Másképp kell mesélni fiúknak, mint lányoknak

„Nem szabad feladni a küzdelmet, mindig tanulni kell, hiszen az életben sosem lehet tudni, minek mikor veszi hasznát az ember” – tartja meséi legfontosabb tanulságának Majzik Kitti, akinek most jelent meg Nektek mesélek című kötete. A szerző azt is elárulja, hogyan írt személyre szóló meséket, miért illusztrálta maga a történeteket, és mit kell megfontolni, mielőtt aláírja valaki egy kiadó szerződését.

Read more

5 + 1 érv, miért hallgassunk hangoskönyvet!

Jobb író lesz az, aki hangoskönyvet hallgat? Krisz megmondja

Read more

„Csak úgy tudok írni, ha a szívem is benne van”

Mindannyian hordozunk egy olyan arcot, amelyet ritkán engedünk megismerni, a félelmeinket, gyengeségeinket – meséli Barbara Bell, mit akart megmutatni első regényében, a Végzetes vízióban. A pszichothriller szerzője beszélt a műfaj sajátosságairól és mestereiről, az élményszerű alkotási folyamatról és arról, hogy rájött: az írás nemcsak tehetség kérdése, hanem elsősorban kitartásé.

Read more

„Egy gyerek születése nemcsak áldás, de akár életre szóló csapda is lehet”

Egy kormányfői mondat ihlette új regénye történetét – meséli Virág Gábor az Áldatlan állapot című kötetéről. A pörgős thriller szerzője mesél még a második regény megírásának „gyötrelmeiről”, a borítótervezés hátteréről és a „bétázás” révén kapott segítségről.

Read more

Hogyan lesz hiteles a regényem, ha női íróként férfi a főszereplőm (vagy fordítva)? I.

Mire kell ügyelni, ha eltérő nézőpontból írom a regényemet, és más a neme a főszereplőnek, mint nekem? Mitől lesz hiteles egy ilyen karakter, hogyan kerülhetem el a kliséket és nemi sztereotípiákat, és milyen kérdéseket kell feltennem magamnak írás közben.

Read more

„Színvonalasabb lett, mint amit egyedül tudtunk volna alkotni”

Egy szerepjáték közben született az ötlet, hogy ezt regényben is érdemes lenne megalkotni – meséli Endi és Miko Monori, hogyan kezdtek házaspárként közösen regényt írni. A holdfényhajú lány krónikája rendhagyó alkotás lett, ami a párkapcsolatukat is erősítette. De mit tanultak a bétatesztelőktől, miért választottak középkori miliőt és hogyan tartották fejben a rengeteg szereplő nevét és foglalkozását?

Read more

„A szexipar és az erotika csak a történet háttere”

„Hajlamosak vagyunk csak a két végletet látni: az úgynevezett „luxusescortokat” és a prostitúcióra kényszerített áldozatokat” – mondja Palotai Zója, aki Szexmunkás című új kötetében a „szakma középmezőnyének” hétköznapjaiba enged bepillantást. Szó esik az erotikus szóhasználat buktatóiról, könnyűdrogokról és segítő szándékú regényírásról is.

Read more

Miért vásároljunk könyveket?

A könyvet nem azért vásároljuk meg, hogy azonnal elolvashassuk. Hanem azért, hogy bármikor elolvashassuk.

Read more

„Nem leszek lefóliázva, bele lehet lapozni, és ha tetszik, meg lehet venni”

Rövid írásainak abszurd alaphelyzete Örkény egyperceseire hajaz, de hatott rá Lázár Ervin és Woody Allen is – tudható meg Molnár Imréről, aki Afrikai kaland címmel jelentetett meg novellagyűjteményt. A szerző arról is beszél, miért tartott tizenöt évig, hogy igazán belejöjjön az írásba, és hogy március 15-e óta miért tartozik ő is a „poloskák” közé.

Read more

Romantasy és egyéb hibridek – Keverhetek két műfajt?

Az olvasók nem szeretik, de idővel bizonyos zsánerek keveredését mégis megtanulják, és utána ezek lehetnek akár különösen népszerűek is a receptes gyilkosságoktól a romantasyig.

Read more