“Egy könyv akkor jó, ha mindenki más következtetést tud levonni belőle”

Először mások regényeit folytatta, aztán jöttek a saját a ötletei, a motivációban pedig sokat jelentett, hogy sok ezren olvasták és biztatták a Wattpadon. Ilyen kezdet után vágott bele nyomtatásban megjelenő trilógiájába D. B. Alíz, akivel az első kötet, az Éget a nap megjelenése kapcsán beszélgettünk.

Olvas tovább

Hogyan írjunk jó párbeszédet? – Gyakorlat

Volt már szó róla Könyv Guru oldalán, milyen is egy jó párbeszéd egy novellában vagy regényben, de úgy látom, nem lehet erről eleget beszélni.

Olvas tovább

“Nem akartam matematikailag gagyit írni”

Még Henry Ford meggazdagodása és az emberi szervezetből kiürülő méreganyagok között is lehet kapcsolatot találni a matematika segítségével – állítja Kertész Viktor. A Kiszámítható? Véletlen? Káosz? című kötet matematikaprofesszor szerzője arról is mesél, miért nem hagyta ki a képleteket a kötetből és milyen kételyek gyötörték könyvírás közben.

Olvas tovább

Néhány pofonegyszerű trükk, hogy legyőzzük a halogatást

Ha már elegünk van, hogy cicás videók nézegetésével vagy portörölgetéssel húzzuk az időt, ahelyett, hogy belevágnánk, és elkezdenénk írni a regényünket, akkor fontoljuk meg ezeket a tanácsokat. A 7+1 tanács olvasása közben azt is meg fogjuk tudni, mi köze a paradicsomnak az hatékony íráshoz, és miért nem hordott ruhát Victor Hugo, amikor dolgozni akart.

Olvas tovább

“A belső hangunk mindig jó irányba visz minket”

Egy felnőtté válás története és a magyar mondavilág elemei is találkoznak Susanna Park első regényében, a Tüskehegyben. A trilógia kezdetének szánt kötet szerzője mesél elszántságról, halogatásról és önbizalomról is.

Olvas tovább

“El sem tudom képzelni, hogy valaha abbahagyjam az írást”

Második regényében megpróbálta kihasználni az időutazós történetekben rejlő rengeteg humorforrást Mika Tillensen, alias Mikecz Attila. Az Ideges úr élete szerzője írói tapasztalatairól, csapongásról és spontaneitásról, valamint arról is beszél, miért teszik rosszul a kritikusok, hogy kerülik az elsőkönyves szerzők műveit.

Olvas tovább

5 helyesírási tipp a kézirat szerkesztéséhez

Egy írónak valamennyire a helyesíráshoz is kell értenie, még ha nem is kell profi
korrektornak lennie. A magyar nyelv szabályai azonban kacskaringósak, és sok esetben nehéz
eldönteni, hogyan is írjuk, ha helyesen írjuk. Szeretnék ma megmutatni öt egyszerű tippet,
hogyan legyen jobb a helyesírásunk!

Olvas tovább

“Hátamon a zsákom, bal kezemben a jegyzetfüzet, jobb kezemben a toll és a fényképezőgép”

“Két év gyönyörűség” – így nevezi Bánszegi Katalin azt a rengeteg munkát, amit befektet egy-egy útikönyv megírásába. Algéria kötetének megjelenése alkalmából a szerző részletesebben is mesél munkamódszeréről, és arról is, miért nem fél elmenni a világ nem feltétlenül jó hírű országaiba is.

Olvas tovább

Hogyan írjunk meg egy valós történetet úgy, hogy igazi regényként működjön, és a szereplők se haragudjanak meg ránk?

Maradjunk ki a saját történetünkből, változtassuk meg a valós szereplőket és tiszteljük a tényeket, mégis bánjunk velük rugalmasan. Néhány tanács, amelyek segítségével valódi, élvezetes fikciós regénnyé tudjuk alakítani a legjobb sztorijainkat.

Olvas tovább

“A gondolatok, a szavak úgy követték egymást a fejemben, mintha egy filmet néztem volna”

A legnagyobb nehézsége az volt, hogy le tudja írni a fejében sodródó történetet – meséli Kozák Fruzsi, aki első, 500 oldalas regényét egy év alatt írta meg. A Viking és tündér szerzője beszél a különleges tipográfiáról, a szöveg hatására felkavarodó érzelmekről és arról is, miért nem elég, ha valakinek van célja az életben.

Olvas tovább