Könyvírás és könyvkiadás
Ismeretek és tanácsok a könyvkiadási folyamattal kapcsolatban.
Annyi történet van a fejében, hogy akkor sem tudná mind megírni, ha csak ezzel foglalkozna – állítja Halusz Léna, akivel második mesekönyve, az Állatkommandó – Az elromlott kiívánságkút megjelenése alkalmából beszélgettünk. A szerző azt is megosztja, mi hiányzik szerinte a mesekönyvpiacról, hogyan születnek az Állatkommandó vicces karakterei és mi védi meg az írói kiégéstől.
Olvas tovább
„Bugyogtak, forrtak, kikívánkoztak” szentföldi barangolásainak élményei Kiss Juditból, ezért írt belőlük könyvet Izrael színei címmel. A bő két évtizede megírt szöveg első kiadása azonban, mint meséli, félrecsúszott, ezért volt szükség most másodikra. A beszélgetésből kiderül az is, milyen volt ateistaként a Szentföldön kóborolni, hogyan élte túl az életveszélyes helyzeteket, és miként látja az izraeli-palesztin konfliktust a hétköznapokban.
Olvas tovább
Azt hisszük, hogy az utolsó mondat után tett (három) ponttal véget ért a regényírás folyamata? Aligha. Ekkor kezdődik csak a munka a szöveggel: a szerkesztés nemszeretem-de-ki-nem-hagyható feladata. Professzionális tippjeink az egyszerűen, magunk által is elvégezhető szerkesztéshez, hogy végül a kiadónak leadott szövegünk is profi legyen, amennyire csak tőlünk telik.
Olvas tovább
Egy írótáborban kapott visszajelzésekből merített erőt a Dunaszerdahelyen élő Mlčúch Brenda Nicole, hogy a korábban csak az asztalfióknak és a családnak készült szövegei után regényírásba és -kiadásba is belevágjon. A Krokodilkönny címen a Könyv Guru Kiadó gondozásában megjelent kalandregény szerzőjével arról is beszélgettünk, hogy miért épp e vérszomjas(nak gondolt) hüllő körül forog a cselekmény, mit csinált, amikor hónapokig nem jutott eszébe semmi, és mit szólt Lőrincz L. László bestsellerszerző, amikor még kiadás előtt elolvasta a regényét.
Olvas tovább
Saját gyerekeinek tanulását könnyítette meg a szorzótábla mesés feldolgozásával Joó Viktória, akinek most jelent meg Varázslatos meseszorzó című kötete. A szerzővel a mesés tudásátadás és a fantáziavilág fontosságáról beszélgettünk, illetve arról, miért nem ír mesekönyvet az osztásról is.
Olvas tovább
Kisiskolás korában kezdett, elsősorban ajándék céljából verset írni Péntek Balázs, akinek most jelent meg első önálló kötete. A Köszönöm, én jól vagyok! szerzőjével beszélgetve szó esett a kamaszkor nehézségeiről, a szabadvers hátrányairól, egy magfagyott galambról, és arról, miért olyan a stílusa, mint „ananász a pizzán”.
Olvas tovább
Írtam egy jó sztorit, sőt már ki is adták, de még mindig nem tudom eldönteni, vajon megéri-e folytatni. Ha nem
Olvas tovább
Az író bízzon meg az első ihletében – vélekedik Balogh Szilárd, aki golyóstollal írta háromrészes regényét, a Hajnalig-ot, aminek most a II. része került a könyvesboltokba. Arról is beszél, hogyan döntötte el, hol végződjenek és kezdődjenek az egyes különálló részek, miért érzi „ébredésnek” a mostani időszakot, és miért nem járt szórakozóhelyen immár három éve.
Olvas tovább
Gyerekkori barátjának kezdte leírogatni élete (életük) történetét, majd mások is biztatták: csináljon könyvet izgalmas jegyzeteiből. Így kezdődött Háry Pál memoárjának története, aki azt is elmeséli, hogy miért Világközepi élményeim lett a kötet címe, miért nem szabad csak úgy berakni különféle fiókokba a jegyzeteket, és milyen Amerikából telefonon keresztül írni egy könyvet.
Olvas tovább
A mesterséges intelligencia és a történetírás
Olvas tovább