Krisz ötletei / Érdekli az embereket, amit írok? – azaz regényírás és piackutatás
Az egyik leggyakoribb írói félelem, hogy nem tudjuk, van-e létjogosultsága, piaca a könyvötletünknek, lesznek-e olvasóink.
Ha bennünk is ez a félelem munkálkodik, ne hagyjuk, hogy eluralkodjon rajtunk, inkább tegyünk ellene! És mit? Nézzünk utána, lesz-e olvasónk!
Vegyük először azt az esetet, ha regényt írunk. Honnan tudhatjuk, hogy ez az ötlet kapós lesz?
1. Írjunk egyedit!
Először is gondoljuk végig, mennyi könyv létezik, és hogy objektíven eldönthető, bizony nehéz újat kitalálni. A könyvek jelentős része egyáltalán nem egyedi – legalábbis részei lesznek olyanok, melyekhez hasonlót olvastunk már. Mint mondjuk krimi esetében a bezárt szobában talált holttest. Vagy romantikus regény esetében a szerelmi háromszög. Vagy egy autisztikus tüneteket produkáló főszereplő naplója. Ha lecsupaszítjuk a témánkat, akkor valószínűleg látni fogjuk, hogy nem egyedi. (Itt írtam róla, hogy a Shrek és a Gru c. film története mennyire ugyanolyan.) Ha elfogadjuk ezt az alaptételt, rögtön belátjuk, hogy a kicsi különbségektől válik a regényünk érdekessé. Annak érdekében tehát, hogy kapós legyen, dolgozzuk ki alaposan az ötletet, tegyük érdekessé és életszerűvé a szereplőket, találjunk ki váratlan fordulatokat!
2. Keressük a hasonlót!
Gondoljuk végig, a történetünk mely másik történetre hasonlít. Ne csak a témát vegyük figyelembe. Fontos a szöveg stílusa, a regény hangulata, a történelmi kor, melyben az események játszódnak, a szereplők foglalkozása, beállítottsága, tulajdonságai. Ha nem találunk a regényünkhöz hasonlót, akkor keressünk – ne csak a könyvesboltban! Egyrészt használjuk a könyvtárat, másrészt kérdezzük meg az ismerőseinket, internetes barátainkat, milyen könyvet olvastak, ami… (és itt soroljuk fel a történetünkre jellemző tulajdonságokat). Lapozzuk fel ezeket a könyveket és döntsük el, valóban van-e hasonlóság!
Azoknak a könyveknek nézzünk utána, melyekre a mi történetünk hasonlít. Eladott példányszámra vonatkozó adatokat nemigen fogunk találni, inkább nézzük meg a találatok összességét.
- Egyáltalán hány találatot kapunk, ha beírjuk a könyv címét a keresőbe? Sokan írnak róla, sok helyen megvásárolható?
- Hány könyves blogger olvasta, írt róla? (Ha legalább három, az már jó kiindulási alap.)
- Foglalkozott vele irodalmi vagy kritikai portál, illetve bármilyen weblap, ami nem egy magánszemély blogja?
- Van ennek a könyvnek/írónak saját weboldala? Ha igen, látszik-e, hogy hányan látogatják? A bejegyzések (ha vannak) kedveltek-e (van-e rajtuk Facebook lájk gomb, írtak-e az olvasók kommentet)?
- Ez a könyv egy sorozat része?
- Az írónak jelent már meg könyve? Ez az adott kötet hányadik könyve? (Termékeny írók könyvei jobban fogynak, jó író esetén egymásra hat az írótábor növekedése és a kiadott könyvek száma.)
- Reklámokban, hirdetésekben jön velünk szembe ez a könyv?
- Hány egyedi fotót találunk az adott könyvről (pl. Instagramon)?
Nézzük meg a könyvet a Libri weboldalán.
- Hány könyvesboltban tartanak belőle készletet? (A jól fogyó könyvek általában 5 vagy több üzletben vannak ott.)
- Az év végén közölt top 100 listában benne van-e? (Ilyen listát nemcsak a Libri közöl, érdemes rákeresni. Ugyanakkor legyünk óvatosak minden olyan listával, amelyet nem független fél állított össze!)
- (Az is érdekes adat, hogy mikor jelent meg a könyv. Három évnél régebben megjelent kiadványokat jellemzően nem tartanak a boltok.)
Nézzük meg a könyvet a Moly.hu és Goodreads.com oldalakon.
- Hányan olvasták, értékelték? (Ezt az adatot mindig viszonyítsuk a megjelenés dátumához.)
- Milyen az átlaga?
- Az olvasóknak mi tetszett a könyvben és mi nem?
Nézzük meg a könyvet a kiadó oldalán.
- Mit írnak róla, hogyan reklámozzák?
- Mekkora kedvezményt adnak rá? (A szokásosnál nagyobb kedvezmény intő jel.)
Keressük meg a könyvet boltban, könyvtárban.
- A bolt hová tette ki? Elöl vagy hátul van? A címlapja néz az olvasóra vagy a gerince?
- A könyvtárban a sikerkönyvek közt van vagy ábécérendben találjuk meg? Ha ez utóbbi, akkor volt valaha sikerkönyv? (Ezt a könyvtáras kollégák meg tudják mondani.)
Ha a fentiek szerint utánanézünk körülbelül 10 olyan könyvnek, amely a miénkhez valami fontos jellemzőt illetően hasonlít, sok olyan adatunk lesz, amiből dolgozhatunk, ami alapján eldönthetjük, szeretik-e az olvasók a könyvet. Ha a könyvek nagyobb része az elmúlt egy évben jelent meg, sokkal erősebbek az adataink, mintha korábbi könyveket veszünk alapul. A blogokban és könyvértékelésben írtakat érdemes akár listába is szedni, így látni, hogy a mi könyvünk vajon megfelel-e ezeknek a kívánalmaknak.
3. Használjuk a közösségi médiát!
Az interneten rengeteg olvasó közösség létezik. A Moly.hu karcai, a Wattpad, a Facebook-csoportok, blogmagazinok. Közöljünk itt részleteket, kérdezzük meg a leendő olvasókat, érdekli-e őket a történet, tartsunk szavazást, hogy egy adott fordulat után merre kanyarodjon a sztori! Ezek a visszajelzések nemcsak azért fontosak, hogy lássuk, piacképes-e a témánk, hanem alapja lehet ez a tevékenység a későbbi marketingnek, a könyv megjelenésének idején!
Ha pedig megnyugodtunk, hogy a történetünkre lesz kereslet, üljünk le és kezdjük el (vagy folytassuk) az írást!