Könyvírás és könyvkiadás
Ismeretek és tanácsok a könyvkiadási folyamattal kapcsolatban.
Az antihősökkel könnyebb azonosulni, ezért is ők a főszereplői Szepes Márton új könyvének, a Na de mi közük ehhez az isteneknek? történetének. A szerző mesélt még az ülőmunka hátrányairól írószemmel, a könyvek és az olvasás fontosságáról, és arról, miért idézte meg Rejtő Jenőt és több híres magyar költőt.
Read more
Mikor éri meg könyvet kiadni? Krisz átböngészi a statisztikákat.
Read more
Az írás „kikapcsol, felemel, boldoggá és örömtelivé tesz” – meséli Susanna Park, akivel új regénye, a Tüskehegy. Táltos kapcsán beszélgettünk. A trilógia második részét már gyorsabban írta a szerzőnő, mert egyre nagyobb teret kap életében az írás, de azt is elárulta, miért és hogyan adja ki angolul is a műveit, és miért nem gonoszak a népmesékben és a fantasy-történetekben szereplő sárkányok.
Read more
Milyen különbségek vannak a regények és a nem fikciós művek tartalomjegyzékei között? Hogyan lehet kreatívan, figyelemfelkeltésre használni a fejezetcímeket, mikor lehet elhagyni a tartalomjegyzéket, és kiderül-e a millió dolláros fejezet titka?
Read more
Az öregedésről, a brazil szappanoperák hazugságairól és a jövő emberformáló hatásáról is szól Mika Tillensen, azaz Mikecz Attila új regénye, a Rio-dalom Brazíliában. Az abszurd humorral átitatott mű szerzője arról is mesél, mit tanult az előző két regényéből, milyen munka áll a karakteres borítók mögött és miért nehéz többkönyves szerzőként is olvasótábort építeni.
Read more
„Heti szinten kapcsolatban állok sok olvasómmal, és vannak olyanok is, akik közel kerültek hozzám” – mondja Ángyán Patrícia, aki egyszerre többféle közösségi platformon is népszerűsíti regényeit. A most megjelent, Az utolsó tévedés című harmadik kötete (egyben egy trilógia második része) kapcsán mesélt szimbolikus címválasztásról és borítókészítésről, a posztolás fáradalmairól, valamint az olvasást segítő lejátszási listákról is.
Read more
Megspórolható-e a korrektúra? Krisz véleménye
Read more
„A motiváció, az elszántság mellett azt kell elhinni, hogy bárki bármit meg tud tanulni” – állítja Csíkos Csaba, aki arról írt könyvet, hogy saját kezűleg épített egy tengerjárásra is alkalmas vitorlást a fészerben. De szó esik a becsapós YouTube-oktatóvideókról, happy endes operáról, fogzási problémákról, valamint Hemingwayről és a sokszor átírt bekezdésekről.
Read more
„Sok cselekményvázlat és sokszáz megírt oldal ment kukába, mire idáig eljutottam” – meséli Virág Gábor, hogyan készült el első regénye, a másságról nyíltan beszélő Bukásra ítélve című kötet. A szerző azt is elárulja, mit gondol a könyvfóliázós rendelkezésről, miért keverte a komolyabb hangvételű szépirodalmat a krimivel, és hogy lehet címet adni egy olyan történetnek, amire „gyakorlatilag bármilyen cím illene is, meg nem is”.
Read more
Időutazással eredt az igazi János vitéz nyomába Tasnádi György, akinek rendhagyó történelmi fikciójában többféle idősíkot is megismerhet az olvasó. A Riport János vitézzel című új kötet szerzője arról is mesél, hogy milyen volt mesterséges intelligenciával megrajzoltatni az illusztrációkat, és hogy lehetne-e tanításra használni a történelmi tényekkel és humorral bőven fűszerezett kötetét.
Read more