„Jó, ha a városban van egy mítoszőr, aki félelem nélkül és gyorsan képes cselekedni”

„Készítettem pár szavas vázlatokat, ennek ellenére gyakran megesett, hogy írás közben alakult át a cselekmény, ha az ihlet úgy hozta” – mondja Árvai Levente, akinek most jelent meg Istenek, szörnyek, csodák nyomában jártam című urban fantasy regénye. De mi is a műfaj sajátossága, miért tekinthető „előételnek” a történet, és mit kell csinálni, ha hirtelen elapad az ötletfolyam?

Read more

„Ez nem csak egy könyv – ez egy tükör, és egy kéznyújtás is egyben”

Kata az a nő, „akiben mindenki egy kicsit magára ismerhet: aki egyszerre keres szerelmet, kapaszkodik barátságokba, vívódik, szeretne jót, de nem mindig sikerül” – mondja Petrus Márta Káoszból szerelem című romantikus regénye főhőséről. De azt is elárulja, mennyiben más regényt írni, mint önsegítő könyveket, mikor lehet 6 gyerek mellett írással foglalkozni és marketingszakemberként milyen tanácsot adna kezdő íróknak.

Read more

„Csak úgy tudok írni, ha a szívem is benne van”

Mindannyian hordozunk egy olyan arcot, amelyet ritkán engedünk megismerni, a félelmeinket, gyengeségeinket – meséli Barbara Bell, mit akart megmutatni első regényében, a Végzetes vízióban. A pszichothriller szerzője beszélt a műfaj sajátosságairól és mestereiről, az élményszerű alkotási folyamatról és arról, hogy rájött: az írás nemcsak tehetség kérdése, hanem elsősorban kitartásé.

Read more

„Egy gyerek születése nemcsak áldás, de akár életre szóló csapda is lehet”

Egy kormányfői mondat ihlette új regénye történetét – meséli Virág Gábor az Áldatlan állapot című kötetéről. A pörgős thriller szerzője mesél még a második regény megírásának „gyötrelmeiről”, a borítótervezés hátteréről és a „bétázás” révén kapott segítségről.

Read more

„Színvonalasabb lett, mint amit egyedül tudtunk volna alkotni”

Egy szerepjáték közben született az ötlet, hogy ezt regényben is érdemes lenne megalkotni – meséli Endi és Miko Monori, hogyan kezdtek házaspárként közösen regényt írni. A holdfényhajú lány krónikája rendhagyó alkotás lett, ami a párkapcsolatukat is erősítette. De mit tanultak a bétatesztelőktől, miért választottak középkori miliőt és hogyan tartották fejben a rengeteg szereplő nevét és foglalkozását?

Read more

„A szexipar és az erotika csak a történet háttere”

„Hajlamosak vagyunk csak a két végletet látni: az úgynevezett „luxusescortokat” és a prostitúcióra kényszerített áldozatokat” – mondja Palotai Zója, aki Szexmunkás című új kötetében a „szakma középmezőnyének” hétköznapjaiba enged bepillantást. Szó esik az erotikus szóhasználat buktatóiról, könnyűdrogokról és segítő szándékú regényírásról is.

Read more

„Nem leszek lefóliázva, bele lehet lapozni, és ha tetszik, meg lehet venni”

Rövid írásainak abszurd alaphelyzete Örkény egyperceseire hajaz, de hatott rá Lázár Ervin és Woody Allen is – tudható meg Molnár Imréről, aki Afrikai kaland címmel jelentetett meg novellagyűjteményt. A szerző arról is beszél, miért tartott tizenöt évig, hogy igazán belejöjjön az írásba, és hogy március 15-e óta miért tartozik ő is a „poloskák” közé.

Read more

„Nagy szépség rejlik a különbségek elfogadásában”

Nigériában, Magyarországon és az Egyesült Államokban is gyűjtött anyagot szülei életrajzi könyvéhez Daniel Mamah, az Ahogy a folyók összefolynak című kötet írója. A nigériai apától és magyar anyától származó szerző mesél a perfekcionizmus nehézségeiről és előnyeiről, a családi naplók és sztorik regénnyé alakításának munkájáról és arról, hogy miért írta meg magyarul és angolul is a könyvét.

Read more

„A humor egyszerre fegyver és menedék”

Nem tűrte a szóismétléseket, az anglicizmusokat és germanizmusokat, a humort pedig „halálosan komolyan” vette – meséli édesapjáról, Velinszky Vilmosról a fia, Velinszky Tamás, aki az örökségként rámaradt aforizma- és disztichongyűjteményt most jelentette meg. Mit tanulhatunk ezekből a kissé divatjamúlt műfajú gondolatokból? Miért vált gyászfeldolgozássá is a kötet sajtó alá rendezése? És hogyan segíthet a humor a mai világon?

Read more

„»A tudás hatalom«, de szerintem az írás is az”

„Ha tetszik egy borító, elolvasom a címét. Ha tetszik a cím is, elolvasom a fülszöveget. Ha megfog a fülszöveg, megveszem a könyvet” – meséli Mary G. Grant, hogyan gondolta végig, kiadásra érdemes-e a regénye. Az Esküvői kalamajka szerzője azt is elárulta, mi a közös benne és a főhősben, Sarah-ban, milyen szerepet játszott a kislánya a kötet megjelenésében, és hogyan került a „kalamajka” a címbe.

Read more