Az 5 legfontosabb szabály a regényírásban – a ChatGPT szerint
Az írók (és szövegírók) egyszerre rettentek meg, amikor 2022-ben kiderült, hogy a ChatGPT újabb verziója kifejezetten értelmes és hasznos szövegeket ír. Angol nyelven ugrásszerűen nő a ChatGPT segítségével írt könyvek száma, több kiadó is kijelentette, hogy nem fogad kéziratokat, annyira elárasztották őket az írók a ChatGPT-könyvekkel. (Egy releváns angol nyelvű cikk található pl. a Reutersen.)
Az elemzők azt mondják, ez a fajta mesterséges szövegírás nem lesz majd akkora probléma, mint gondoljuk. Nem tudjuk, a mesterséges intelligencia mikor lesz valóban okosabb az embernél – egyszerűen a szakmák átrendeződéséhez fog vezetni. Amíg a mesterséges intelligencia pusztán racionális alapon dönt, és nem képes érzelmeket tanulni és ezeket figyelembe venni, addig nem reális vetélytársunk, erről Max Tegmark már 2017-ben írt erről könyvet Élet 3.0 címmel.
Arra gondoltam, kipróbálom, mit mond a ChatGPT a regényírásról. E cikkben dőlt betűvel fogom jelezni a ChatGPT válaszait, hogy jól elkülönüljön, és utána elemzem. Előre szólok, hogy a regényírásról adott tanácsait sem vehetjük készpénznek. Amint kissé szakmaibb irányba megy el a kérdés – mondjuk úgy – érdekes válaszokat kapunk.
Nos, mi az 5 legfontosabb szabály a regényírásban?
1. Készítsd el az alapötletedet és a történet vázát! Mielőtt nekiállsz a regényírásnak, fontos, hogy tisztában legyél az alapvető történetvonalakkal, illetve a főbb karakterekkel és konfliktusokkal. Az alapos előkészítés segít abban, hogy a regényírás folyamata gördülékenyebb legyen, és elkerüld a felületes, összecsapott szöveget.
Az alapötletet nem lehet készíteni, legfeljebb kigondolni, kidolgozni, de a magyar nyelv nehéz, legyünk elfogadóak. Maga a „szabály”, miszerint tervezzünk, valóban fontos, de ugyanilyen fontos, hogy kezdjük el nyugodtan ihletből. Azzal tehát nem értek egyet, hogy minden esetben tervezéssel kell kezdeni, hogy az írás elkezdése előtt mindezt tudni kell.
2. Készítsd el a karaktereidet! A karakterek az egyik legfontosabb elemét képezik a regénynek. Készítsd el a főbb karaktereket, adagold hozzájuk az élethelyzeteket, személyiségjegyeket, motivációkat és érdeklődési köröket. Minél árnyaltabbak a karakterek, annál hitelesebbé és élvezetesebbé válik a regény.
Szerintem a főszereplő a gyújtópont, így a fentiekkel egyetértek.
3. Tartsd fent az érdeklődést a történetben! A regény olvasása akkor a legizgalmasabb, ha folyamatosan történik valami, ami megtartja az olvasó figyelmét. A konfliktusok, fordulatok és izgalmas helyzetek fenntartják a feszültséget, és arra késztetik az olvasót, hogy tovább olvassa a regényt.
Tehát legyen jó a dramaturgia. Maga a tanács ahelyett, hogy összegző lenne, mint a szereplők esetében, sajnos inkább semmitmondó.
4. Használd a megfelelő narrációs technikát! Az írói stílus és a narrációs technika meghatározza, hogy hogyan jelennek meg az események és a karakterek a regényben. A választott narrációs technika hatással van a történetre és az olvasói élményre is. Gondold át, hogy melyik narrációs technika lenne a legmegfelelőbb a történeted számára!
Ezt olvasva nagyot néztem, nem értettem, miről van szó – illetve láttam, hogy angolból úgy-ahogy fordított szöveget olvasok. Az írástechnikára utal, de nem ismeri a magyar kifejezéseket.
