Az írók portálja
Nádasi Krisz írástechnikai tanácsai.
Azt hiszem, a legtöbb olvasó jól ismeri ezt a kismajmot – mindig inkább azt a feladatot végezzük el, ami nem tűr halasztást; aminek nincs határideje, azt szeretjük félretenni. Hiszen tényleg ráérünk erre még.
Ez a baj az írással: a legtöbbünk számára nincsen határideje.
Mit tegyünk hát, ha szeretünk ugyan írni, de nem érezzük a sürgetést?
Olvas tovább
Ádáz vita alakulhat ki abból, hogy mikor „jobb” írni – szerencsére ez sem kőbe vésett tudomány, akárcsak a többi tipp a kreatív írással és fogalmazással kapcsolatban. Nézzük meg, milyen előnyei vannak a különböző napszakban való írásnak!
A reggeli írást azért javasolják általában, mert az agyat az éjszakai alvás kikapcsolja, és amikor reggel beindul, hatékony és kreatív. Ha tehetjük, írjunk reggel. Egyszer mindenképp érdemes kipróbálni! Hogy pontosan hogyan?
Olvas tovább
Minden könyvről elmondható – főképp, ha szórakoztató irodalomról van szó –, hogy vagy jellemzően nők, vagy inkább férfiak olvassák. Ezzel íróként érdemes tisztában lenni és legkésőbb a kész regény szerkesztésekor odafigyelni rá, hogy a könyv magán hordozza azokat a jegyeket, amelyekre a női vagy férfi közönségnek igénye van. A nőknek szóló regények jellemzőiről már írtam: most nézzük meg a férfiaknak szóló regények jellegzetességeit!
Olvas tovább
Regényünk szólhat elsősorban női, vagy elsősorban férfi közönségnek. Nőként női főhősről nőknek szóló regényt viszonylag könnyű írni, akárcsak férfiként férfi főhősről férfiaknak szóló regényt.
Mivel arra nem igazán van ráhatásunk, milyen neműek vagyunk, kénytelenek vagyunk a másik két tényezőre támaszkodni, ha szeretnénk kifejezetten nőknek írni: válasszunk női főhőst, és írjuk meg úgy a regényt, hogy a nők szívesen vegyék kézbe.
Olvas tovább
Minden szakmának van gyakorlóterepe: ha csak keveset végzünk belőle, ha csak egy részét gyakoroljuk be. Nincs másképp az írással sem.
De miért is jó novellát írni?
Olvas tovább
Az egyik legolvasottabb cikk, amit Könyv Guru oldalára írtam, arról szól, miért olvassunk magyar szerzőktől.
A cikk megírása óta az is kiderült, hogy
azok az amerikai best sellerek, amelyeket magyarra fordítanak, eleve butának számítanak, amerikai sztenderd szerint is.
Az USA-ban létezik egy abszolút képlet a könyv olvasási nehézségének megmondására (Flesch-Kincaid tesztnek is nevezik). Nádasi Krisz cikke
Olvas tovább
Manapság nem divatos, holott az írók számára talán az egyik legérdekesebb, leghasznosabb nézőpont a mindentlátó narrátor. Ez azt jelenti, hogy az író úgy ír meg egy történetet, ahogy egy varjú látná, aki a szereplőink közt repked, de ha úgy tartja kedve, elutazhat bármilyen helyszínre.
A mindentlátó narrátorok könyvesboltokból való kivonulásának az is az oka, hogy a kiadók óvatosak vele, mert a tapasztalatlan szerzők nem bánnak jól ezzel a narrációval, jellemzően nem tartják be a szükséges távolságot a narrátor és a szereplők közt.
Nézzük meg, mi az a négy szabály, amit tartsunk szem előtt, ha mindentlátó narrátorral dolgozunk!
Olvas tovább
Amikor elkezdünk írni egy új történetet, tudatosan vagy ösztönösen meghozzuk valamikor azt a döntést, kinek a nézőpontjából írunk, azaz milyen személyben. Most azt nézzük meg, mikor érdemes E/3. személyben írni! Nádasi Krisz tanácsai
Olvas tovább
Amikor egy történetet a narrátor a saját szemszögéből mesél el, ezt E/1. személyű nézőpontnak hívjuk. Ekkor a megfogalmazásra az jellemző, hogy „én ezt tettem”. Ez a megfogalmazás egyre gyakoribb, főleg az elmúlt évtizedekben nyert teret. Nádasi Krisz tanácsai
Olvas tovább
Amikor megfogalmazódik bennünk egy ötlet, általában azt is tudjuk, kinek a nézőpontjából kezdjük az írást, ki lesz a narrátor, ki meséli a történetet. Ez a döntés általában ösztönös, holott érdemes végiggondolni, valóban a legjobb felállást választottuk-e az adott történethez és mondanivalóhoz. Nádasi Krisz tanácsai
Olvas tovább