Adjuk el a könyvünket – a kiadónak!
Hogyan készítsünk tervezett könyvünkről ütős ajánlatot úgy, hogy a megcélzott kiadónál ne a papírkosárban landoljon az ötlet? Minek kell feltétlenül benne lenni a könyvkiadóhoz benyújtott ajánlatokban (angolszász terminológiában: book proposal)?
Egy kiadó elsősorban a következő három alapkérdésre kíváncsi: ki, mit, kiknek? Vagyis, hogy milyen (mennyire kompetens) szerző, mit (mennyire érdekes, életképes könyvet) akar eladni, és milyen (mekkora) vevőkör lenne kíváncsi rá? Ennél persze jóval részletesebb kell, hogy legyen egy ilyen bemutatkozás. Ehhez ad most 12 pontos sorvezetőt Könyv Guru.
Az itt következő szempontok végiggondolása ugyan nem 1-2 óra, de mindenképpen megtérül a befektetés. Egyrészt a kiadót könnyebb meggyőzni egy profin összeállított ajánlattal, amiből látja, hogy nem csupán kompetens szerző kopogtat nála, aki érdekes könyvet írt, hanem ráadásul azt is tudja, kinek és hogyan lehetne azt eladni. Másrészt, és ez sem elhanyagolható szempont: az alábbi feladatok elvégzése, végiggondolása közben könnyen kiderülhet, mégsem annyira megalapozott a korábban, az íróasztalnál vagy baráti beszélgetések során remek ötletnek tűnő könyvterv, és érdemes még rajta csiszolni, mielőtt elküldenénk egy kiadónak.
(Az alábbi szempontok elsősorban az angolul non-fiction kategóriába tartozó könyvekre vonatkoznak, amely kifejezés bővebb az „ismeretterjesztő irodalomnál”, mivel a szakirodalmat is magában foglalja. Egy későbbi írásunkban azzal is fogunk foglalkozni, hogyan mutassuk be a kiadóknak a szépirodalmi, szórakoztató irodalmi alkotásokat.)
1. Pontos címlap:
Adjuk meg a tervezett könyv címét (adott esetben az alcímét) és a szerző nevét. Fontos, hogy itt szerepeljenek a szerző elérhetőségei: a telefonszáma, az e-mail címe.
2. Egymondatos summázat:
Egyetlen mondatban foglaljuk össze, miről is szól a könyvünk, de ne csupán szimpla tartalomismertetést adjunk, hanem olyasmit, ami megragadja az olvasó fantáziáját, felkelti az érdeklődését. Ha jól sikerül dióhéjban megfogalmazni a könyv lényegét, nem csupán a kiadót nyerhetjük meg vele, hanem az olvasókat is. A kiadó munkatársai ugyanis ezt a frappáns mondatot is használhatják például a könyv marketingkampánya során, amikor sokszor csak 1-2 percük van arra, hogy megragadják egy véleményformáló újságíró, egy könyvterjesztő figyelmét.
3. Rövid összefoglaló:
Készítsünk a könyv fülszövegéhez hasonló rövid összefoglalót, amely egyszerre informatív és izgalmas, olyasvalami, ami elolvasásra ingerel. A kiadó ebből szűri le elsőre, hogy miről és kinek szól a könyv. A terjedelme ne haladja meg a 3-4 bekezdést!
4. Hol az igény?:
Ebben a részben azt kell világossá tenni a kiadó számára, hogy a (tervezett) könyv milyen, már létező olvasói / közönségigényt fog kielégíteni. Melyek azok a kérdések, amelyekre válaszolni fog? Mit akarnak, mire vágynak az olvasók, amit ez a kötet megad(hat) nekik?
5. A szerző bemutatkozása:
Fél-egy oldalban azt is be kell mutatni, hogy ki a szerzője a könyvnek, és hogy miért bíznának az olvasók épp benne, milyen képességek teszik őt kompetenssé a szöveg megírására. Itt fontos megemlíteni a szerző minden korábbi könyvét és komolyabb tanulmányát, lehetőleg eladási adatokkal felturbózva. Úgy kell kidomborítani az érdemeket, a szaktudást, hogy a kiadó meggyőződjön róla: valóban a jelentkező a legalkalmasabb szerző az adott könyvre. Az sem árt, ha a szerző rögtön azt is meg tudja mondani, hogy ki (milyen szaktekintély) tudja majd ajánlani az olvasóknak a tervezett kötetet (egyben garantálva a kiadó számára is a könyv komolyságát) .
6. A célpiac bemutatása:
Ennek a résznek azt kell részleteznie, hogy a szerző kit gondol a könyv reménybeli olvasójának? Miért venné meg az illető a könyvet? Hogyan érhető el a célközönség? Van-e a szerzőnek bármilyen kialakult kapcsolata a célközönséggel (például facebook-csoport révén)? A célközönség milyen könyveket, magazinokat olvas, milyen TV- és rádióprogramokat követ? Egyszóval ebben a részben azt kell pontosan körülhatárolni, hogy ki és miért fogja megvenni a könyvet.
