Megírjuk-e a családunk történetét?

Amikor elveszítjük egy közeli, idős családtagunkat, akaratlanul is felötlik bennünk a gondolat: mi minden történt vele életében. Mit mesélt nekünk, milyen történetei voltak? Ha szerencsénk van, sok ilyen anekdotát tudunk felidézni. És még ez eset

Olvas tovább

Hogyan szorítsunk időt az írásra, ha sok a dolgunk?

Milyen módszerekkel találhatunk időt az írásra? És hogyan vegyük rá magunkat, hogy írjunk, ha már találtunk időt? Néhány ötlet az okosabb munkához.

Olvas tovább

“Ma még Ady Endrének sem lenne könnyű dolga”

Hipnózisban kapott ihletet a versíráshoz Eiger Levente János, akivel hetvenéves kora után megjelent első verseskötetéről beszélgettünk. A pásztor visszatért szerzője úgy véli: a versekben legkönnyebb mérlegre tenni az ember életét, de nem szabad azt sem elfelejteni, hogy manapság ez igen szűk réteghez tud csak eljutni.

Olvas tovább

Az állat sokszor csak tünethordozó

Egy állatorvosnak a gazdát és annak családját is figyelni kell (kicsit pszichológusként is), ha gyógyulást akar elérni. Ez az egyik legfontosabb tanulság, amit Bujáky Miklós Folytassa, Doki! című novellásgyűjteménye alapján az olvasó levonhat. A beszélgetésből pedig azt is megtudhatja, milyen betegségeket segítenek gyógyítani a társállatok.

Olvas tovább

Miért írjunk több műfajban?

Hallottuk már azt a tanácsot is, hogy írjunk többféle művet, és azt is, hogy mindig írjuk ugyanazt. Nézzük meg ennek az éremnek mindkét oldalát!

Olvas tovább

“Ez a kitalált történet attól igaz, hogy a »levegője« valósághű”

A szülei fiatalkorának történetében talált meg sok választ a mai kor bajaira Almási Márta, aki Préselt virágok címmel jelentette meg második kötetét. Mi igaz egy életrajzból, és minek a szimbólumai a címben szereplő virágok – ezekről is beszélgettünk a szerzővel.

Olvas tovább

Egy új világ teremtése: hét nap

Hét nap alatt le lehet tenni egy új világ alapjait – mármint fantasyszerzőként. Cseh László, az Eyonea krónikái szerzője részletesen mesél az új regényét alkotó világ megalkotásáról, és arról is, hogy mennyit segített a karantén és az egyetemista státusz a szöveg megszületésében.

Olvas tovább

“Amilyen örömmel olvassák a könyvemet az emberek, én pont olyan örömmel írom”

A napi kemény fizikai munka után írta emlékeknek álcázott, valódi emlékeket felidéző regényét Tóth János Zoltán. Az Erre mit lépsz, Kishaver? című kötet szerzőjével az akváriumokról, egy minden reggelre elsüllyedő ladikról és a valódi boldogságról is beszélgettünk.

Olvas tovább

“Mint minden történetemet, ezt is megálmodtam”

Egy tinilány különleges nyári fesztivál-élményéről szól a regénye, de saját életét nem keverte a műbe Borza V. Eszter, akivel Camp-Feszt című új kötetéről beszélgettünk. Közben regényálmok, trilógiaszerkesztés és könyvmarketing is szóba került.

Olvas tovább

10 tipp, hogyan olvassunk és írjunk novellát!

Van, aki jobban szeret regényt írni, mások csakis novelláznak, vagy hol ezt, hol azt írnak. Aki eddig csak regényt írt, annak is ajánlom, hogy írjon rövid történetet. Sokkal könnyebb egy-egy tippet gyakorolni egy rövid történetben, óriási előny, hogy novellában ki lehet próbálni olyan ötleteket is, amelyek miatt egy teljes regényt nem írnánk meg. Például novellát írhatunk egyes szám második személyben, kísérletezgethetünk több megközelítésmóddal…, de regényt nem. Ezt a cikket kétféle írónak szánom.

Olvas tovább