Könyvírás és könyvkiadás
Hogyan írjunk jól? Könyvírási ismeretek.
Ha követi Könyv Guru tanácsait, nemcsak álmodozni fog a saját könyvéről, hanem képes lesz meg is írni azt, vagy ha már írt egyet, ezek alapján még tökéletesebbre csiszolhatja az írástechnikáját. Az elmúlt hónapokban számos szempontból elemezte Könyv Guru a könyvírás módszereit.
Tanulni senkinek sem szégyen, pláne nem a leghíresebb íróktól. Sorra vettük tehát, hogy mennyit és milyen munkarendben dolgoztak a klasszikusok Balzactól Murakamiig. De felidéztük Umberto Eco örökbecsű tanácsait arról, hogyan kell jól írni, illetve háromrészes sorozatban elemeztük azt, miként vezeti az orránál fogva az olvasóit Agatha Christie. Alaposan körbejártuk a világ „jelenlegi) legsikeresebb írójának tippjeit, és egy csokornyi idézettel elevenítettük fel a Nobel-díjas Kertész Imre nézeteit írásról, alkotói nehézségekről.
Könyv Guru nem tér ki az alapkérdések elől sem, így azt is tárgyalja, hogy miért írnak az emberek könyvet, illetve, hogy milyen legyen egy könyv ideális hossza.
A magyarországi íróképző műhelyek bemutatásával, és az ottani oktatók ötleteivel a fejlődni vágyó tollforgatókat igyekszünk segíteni. Külön és többször is foglalkoztunk a recenzióírás, illetve a memoárírás fortélyaival, kifejtve, hogy miért kellene mindenkinek megírni az emlékiratait.
Akinek netán nehezen menne – akárcsak időlegesen – az írás, azoknak ajánlottunk a figyelem elkalandozását megakadályozó programokat, akiknek pedig így is megakad a „tolla”, azokat szórakoztató módszerekkel segítjük az írói válság legyőzésében.
Könyvet nem csak egyedül lehet írni, bizonyos esetekben hasznos lehet egy társszerző, vagy akár egy szellemíró is, ezekről a lehetőségekről is bővebben esik szó nálunk.
Ha pedig már kész a könyv, akkor Könyv Guru segít ütős címet, „olvasófogó” fülszöveget vagy éppen csábító borítót is kitalálni.
A későbbiekben is rendszeresen lehet ötletekre számítani Könyv Gurutól, aki igyekszik minél sokrétűbben körbejárni az írás, az alkotás problematikus területeit. Egyebek mellett olyanokat, hogyan használják és használhatnák az írók a közösségi médiát, miként küzdenek meg az írás közbeni nehézségeikkel a kortárs magyar írók vagy hogy milyen programokkal dolgoznak a profik könyvíráshoz…
„Készítettem pár szavas vázlatokat, ennek ellenére gyakran megesett, hogy írás közben alakult át a cselekmény, ha az ihlet úgy hozta” – mondja Árvai Levente, akinek most jelent meg Istenek, szörnyek, csodák nyomában jártam című urban fantasy regénye. De mi is a műfaj sajátossága, miért tekinthető „előételnek” a történet, és mit kell csinálni, ha hirtelen elapad az ötletfolyam?
Read more
Írjunk naplót, alkossunk újra egy (híres) jelenetet, beszélgessünk egy idegennel, meséljük el egy tárgy történetét – egy másik nemű szereplő szemszögéből. Íráskészséget fejlesztő gyakorlatok azok számára, akik szeretnének hitelesebben megalkotni eltérő nemű főszereplőt.
Read more
Kata az a nő, „akiben mindenki egy kicsit magára ismerhet: aki egyszerre keres szerelmet, kapaszkodik barátságokba, vívódik, szeretne jót, de nem mindig sikerül” – mondja Petrus Márta Káoszból szerelem című romantikus regénye főhőséről. De azt is elárulja, mennyiben más regényt írni, mint önsegítő könyveket, mikor lehet 6 gyerek mellett írással foglalkozni és marketingszakemberként milyen tanácsot adna kezdő íróknak.
Read more
„Nem szabad feladni a küzdelmet, mindig tanulni kell, hiszen az életben sosem lehet tudni, minek mikor veszi hasznát az ember” – tartja meséi legfontosabb tanulságának Majzik Kitti, akinek most jelent meg Nektek mesélek című kötete. A szerző azt is elárulja, hogyan írt személyre szóló meséket, miért illusztrálta maga a történeteket, és mit kell megfontolni, mielőtt aláírja valaki egy kiadó szerződését.
Read more
Jobb író lesz az, aki hangoskönyvet hallgat? Krisz megmondja
Read more
Mindannyian hordozunk egy olyan arcot, amelyet ritkán engedünk megismerni, a félelmeinket, gyengeségeinket – meséli Barbara Bell, mit akart megmutatni első regényében, a Végzetes vízióban. A pszichothriller szerzője beszélt a műfaj sajátosságairól és mestereiről, az élményszerű alkotási folyamatról és arról, hogy rájött: az írás nemcsak tehetség kérdése, hanem elsősorban kitartásé.
Read more
Egy kormányfői mondat ihlette új regénye történetét – meséli Virág Gábor az Áldatlan állapot című kötetéről. A pörgős thriller szerzője mesél még a második regény megírásának „gyötrelmeiről”, a borítótervezés hátteréről és a „bétázás” révén kapott segítségről.
Read more
Mire kell ügyelni, ha eltérő nézőpontból írom a regényemet, és más a neme a főszereplőnek, mint nekem? Mitől lesz hiteles egy ilyen karakter, hogyan kerülhetem el a kliséket és nemi sztereotípiákat, és milyen kérdéseket kell feltennem magamnak írás közben.
Read more
Egy szerepjáték közben született az ötlet, hogy ezt regényben is érdemes lenne megalkotni – meséli Endi és Miko Monori, hogyan kezdtek házaspárként közösen regényt írni. A holdfényhajú lány krónikája rendhagyó alkotás lett, ami a párkapcsolatukat is erősítette. De mit tanultak a bétatesztelőktől, miért választottak középkori miliőt és hogyan tartották fejben a rengeteg szereplő nevét és foglalkozását?
Read more
„Hajlamosak vagyunk csak a két végletet látni: az úgynevezett „luxusescortokat” és a prostitúcióra kényszerített áldozatokat” – mondja Palotai Zója, aki Szexmunkás című új kötetében a „szakma középmezőnyének” hétköznapjaiba enged bepillantást. Szó esik az erotikus szóhasználat buktatóiról, könnyűdrogokról és segítő szándékú regényírásról is.
Read more