„A történet már bizonyára létezik, csak észre kell venni”

Személyes élmények és az ezeket kiegészítő kutatások: ezekből állnak össze Mihály András történetei, amelyekben gyakran van rejtély és valamilyen párkapcsolati motívum is, de elsősorban az idő köti össze őket. A Ki ölte meg a professzort? elbeszéléskötet szerzője azt is elárulja, hogyan fordult nyugdíjas kutatóorvosként a szépirodalom felé, és mik a legfontosabb írói elvek, amiket Tömörkény Istvántól tanult el.

Read more

„A vetítésnek vége, tessék kimenni a fényre!”

Szabadulószoba-szerű útvesztőbe kalauzolja olvasóit új kötetében Frideczky Katalin zongoraművész, író, aki évek óta gyűjtött álmaiból alkotott novellafűzért. De hogyan válnak az álmok irodalmi alkotássá? Mennyi az írott szövegben valóság és fikció, ha egyszer álmokból születtek? És mit tanulhatnak az olvasók a szerző álmai révén saját magukról?

Read more

„Ha valaki 66-szor átolvassa a kéziratát, álmából felkeltve sem téveszti össze a szereplőit”

Az eredendő bűn és az esendő ember összecsapása bontakozik ki Juhász Zoltán első regényének lapjain, aminek megírásához édesapja halála után érzett indíttatást. A Mereldólia, a Teremtő Kertje – I. A Megjövendölt című kötet szerzője arról is mesél, milyen fantasy-történetek hatottak rá leginkább, miért volt könnyű számára a világépítés és hogyan talált rá szereplőinek különös hangzású neveire.

Read more

„Ki ne szeretne megmenteni egy királyságot vagy harcos hercegnő lenni?”

„Az olvasók előbb nyúlnak olyan könyvekhez, amiken külföldi az írói név” – magyarázza Helga Liara, hogyan választott írói álnevet első regényéhez, Az Elhagyott című fantasyhoz. De miért lett sok romantika és akció is a történetében? Milyen fogásokat tanult a világépítő kurzuson? És miben segítették leghatékonyabban a bétaolvasók?

Read more

„Az írás segített megőrizni a józan eszemet”

„Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma szerelmi történet, nincs két egyforma gyász” – mondja Pap Éva Magdolna, aki férje és fia elvesztésének történetét, valamint a két tragikus esemény közti más nehézségeit és új szerelmét írta meg Fénylő csillagaim című önéletrajzi kötetében. Miért nem szabad lebecsülni a szerelem és a depresszió erejét? Mit lehet önmagunkról tanulni egy terápiás könyvírás során? És mit volt a legnehezebb megírni a sok nehézség közül?

Read more

„Jó, ha a városban van egy mítoszőr, aki félelem nélkül és gyorsan képes cselekedni”

„Készítettem pár szavas vázlatokat, ennek ellenére gyakran megesett, hogy írás közben alakult át a cselekmény, ha az ihlet úgy hozta” – mondja Árvai Levente, akinek most jelent meg Istenek, szörnyek, csodák nyomában jártam című urban fantasy regénye. De mi is a műfaj sajátossága, miért tekinthető „előételnek” a történet, és mit kell csinálni, ha hirtelen elapad az ötletfolyam?

Read more

„Ez nem csak egy könyv – ez egy tükör, és egy kéznyújtás is egyben”

Kata az a nő, „akiben mindenki egy kicsit magára ismerhet: aki egyszerre keres szerelmet, kapaszkodik barátságokba, vívódik, szeretne jót, de nem mindig sikerül” – mondja Petrus Márta Káoszból szerelem című romantikus regénye főhőséről. De azt is elárulja, mennyiben más regényt írni, mint önsegítő könyveket, mikor lehet 6 gyerek mellett írással foglalkozni és marketingszakemberként milyen tanácsot adna kezdő íróknak.

Read more

„Csak úgy tudok írni, ha a szívem is benne van”

Mindannyian hordozunk egy olyan arcot, amelyet ritkán engedünk megismerni, a félelmeinket, gyengeségeinket – meséli Barbara Bell, mit akart megmutatni első regényében, a Végzetes vízióban. A pszichothriller szerzője beszélt a műfaj sajátosságairól és mestereiről, az élményszerű alkotási folyamatról és arról, hogy rájött: az írás nemcsak tehetség kérdése, hanem elsősorban kitartásé.

Read more

„Egy gyerek születése nemcsak áldás, de akár életre szóló csapda is lehet”

Egy kormányfői mondat ihlette új regénye történetét – meséli Virág Gábor az Áldatlan állapot című kötetéről. A pörgős thriller szerzője mesél még a második regény megírásának „gyötrelmeiről”, a borítótervezés hátteréről és a „bétázás” révén kapott segítségről.

Read more

„Színvonalasabb lett, mint amit egyedül tudtunk volna alkotni”

Egy szerepjáték közben született az ötlet, hogy ezt regényben is érdemes lenne megalkotni – meséli Endi és Miko Monori, hogyan kezdtek házaspárként közösen regényt írni. A holdfényhajú lány krónikája rendhagyó alkotás lett, ami a párkapcsolatukat is erősítette. De mit tanultak a bétatesztelőktől, miért választottak középkori miliőt és hogyan tartották fejben a rengeteg szereplő nevét és foglalkozását?

Read more