25 éves az Open Access mozgalom élharcosa – az arXiv.org
„Amikor 1991-ben készítettek egy felmérést könyvtárosok körében, arra a kérdésre, hogy mikorra lesznek a tudományos folyóiratok teljesen elektronikusak és hálózaton elérhetőek, a válaszok 50 és 100 év között szóródtak. Mi, a fizikusok közössége, miután már akkor is elektronikusan osztottunk meg egymással anyagokat, úgy gondoltuk, hogy 5-10 éven belül sor kerül erre, amint az valóban meg is történt” – idézte fel a kezdeteket Paul Ginsparg amerikai fizikus, az Open Access mozgalom alapítója a Scientist magazinnak adott interjújában.
Az 1990-es évek hajnalán egyre könnyebbé vált a tudományos körökben már használt internet segítségével megosztani kollégákkal a szakmai közleményeket, tanulmányokat – nem utolsósorban a Donald Ervin Knuth matematikus-számítógép tudós által kifejlesztett TeX betűszedő rendszernek köszönhetően, amellyel könnyen lehetett tudományos szövegeket, képleteket megjeleníteni digitálisan is.
A gond csak az volt, hogy a korabeli elektronikus postaládák hamar megteltek,
így ki kellett találni valamit azok központosított tárolására, szabad hozzáférésére. Itt jött a képbe Ginsparg, aki az idők szavát megértve, negyed századdal ezelőtt, 1991 nyarán a Los Alamos National Laboratory-ban berendezte az arXiv szervert, amely repozitóriumként működött, más számítógépekről is el lehetett érni. Vagyis szabad hozzáférést biztosított a fizika tudomány reprintjeihez, ahogy Ginsparg akkor gondolta: „néhány száz barát és hasonló területen dolgozó kolléga számára”.
A fájlok feltöltése-letöltése előbb FTP-n keresztül ment, majd – ahogy az internet a hőskorban fejlődött – 1992-től Gopher protokoll segítségével, egy évvel később pedig már a net ma ismert változatán, pontosabban annak kezdetleges formáján, a World Wide Weben zajlott a tudományos információcsere.
Az arXiv repertoárjába eredetileg kizárólag fizikai tárgyú írások kerültek be, ám a kínálat hamarosan bővült: csillagászattal, matematikával, számítógép-tudománnyal, biológiával, pénzüggyel, majd statisztikai szakcikkekkel is. Ginsparg 1999-ben költöztette át a szervereket a Cornell Egyetemre (és változtatta meg a nevét az eredeti xxx.lanl.gov-ról arXiv.org-ra). A kezdeményezés jelentősen hozzájárult az Open Access mozgalom elterjedéséhez, a népszerűsége pedig ma már olyan nagy, hogy bizonyos fizikai és matematikai területekről minden tudományos munka felkerül az arXiv-re. Habár az arXiv-on nem működik a klasszikus értelemben vett kollegiális lektorálás (peer-review), a feltöltött anyagokat szakmabeli moderátorok átnézik, és
kiszűrik közülük az oda nem illő, esetleg nem tudományos műveket.
2004 óta egy további szűrőt is beiktattak:egy új szerző tanulmányának feltöltését a szintén azon a szakterületen dolgozó, a portálon már régebb óta publikáló másik tudósnak kell befogadnia.
A legtöbb mű hagyományos folyóiratban is megjelenik, de akad jó pár, amelyet papíron sosem jelentettek meg. Közülük nem egy igen nagy hatást kiváltó tudományos közlemény. Az egyik leghíresebb ilyen eset 2002-ben történt, amikor Grigorij Perelman orosz matematikus feltöltötte ide tanulmányát Thurston geometrizációs sejtés igazolásáról, ami egyben a matematika egyik legrégebbi és legnehezebb problémáját, a Poincaré-sejtés megoldását is jelentette.
A feltöltött tudományos anyagok különféle copyright-al rendelkeznek. Egy részük közkincs (public domain), némelyek Creative Commons licenccel vannak megosztva, van anyag, amelynek jogaival ugyan a kiadója rendelkezik, de a szerzőnek is joga van azt átruházni. A legtöbb írás copyright-jával azonban a szerzők maguk rendelkeznek, és így teszik elérhetővé művüket az arXiv-on.
A repozitóriumban elhelyezett tudományos munkák száma az eltelt 25 év során töretlenül növekedett. 2008 őszén érte el a félmilliót, a bevezetőben idézett beszélgetés pedig annak apropóján készült 2014 utolsó napjaiban, hogy az arXiv szervereire feltöltötték az egymilliomodik tanulmányt. Jelenleg több mint 1,1 millió közleményt lehet megtekinteni, letölteni az oldalon. A repozitórium forgalma jelentősen megnőtt az utóbbi években. mostanában havonta több mint 9 ezer cikket, tanulmányt, közleményt töltenek fel rá, ami duplája a 2007-ben tapasztalt gyarapodási rátának.