Decens Recenzens / Ha nincs sérülés, bukás, nincs növekedés sem
Christopher Hamilton: Hogyan küzdjünk meg az élet nehézségeivel?
Stefiková Veronika *
Ennek a könyvnek a kiválasztása az ősz folyamán tudatos volt részemről, így a recenzióm is személyesebb hangvételű, mint ahogy annak az embernek a recenziója lenne, aki valamilyen -valószínűleg szintén személyes okból – ilyen tematikájú könyvek között keresgél a könyvesboltok polcain. Megjelenését tekintve (kék alapon pirosas-narancssárgás esernyő) nem keltené föl az élet nagy kérdéseire válaszokat keresők figyelmét. Hisz elsőre inkább olyan könyvnek tűnik, amit egyszer a kezünkbe veszünk, átlapozzuk és oda tesszük azon írások közé, amelyeket majd valamikor elolvasunk, aztán pedig feledésbe merül és akkor kerül a kezünkbe ismét, amikor leporoljuk a könyvespolcot. Ez a mű nem olyan!
A tartalma sokkal több, mint az egyszerű, már-már minimalista kinézete.
Minden szerzőnek eddig elolvastam az előszavát, köszönetnyilvánítását, tettem ezt Christopher Hamiltonnal is, aki az előszót megelőzve egy Rilke idézettel vezeti be a könyvét az olvasónak:
„S ha mondhatnék még valamit, csak annyit: ne higgye, hogy aki itt vigasztalni próbál, az gondtalanul él az egyszerű és békességes szavak között, melyekkel olykor bátorítja Önt. Az ő életét a szomorúság és a keservek igazgatják, s messze elmarad az Ön élete mögött. De ha másként volna, akkor soha nem találta volna meg éppen azokat a szavakat.”
A szerző gondolkodásmódja már az előszó előtt tetten érhető, és ennek egységessége az egész könyvön végigvonul. A bevezetőben kitér az emberi lélek sérülékenységére, melynek kapcsán Samuel Johnson írásaiban szereplő három gondolatkört említ: az éhező képzeletet, az élet ürességét és az újdonság utáni sóvárgást. Vallásfilozófusként nem azt hirdeti, hogy hogyan kell úgy élni, hogy a nehézségeket elkerüljük, hanem felhívja a pszichológiában jól ismert poszttraumás növekedésre a figyelmünket. Vagyis az életünkben bekövetkező negatív hatások után személyiségünk pozitív irányban növekedhet, fejlődhet.
Riportkönyvírási pályázat társadalmi ügyekről, szubkultúrákról
A terápiák során ezt Dr. Abraham Twerski rabbi következő példáján keresztül szoktam szemléltetni klienseimnek. A rabbi egy orvosi váróban arról olvasott egy újságcikket, hogy hogyan növekednek a homárok. A homárok nem a páncéljukkal együtt növekednek, hanem amikor egyre több olyan helyezettel találkoznak, hogy szűkké válik a páncéljuk, nem kényelmes többé, levetik azt, és védtelenül elbújnak egy kő mögé. Ez történik velünk is, amikor egy traumával, nehézséggel szembesülünk, hisz akár a homár a sirályokkal, mi is védtelenné válunk a külvilág hatásaival szemben. De a rabbi felhívja a figyelmet arra, hogy ha ilyenkor a homár találkozna egy szakemberrel, aki szorongását csökkentené, akkor nem tudna növekedni, viszont a folyamat végén egy nagyobb, talán más homár lesz belőle. Vagyis a stressz és az aktuális nehézség nem mindig kizárólag negatív előjelű.
Az az olvasó, aki azzal az előfeltételezéssel veszi a kezébe ezt a könyvet, hogy abban biztosan pontról pontra össze van szedve, mint egy magazinban, hogy mit kell csinálnunk a nehézségekkel való megküzdéshez (például családi, szerelmi, testi – megpróbáltatások és a halál), akkor alighanem csalódni fog. Ahogy
az az egyén is csalódik, aki a pszichológushoz konkrét tanácsért fordul.
