Hogyan olvassunk rossz (és jó) könyveket?

Hogyan olvassunk könyvet íróként? Mit nyerhetünk a rossz könyvek olvasásából? Hogyan elemezzük a jó könyveket?

Olvas tovább

“Köszönöm, most már jól alszom”

A mostani háború kavarta fel Szabó Zsuzsi évtizedekkel ezelőtti traumatikus emlékeit, és ennek hatására jelentette meg az 1986-os jemeni polgárháborúban átéltekről készült naplókötetét. Egy könyv megírása és kiadása gyógyító folyamat lehet – erősítette meg, de mesélt arról is, hogyan élte meg egykor a legreménytelenebb pillanatokat, és miként győzte le most a kétségeit.

Olvas tovább

“A meséim alapot nyújtanak a témák közös továbbgondolására”

Újságírói pályáját hagyta ott a meseírásért Balázs Anita, akinek első kötete a modern kor jelenségeit, eszközeit igyekszik elmagyarázni a kicsiknek. A Meseköntösben a 21. század szerzője azt is elárulja, kik segítették szakmailag a meseírásban, és hogy partiumi magyarként miért volt fontos számára magyarországi kiadónál megjelentetni a könyvét.

Olvas tovább

Ha ezeket a lépéseket követi, könnyedén regénnyé formálja az élettörténetét

Mitől lesz regény a saját életünk története? Minden esetben mi vagyunk ennek a főszereplői? Miért fontos az emlékezet és miért jó néha rosszul emlékezni? Írótanácsok önéletrajzi regényt alkotóknak.

Olvas tovább

Mi az a stílusfüzet?

Az írónak több füzete is van, ahogy az írás maga is sokrétű. A stílusfüzetbe azokat a részeket másoljuk ki az olvasott könyvekből, melyek nagyon tetszenek nekünk.

Olvas tovább

“66 évet próbáltam érthetővé tenni az életemből”

Miért hangyákról kezdett gyerekként írni? Milyen módszerrel idézte fel a régi történeteket? Kik segítették a kötet összeállításában? Hogyan képzeli az olvasóit? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Dörfler Katalin, aki mozaikszerűen foglalja össze életének legkedvesebb történeteit Belenéztem a Napba című kötetében.

Olvas tovább

“Nemrég egy fiatal lány egy engem ábrázoló rajzot tetováltatott a karjára. Szerintem ez is ér annyit, mint egy írószövetségi tagság”

Fáj még az egykori kiközösítés az Írószövetségből Nemere Istvánnak, de már hiába hívják, nem lép be. A Könyv Guru Kiadónál megjelent 772. kötete alkalmából készült beszélgetés második részében szó esik álnevekről, a legmaradandóbb művekről, tizennégy polcnyi saját könyvről és arról is, miért szeret az író beállni vásárokon, plázákban könyvet árusítani.

Olvas tovább

Hogyan adjunk ütős címet a könyvünknek?

Többet kell keresgélni egy jó címet, mint azt sok kezdő író gondolja. Ez lesz ugyanis a könyv egyik fő marketingeszköze, ezért érdemes körültekintően eljárni. Ebben a posztban a jó cím jellemzőit, és a megtalálását segítő kreatív gondolkodási folyamat legfontosabb eszközeit vesszük végig.

Olvas tovább

“Naponta 40-45 ezer karaktert írok, ha esik, ha fúj”

A világ legtermékenyebb szerzője olykor még elmegy személyesen anyagot gyűjteni a történet helyszínére – tudtuk meg Nemere Istvántól, akivel 772. megjelent könyve alkalmából beszélgettünk a regények tervezéséről, hajnali munkakezdésről, és a történetekben előforduló esetleges ismétlődésekről.

Olvas tovább

“A második kötetre teljesen ráéreztem a saját hangomra”

Kétrészes regényének második kötete is megjelent Kenéz Péternek, akinek csak részben könnyítette meg a dolgát, hogy nem sorozatot kellett írnia. A Végtelen az út, amelyen te jársz szerzője mesélt “ösztönös” döntésekről, baráti segítségről és az első kötet alapján leszűrt tanulságokról.

Olvas tovább