5. Szerkeszd és ellenőrizd a munkádat! A regényírás nem egy egyszerű feladat, így nem szabad elkapkodni a dolgot. Fontos, hogy az írás folyamán rendszeresen visszatérj a korábbi fejezetekhez, ellenőrizd a logikai hibákat, az érthetőséget és a nyelvtani hibákat. A szöveg szerkesztése során fontos, hogy pontosítsd az elmondandó dolgokat, és a szöveg egységességére is ügyelj!
A szerkesztés valóban fontos, és azt is értem, hogy a ChatGPT az öt pontot úgy használta, hogy:
1. felkészülés
2-3-4. a feladatnak magának mi a három legfontosabb jellemzője, összetevője
5. az elkészülés után mi a teendő
Így tulajdonképpen a fenti lista nem is rossz. Összehasonlításképp, egy 2017-es cikkemben a jó sztori 5 hozzávalóját adtam meg, ez itt olvasható, és ebben az 5 elem a szerkezet, a téma, a dramaturgia, a szereplők, valamint a párbeszéd és leírás volt.
Ami viszont a probléma a listával, hogy rizsa – nem ad érdemi információt, ennek alapján még nem tudja az ember, ha írni szeretne, mihez fogjon. És hát ott van az a fránya 4. pont. Úgy döntöttem, ezt tovább erőltetem. Megkérdeztem a ChatGPT-t, mit ért narrációs technikán.
A narrációs technika az írói stílus fontos eleme, amely meghatározza, hogy hogyan jelennek meg az események és a karakterek a regényben. A narrációs technika kiválasztása és alkalmazása hatással van a történetre és az olvasói élményre is. Az írók általában különböző narrációs technikákat alkalmaznak, hogy megszólítsák a célközönségüket és megfelelően adják át az üzenetüket.
Néhány példa a narrációs technikákra:
1. Elbeszélői technika: Az elbeszélői technika az, amikor az író egy külső szemlélő szerepében írja le a történetet, aki nem vesz részt a történet eseményeiben. Az elbeszélő személye lehet harmadik személyű vagy első személyű.
2. Belső monológ: A belső monológ az, amikor az író leírja egy karakter gondolatait, érzéseit, motivációit vagy emlékeit. Ez a technika lehetővé teszi, hogy az olvasó közelebb érezze magát a karakterhez és megismerje a belső világát.
3. Dialógus: A dialógus az, amikor a karakterek közötti párbeszédet írja le az író. A dialógus lehetővé teszi, hogy az olvasó megtudja, hogy mit gondolnak a karakterek, és hogy milyen kapcsolatban állnak egymással.
4. Belső nézet: A belső nézet az, amikor az író egy vagy több karakter szemszögéből írja le a történetet. Ez a technika lehetővé teszi, hogy az olvasó közelebb érezze magát a karakterhez és megismerje a világot az ő szemszögéből.
Az írók gyakran kombinálják ezeket a technikákat a történet hatásosabb elmeséléséhez. Az írói stílus és a narrációs technika meghatározza, hogy hogyan jelennek meg az események és a karakterek a regényben, és ez nagyban befolyásolja az olvasói élményt.
Egyre mélyebben gázolunk a mocsárban, a ChatGPT összevissza beszél. Egyrészt amit ő narratív technikának nevez, azt mi magyarul irodalmi eszköznek hívjuk. Másrészt nem lehet az irodalmi eszközökből választani, mert ez mindent egyszerre és egészében jelent: a nézőpontválasztást, a hangnemet, a stílust stb. Fogalmi alaptévedésről van szó.
Meg is kérdeztem a ChatGPT-t: „Honnan veszed ezt az információt erről a 4 technikáról?”