Mert amint a pszichológus, úgy ez a könyv se mondja meg, mi a helyes és mi nem, hanem együttgondolkodásra és továbbgondolkodásra sarkall minket. Ha konkrét tanácsot adnánk ugyanis, és az az egyén életében nem válna be, akkor azt érezné, hogy biztosan ő csinált valamit rosszul és még kisebbnek, sebezhetőbbnek érezné magát, mint mielőtt segítséget kért.
A könyv szerzője is közérthető, élvezhető irodalmi megfogalmazásain keresztül ismerteti filozófusok, szépirodalmi szerzők gondolatait, tapasztalatait, valamint pszichológiai elméleteken keresztül segíti ezzel a tanácsadás elkerülését és könnyíti meg a továbbgondolkodást. Az egész könyv szerkezete és tartalma olyan, mint egy regény magáról az életről, más, híres személyiségek életén, magvas gondolatain keresztül ismertetve. A kötetben említésre kerül „Senecától és Plutarkhosztól kezdve olyan regényírókon át, mint Proust és Kafka, egészen az olyan kortárs szerzőkig, mint Updike. Engem személy szerint nem igazán érdekel, hogy egy szerzőt filozófusnak, regényírónak vagy más egyébnek minősítenek, ha a mondanivalójára érdemes odafigyelni. Vallom, hogy az életünk megértéséhez minden lehetséges forrásból segítséget lehet szerezni.”– részletezi a szerző.
De akkor mit is kezdjünk a bennünk felmerülő kérdésekkel? Hamilton itt Rilkét idézi a Vegyes érzelmek, avagy családi megpróbáltatások fejezetében. „Szeretném megkérni, szívből megkérni, kedves Uram: legyen türelemmel szívének minden megoldatlan kérdése iránt, s próbálja meg magukat a kérdéseket megszívlelni, mint zárt szobákat vagy mint valamilyen sosem hallott nyelven írt könyveket. Ne kutakodjék most olyan válaszok után, melyeket senki meg nem adhat Önnek: még nem kelnének életre ezek a válaszok. Most arról van szó:
éljen át mindent. Élje át a kérdéseket.”
A könyv tartalmilag bár kitér a családi, szerelmi megpróbáltatásokra, a betegséggel és a halállal való szembenézés tematikájára, de mégis több ennél. Valóban gondolkodásra sarkall és arra, hogy olvassunk több filozófiai művet és több irodalmi alkotást, amelyekből szép számmal idéz is, de javasol továbbiakat is a témák mélyebb megértéséhez.
Aktív Szerző kiadási program sikerkeresőknek
Hamilton könyvét lehet olvasni a tömegközlekedési eszközökön, otthon lefekvés előtt, a különböző helyzetekben pedig különböző mélységű gondolatokat indít el bennünk és ösztönöz arra, hogy a fejezeteket újra és újra elolvassuk. Nagyon sok anekdotát ismertet a szerző, én is egy közösségi oldalon olvasott történettel zárom írásomat. Egy tanár dolgozatot íratott a diákjaival. Megkérte őket, hogy a kiosztott papírlapra rajzoljanak egy fekete pontot és írjanak arról egy fogalmazást. Minden diák a pont helyzetéről, méretéről írt. A tanár mindenkit meghallgatott, majd hozzátette, hogy bár az ő figyelmük középpontjába most az a fekete pont került, de az élet maga a lapnak a fehérségében keresendő.
Hamilton könyve is ehhez hasonló történeteket tartalmaz, viszont a végén ő is hangsúlyoz egy fontos dolgot, ami mégis csak kell ahhoz, hogy megküzdjünk a nehézségekkel. Ez nem más, mint a hit a változásban. Változatlanság nem létezik.
* A szerző klinikai szakpszichológus, család- és párterapeuta jelölt
Riportkönyvírási pályázat társadalmi ügyekről, szubkultúrákról