első regényét, a Krokodilkönnyet, amelynek most a folytatásával, a Rettegések mocsarával rukkolt elő Mlčúch Brenda Nicole. Az interjúban szó esik arról is, hogyan lehet jó párbeszédeket írni, ha a szerző alapjában csöndes típus, mennyit segít egy jól megírt vázlat és hogyan húzott váratlant az új történetben.

Read more

„A problémák ugyan megvárnak, de mi mások leszünk, amikor visszatérünk, másként fogunk rájuk nézni”

Sokat merített a saját életéből, személyiségéből Sadler Lívia, amikor megírta a Lány egyedül című romantikus regényét, amelyben különböző idősíkokon zajlik a krimiszállal is felturbózott cselekmény. Miért sajnálja már, hogy nem írt vázlatot, mi a pörgős párbeszéd titka, és miért nem adta oda a kéziratot az első két, pozitívan nyilatkozó kiadónak?

Read more

„A többi kötetet nem hét év alatt szeretném befejezni”

Arról is regényt lehetne írni, hogyan készült el hét év alatt első regénye – meséli Demendi Zita, aki még kamaszként vágott bele Démonkrácia – A lázadás ára című első kötetébe, egy trilógia nyitódarabjába. De miért akar legközelebb részletes vázlatot készíteni, hogyan segítették íróvá válni különféle közösségek, és mit köszönhet a ChatGPT-nek?

Read more

„Talán a legnagyobb tévedés, amikor Boncza Berta mindennapi halandónak van beállítva”

Ady Endre és Márffy Ödön felesége és múzsája volt Boncza Berta, mégis keveset tudunk róla és azt is rosszul. Ezeket a tévedéseket igyekezett korrigálni Nagybaczoni Molnár Ferenc, a Csinszkával távoli rokonságban álló szerző új kötetében. A beszélgetésben arról is szó esik, miért nehéz manapság levéltárban kutatni, milyen legendák torzítják a Csinszka-képet, és mit jelent az, hogy Boncza Berta „az angyalokkal volt valami atyafiságban”.

Read more