Az információt a 4 narrációs technikáról a szakirodalomból és az irodalmi művekből származó kutatásokból merítem. Ezek a technikák nagyon elterjedtek az irodalomban, és számos híres szerző használta és használja őket a történetek megírásához. Az irodalmi művek elemzése és a szakirodalom kutatása segít abban, hogy megértsük, hogyan alkalmazzák ezeket a technikákat az írók, és hogyan lehet hatékonyan alkalmazni őket a saját írásainkban. Emellett a narratív technikákról írott szakirodalom is számos példával, kutatási eredménnyel és előadással szolgál, amelyek megmutatják, hogyan lehet a különböző technikákat alkalmazni a regényírásban.
Még több mellébeszélés… Próbáltam gyakorlatiasabb vizekre evezni, és azt kérdeztem: írt erről valaki eleve magyar nyelven, vagy csak lefordította.
Az előző válaszomat angol nyelven adtam meg, és azt a GPT-3 nyelvi modell generálta. Azonban, a magyar nyelvű válaszaimat a magyar nyelvtudásomra és a magyar nyelvű forrásokra támaszkodva adom meg. Van néhány kivétel, amikor szükségem van arra, hogy forrásokat nézzek meg, amelyek más nyelven íródtak, és azokat lefordítsam magyarra. Azonban, amennyiben lehetséges, igyekszem olyan magyar nyelvű forrásokat használni, amelyekből tájékozódni tudok a témában.
Erőltettem még egy keveset, és megkérdeztem: „Magyarul nem ismerem ezt a kifejezést, és a négy technika elnevezése is idegen. Meg tudsz adni erre eleve magyar nyelvű forrást? Hol találok erről többet a neten?”
Természetesen, itt van néhány magyar nyelvű forrás a narrációs technikákról:
• Az írói eszköztár sorozat egyik könyve, A történet mesélője címmel, amelyben az írói narráció és a történetmesélés különböző módjairól találhatóak hasznos tippek és gyakorlatok.
• A Fordító- és Tolmácsképző Kar honlapján található „A narráció típusai” című cikkben részletesen bemutatják a különböző narrációs technikákat, és példákkal szemléltetik azokat.
• A „Narratív technikák, avagy hogyan meséljünk egy jó történetet?” című cikkben szintén bemutatják a különböző narrációs technikákat, és segítséget nyújtanak abban, hogy mikor és hogyan érdemes ezeket alkalmazni.
Ezek a források segíthetnek abban, hogy jobban megértsük a narrációs technikákat és hogyan alkalmazzuk azokat a regényírásban. Ha további információra van szükséged, akkor érdemes lehet további magyar nyelvű forrásokat is keresni az interneten vagy az irodalmi szakirodalomban.
Nos, rákereshetünk a fenti könyvre és két cikkre – én két böngészővel is próbáltam, és nem találtam őket. Magyarul a narratív technika kifejezést a pszichológiában, illetve egyéb elemzésekben használják, és úgy látom, nagyjából arról van szó, amikor valaki történetmeséléssel old meg egy problémát.
Feltettem még jó pár kérdést a ChatGPT-nek, és azt kell mondanom, egyáltalán nem alkalmas arra, hogy szakmai szöveget írjon az ember helyett. Relevánsnak tűnő, mégis semmitmondó frázisokat pufogtat, és sajnos tárgyi tévedéseket tesz a szövegbe.
Előnynek tűnik, hogy képes listákat felállítani, helyettünk analizálni egy helyzetet vagy kérdést, mi a legontosabb 5 vagy 10 jellemzője, összetevője. De ne feledjük, hogy az embert épp az teszi emberré, hogy kategóriákban gondolkodik, a világról szóló ismereteit felcímkézett dobozokban tárolja. Az ember meg tudja mondani egy állatról, hogy kutya vagy macska, egy tárgyról, hogy asztal vagy szék. A mesterséges intelligencia erre nem képes.
Óvatosan bánjunk hát a szakmai szövegekkel, amiket a ChatGPT ad, és ne használjuk őket egy az egyben, a saját gondolatmenetünket egészítsük csak ki a ChatGPT ötleteivel. És óvatosan bánjunk az írásról, írástechnikáról szóló cikkekkel is: ha felületesek és nem feltétlenül érthetőek, akkor lehet, hogy a ChatGPT tartotta a kezében a pennát!