Hogyan írjunk párbeszédet valaki más szavaival?

Az nem jó, ha a szereplőink úgy beszélnek, ahogy mi. Hogyan adjunk nekik megfelelő hangot?

Olvas tovább

„Változást csak akkor érhetünk el, ha azt mi magunk is akarjuk”

Miért fontos a könyvtár? Mi a teendő, ha egy falu lakói úgy tudják, csak három égtáj létezik? Ki ihlette a női főszereplők jellemvonásait? Ezeket is elárulja Makk Dániel, akivel első regénye, a Fel térképe című ifjúsági kalandregény kapcsán beszélgettünk.

Olvas tovább

„Számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy egy leírt gondolat hatást gyakorol egy másik emberre”

Szórakozás közben mélyebb nyomot hagy egy fontos gondolat vagy egy felfedezett hiányosság, mintha valaki kioktatva hozza a tudomásunkra – vallja Brett O’Conor, akivel legújabb, Az üreg című regénye kapcsán beszélgettünk. Miért baj, hogy a technika uralja az emberiséget? Hogyan lehet egyszerre spontánul és megtervezve írni? Milyen állattól kölcsönözte az írói álnevét?

Olvas tovább

5 egyszerű lépés, hogy hasznos vázlatot készíthessünk a könyvünkhöz

Bár lehet vitatkozni arról, hogy vázlattal vagy anélkül lesz jobb egy regény, ez inkább írói habitus kérdése. Könyv Guru tanácsai azoknak, akik szeretik kézben tartani a regényüket, és tudni akarják, honnan hová fog a főhősük eljutni.

Olvas tovább

„Nem azért írtam, hogy író legyek és könyvet adjak ki, hanem mert élveztem, hogy írhatok, és alakíthatom a szereplőim sorsát”

Egy papírlapon két buborék közé húzott egy egyenest, és azt kezdte feltölteni eseményekkel, a hősei előtt tornyosuló akadályokkal – mesél a történetszerkesztés folyamatáról Pap Endre, akivel Verseny a Halállal című új kötete kapcsán beszélgettünk. Szó esett még összevegyített ötletekről, az „idő” szerepéről és izgalmas anakronizmusokról.

Olvas tovább

Hogyan írjuk le tömören és hangulatosan a környezetet a regényünkben?

Lényegre törő, mégis hangulatos leírást adni a környezetről nem könnyű, ezért Krisz ad néhány gyakorlatot a megtanulására.

Olvas tovább

„Becsüljük meg a pillanatot, amit szerelemben tölthettünk, mert az élet elveheti”

Tapasztalat és érzelem nélkül a versek üresek – vallja Debreczeni Tibor, akivel Belvárosi fergeteg című új kötete kapcsán beszélgettünk. Szó esett arról is, mit tanult barátjától, Faludy Györgytől, és hogyan egészíti ki verseiben egymást szerelem és fájdalom.

Olvas tovább

7 klisé, amit mindenképpen kerüljünk el a regényünkben

Nehéz elkerülni a közhelyes fordulatokat regényírás közben, pedig ezek alapjában tehetik tönkre a történetünket. Könyv Guru a legnagyobb irodalmi klisék csokorba szedésével segít fejleszteni a szemléletünket és kreativitásunkat.

Olvas tovább

„Számomra elsősorban az ember lett a fontos, a háborút elszenvedő áldozat”

Miben más háborús menekültekről és LMBTQ-emberekről riportkönyvet írni – kérdeztük egyebek mellett L. Murányi Lászlótól, aki A háború árnyékában címmel jelentetett meg kötetet a szomszédban zajló háború szenvedő alanyairól. A gyakorlott riportkönyv-szerzővel beszélgettünk a harcok lehetséges kimeneteléről, a történelem által elsodort kisemberekrők, és arról, mivel lepte meg Csányi Vilmos etológusprofesszor.

Olvas tovább

Hogyan lesz kreatív az agyunk?

Hogyan tegyük magunkat kreatívabb írókká?

Olvas tovább