Hogyan írjunk meg egy valós történetet úgy, hogy igazi regényként működjön, és a szereplők se haragudjanak meg ránk?

Maradjunk ki a saját történetünkből, változtassuk meg a valós szereplőket és tiszteljük a tényeket, mégis bánjunk velük rugalmasan. Néhány tanács, amelyek segítségével valódi, élvezetes fikciós regénnyé tudjuk alakítani a legjobb sztorijainkat.

Olvas tovább

“A gondolatok, a szavak úgy követték egymást a fejemben, mintha egy filmet néztem volna”

A legnagyobb nehézsége az volt, hogy le tudja írni a fejében sodródó történetet – meséli Kozák Fruzsi, aki első, 500 oldalas regényét egy év alatt írta meg. A Viking és tündér szerzője beszél a különleges tipográfiáról, a szöveg hatására felkavarodó érzelmekről és arról is, miért nem elég, ha valakinek van célja az életben.

Olvas tovább

“Nem csupán én írtam a regényt, hanem a regény is önmagát”

Egykori jegyzeteit elveszítette, a társak emlékei pedig sokszor voltak ellentmondásosak, mégis sikerült koherens regénnyé formálni a katonáskodása két évét Tóth István Gábornak. A birsalma íze című kötet szerzője mesél arról, hogy tudta megszólítani a női olvasókat is, és miként alakította lelki fejlődéstörténetté a laktanya-sztorikat.

Olvas tovább

Osgood jéghegy-modellje (Mi köze ennek az íráshoz?)

Vissza-visszatérő kérdés az írók körében: mennyire hagyatkozhatunk a fantáziánkra? Vajon jobb arról írni, olyan világról, olyan kultúráról, amit ismerünk? Vagy rendben van, ha mi egészítjük ki, esetleg mi találjuk ki mindezt?

Olvas tovább

Egy megunhatatlan mese története

Nagymamája emlékét örökítette tovább, amikor kötetbe rendezte legkedvesebb gyerekkori meséjét Harmati Erzsébet. A Babahercegnő kötet szerzője a mese felidézésének és a gyerekkori emlékek megrajzolásának nehézségeiről is beszélgettünk.

Olvas tovább

“Elhangzott a legfontosabb mondat is: »tényleg minden így történt, ahogy leírtad!«”

Saját családjának megrázó története után a szülőfalujának históriáját is feldolgozta Kerekes Anna. Az eleki svábok hagyatéka kötet szerzőjével kihagyott kényes részletekről, a kutatómunka nehézségeiről és a NER nemzetiségi politikájáról is beszélgettünk.

Olvas tovább

“A sárkánnyal való találkozás próba elé állítja az embert”

Szocializálnak, tanítják a viselkedésformákat és a konfliktusok kezelését – hangsúlyozza Kurdi István illusztrátor, miért tartja fontosnak a meséket. Saját, egykor a gyerekeinek mondott történeteit rendezte kötetbe most megjelent Sárkányos mesék című könyvében, amit maga illusztrált és tördelt. A beszélgetésből az is kiderül, hogy bár a kiadás szabadságával elégedett volt, a kiadók hozzáállásával már kevésbé.

Olvas tovább

“Tudtam, ha erőltetem, gagyi lesz a történet és a stílus”

Milyen a jó disztópia, milyen szempontok alapján kell írói álnevet választani és hogyan kell visszafelé regényt írni? Ezekre a kérdésekre is választ ad Martin S. Key, alias Miskei Márton, akivel első regénye, az Egy harmonikus világvége kapcsán beszélgettünk.

Olvas tovább

“El kell fogadni az ellentmondásokat: sokféle Petőfi létezett, nem csak egy”

Orvosprofesszorként kezdett Petőfivel foglalkozni Kovács Adorján, akinek most jelent meg kismonográfiája a költőről, születése 200. évfordulója alkalmából. A szerzővel készített interjúból kiderül, hogy miért ellentmondásos Petőfi életműve, miért nem ismerik jól a magyarok sem, és mi volt a titka, hogy fél év alatt össze tudott állítani egy komoly szakirodalmi hivatkozásokkal teli kötetet.

Olvas tovább

Kozák Fruzsi: Viking és tündér

A Könyv Guru kiadásában jelenik meg Kozák Fruzsi ifjúsági regénye, a Viking és tündér.

Olvas tovább