„Nem tartom magam írónak, legfeljebb egy jó tollú grafománnak”

Egy fodrásznál hallott válástörténet ihlette meg Husz Mariannt, hogy megküzdésregényt írjon egy 50 feletti nő szemszögéből. A Talpra esni kötelező szerzője azt is elárulja, milyen tanácsot kellene minden nőnek megfogadni, miként oldotta meg, hogy olyan sokféle női sorsot beépíthessen a sztoriba, és hogyan mentette meg egy informatikus a már elfeledett, félig kész kéziratát.

Read more

„Lesz majd olyan, akit az én írásom hoz dühbe”

„Mivel nem kell az elfogadottságból élnem, lehetek kedvem szerint merész” – vallja Folk György, aki új regénnyel jelentkezett. A Centreville, Utopia szerzőjével arról is beszélgettünk, hogy milyen dühből írni, miért tartott bő évtizedig az új kötet elkészítése és kiadása, és milyen regényt érdemes írni.

Read more

„Az emberség érzékenység és szeretet, nem pedig gyengeség”

Mi teszi emberré az embert, hogyan tesz manipulálhatóvá az iskolarendszer, mit jelent a szabad akarat és miért érezheti gyávának magát valaki akkor, ha csak szeretné elkerülni, hogy kegyetlen legyen? Ezekről is beszélgettünk Szekeres Ibolyával Emberség! Esszék és történetek című új kötete alkalmával. Meg arról is, hogy mikor ideális egy szerzőnek leadni a kéziratát a kiadónak.

Read more

„Idővel el kell engedni a témát és lépnünk kell tovább”

Identitáskeresés egy orvostanhallgató szemével, a szavak nélküli kapcsolat lehetőségei és kihívásai – ilyen témákat boncolgat Németh György Gábor új regényében, a Virgóban. Arról is beszél, hogy milyen volt férfiként egy nő szemével megírni a történetet, miért utalt a szüzességre a címben, és miért nem tervezett folytatást a regényének.

Read more

„Szóltam a családomnak, hogy váratlan ihlet kerített hatalmába, és most eltűnök egy időre”

Egy álomból született Az igazság tüze fantasyregény alapötlete, amit aztán az akkor tizenöt éves Király Ella többkötetes regényfolyammá fejlesztett. A szerzővel beszélgettünk még a barátaira hasonlító karakterekről, a világépítés buktatóiról, a kézirat „kötelező olvasmánnyá” válásáról és párnadobálós bétaolvasókról.

Read more

„Megéri erőt venni magunkon és belevágni izgalmas utazásokba”

A Covid-járvány alatt szórakoztatta magát azzal, hogy emlékeiben újraélte korábbi utazásait, ám ezekből a virtuális kalandozásokból végül könyv született – meséli Laczkó Zsuzsa Túl a negyvenen – Úti élmények, úti kalandok negyven országban című kötete kapcsán. Egy sztorizós, kedvcsináló kötet fiktív levelekkel és kínos esetekkel.

Read more

„Borzasztó lenne, ha mindannyian egyformán gondolkodnánk”

Nála nem foglalkozási ártalom, hogy a világ jelenségei mögött mindenütt matematikát lát, de az sem veszít semmit, aki nem így gondolkodik – hangsúlyozza Kertész Viktor matematikuspofesszor. Új könyve, az Egyszerű? Bonyolult? kapcsán mesél az ismeretterjesztő könyvek megírásának nehézségeiről, és a matematikatanítás hiányosságairól.

Read more

„Nem csak a cuki, szőrős, négylábú emlősállatok érdemelnek szeretetet és figyelmet”

Egy mese legyen nyelvileg igényes, kellően fordulatos és életkornak megfelelő benne a kép és szöveg aránya – vallja Haraszti Judit, aki egy meserajzkészítő pályázattól jutott el a saját mesekönyv készítéséig. Az Erdőn-mezőn, égen-földön. Évszakok meséi című kötet szerzője beszélt a kötet mélyebb tanulságairól és hogy mit tanult ő gyerekkora meséiből.

Read more

„Tegye fel a kezét, akit tízhónaposan megkérdeztek, hogy melyik tányérból szeretne enni”

Saját magának küldött e-mailekben pötyögte le könyvének fejezeteit Kollerné Gintli Eszter, miközben kisbabája a karjában pihent. Az igény szerinti gyermek című kötet szerzőjével beszélgettünk kényeztetésről, hisztiről, érzelemkezelésről és szülői igényekről.

Read more

„Mindig lesz miről írni, de nem minden áron”

Nem sokkolni akart, egyszerűen csak leírni dolgokat – vallja Mátyás Zoltán, aki első kötetében drogfogyasztók, alkoholisták és lelkileg instabil emberek mindennapjait tárja elénk. Az Allergiás reakció az életre szerzője mesél rendhagyó anyaggyűjtésről és a túlságosan tabudöntögető történetek cenzurázásáról is.

Read more