Ne elégedjünk meg általános megállapításokkal, amelyek az internetes keresőkből könnyen előállíthatók (például erre a szakterületre keresve a neten 150 ezer találatot kapunk). Nézzünk inkább utána olyasmiknek, hogy a területet érintő honlapok mikor voltak utoljára frissítve, vagy, hogy a témában kapható más könyvek mikor íródtak, mert ezek kapcsán lehet azzal érvelni, hogy a célközönségnek szüksége van a friss, naprakész adatokra.
7. A szerzői marketing:
Az egyik legfontosabb, és sokak által elhanyagolt pont ez, amikor azt kell meggyőzően kifejteni, hogyan fogja a szerző elérni az általa megcélzott publikumot. Erre válaszolva nem holmi marketingtanácsokat kell osztogatni a kiadónak, sem pedig grandiózus könyvterjesztési ötletekkel előhozakodni. Sokkal inkább azt kell világossá tenni, hogy a szerzőnek milyen kapcsolatai vannak a célközönséggel vagy az azt elérő véleményformálókkal, és mit tett már, hogy mozgósítsa ezeket, illetve milyen konkrét tervei vannak a könyve promotálására.
A legjobb, ha már van egy kész terv erre: például, hogy milyen rádió-, illetve tévéprogramokban, vagy sajtótermékekben lenne jó megjelenni (vagy akár már foglalkozott is ilyenekben a készülő könyvével). De még jobb benyomást tesz egy rendszeresen működtetett saját levelezőlista, vagy egy meggyőző napi látogatottságot produkáló blog a könyv témájában. Fontos, hogy itt se álljunk elő irreális tervekkel, és csak akkor hivatkozzon a szerző országos műsorokra, napilapokra vagy a leglátogatottabb hírportálokra, ha már van is konkrét kapcsolat (netán ígéret) hozzájuk!
8. A versenytársak számba vétele:
A profi szerző annak is utánanéz, hogy hasonló témában milyen más nyomtatott könyvek vannak a piacon. Azt is meg kell ugyanis mondania, hogy mitől más és jobb azoknál az ő könyve? Ne áltassa senki magát: mindig van verseny a piacon! Először érdemes egy rövid, általános összefoglalót készíteni a piaci helyzetről, majd konkrétan kiemelni a 3-6 legnagyobb vetélytársat. Ez utóbbiaknak pontosan meg kell adni a címét, a szerzőjét, a kiadási idejét (5 évnél régebbi könyveket csak akkor említsünk, ha bestsellerekről van szó). Néhány szóban mindegyiknek be kell mutatni a tartalmát, illetve azt, hogy mennyiben mások, mint a most ajánlott könyv: mennyiben jobbak / rosszabbak annál, valamint a szerző könyve mennyiben egészíti ki / haladja meg azokat.
Manapság a versenytársakat nem csak a könyvesboltokban érdemes keresgélni, hanem az interneten is: meglehet, a legkomolyabb konkurense a könyvnek egy weboldal vagy egy blog. Ezeknek is szenteljünk figyelmet, amikor számba vesszük az „ellenfeleket”!
9. Ügyeljünk az alapadatokra:
Ne feledjük el azt sem beleírni a könyvajánlatunkba, hogy milyen terjedelmű a szöveg (karakterek, szavak száma, nem pedig oldalaké!)! Továbbá meg kell azt is adni, hogy a szerződéskötést követően mikorra tudjuk leadni a végleges szöveget (átlagos esetben ez 2–6 hónapnál nem hosszabb időszak).
10. Mi van a tartalomjegyzékben?:
Amikor csatoljuk a tartalomjegyzéket (ezt többnyire amúgy is kérik), nem árt szem előtt tartani, hogy a kiadók ebből arra is következtetnek, hogy mennyire jól szervezett és átgondolt a készülő könyv. És ne feledjük: nem elegendő csupán a fejezetek, alfejezetek címe, hanem egy-két mondatban térjünk ki azok tartalmára is!
11. Csatoljunk mintafejezetet!:
A mintafejezet csatolásakor ügyeljünk, hogy semmiképpen se csak a bevezetőt küldjük el, hanem mutassuk meg a könyv legerősebb fejezetét is. És persze minden szövegrészletet a legkörültekintőbben nézzünk át, hogy ne maradjon bennük hiba, és minél tökéletesebbre csiszoltak legyenek!
12. Az egyéni célok meghatározása:
Érdekelheti a kiadót az is, hogy a szerző pontosan miért akarja kiadni a könyvét. Honorárium, ismertség vagy a szakmai tekintély növelése? Ebben is érdemes őszintének és reálisnak lenni, mert egy korrekt kiadó – elsősorban önmaga, de a szerző védelmében is – megspórolhat egy kellemetlen illúzióvesztést.