Feszesítsünk a szövegen – azaz a törlés ereje
Mit jelent a feszesítés? Tényleg kitöröljünk a saját szövegünkből?
Igen.
Szerkesztőként a lehető legőszintébben mondom, a próza mindig nyer vele, ha az összes felesleges szót kiszedjük belőle. A kérdés a mérték, azaz mennyit, és pontosan mit. Hadd mutassak meg két irányelvet, mielőtt belemegyek, pontosan mely szavakat érdemes törölni írónként a szövegünkből!
Műfaja válogatja
Az első fontos tényező a feszesítésben, hogy milyen műfajról beszélünk? Általánosságban elmondható, hogy minél magasirodalmibb a próza, minél igényesebb az olvasótábor, annál többet törlünk. És minél szélesebb rétegnek szánjuk a művünket, annál kevésbé húzunk rajta.
Ha könnyed romantikus regényről van szó, vagy humoros kalandregényről, ifjúsági műről, akkor kevésbé van fókuszban a szerkesztés során, hogy húzzunk, de ha komoly témát boncolgat az író, netalán egyenesen lélektani regényt ír, akkor erre oda kell figyelni.
Az írói hely is meghatározó
Az E/1. személyben írt szövegnek velejárója, hogy élőbeszédesebb, szlengesebb, bővebb, mint az E/3. személyű. Az E/1-es szövegből tehát kevesebbet húzzunk!
Az E/3. személyű szöveg, ha sajátos írói hanggal íródott, amikor kihalljuk az író személyes véleményét a sorok mögül (ld. Jane Austen regényei), szintén igényli a töltelékszavas megfogalmazást.
Figyeljünk azonban oda, mert pontosan ezek az írói helyek azok, melyeket választva eleve bőbeszédúen fogalmazunk, túlírjuk a szöveget. E/1. személyben hajlamosak vagyunk rá, hogy olyan gondolatokat is leírjunk, amelyeket az olvasó nem akar olvasni, mert érti maga is, illetve ő is erre a következtetésre jutott. (Pl. leírunk egy ijesztő helyzetet, majd teljesen feleslegesen hozzátesszük: „Nagyon megijedtem.” Ezekről a tartalmi ismétlésekről ebben a cikkben írtam részben, illetve a túlírásról és alulírásról itt.)
Mit töröljünk a szövegből?
Indokolatlanul sokszor használjuk íróként az alábbi töltelékszavakat:
- csak,
- is,
- már,
- még,
- egy pillanatig,
- azonnal, rögtön,
- pedig,
- közben, miközben,
- utána, aztán, majd,
- hirtelen, egyszer csak.
Ha megnézzük a szöveget, melyben ezek szerepelnek, majd kihúzzuk őket, sokkal feszesebb, érdekesebb, hatásosabb prózát kapunk.
Szintén érdemes törölni az alábbi szavakat:
- szinte, majdnem,
- elvileg,
- gyakorlatilag,
- egészen, teljesen,
- kicsit, némi, némileg,
- nagyon.
Róluk egy külön cikket is írtam itt.
A következő csokor a kötőszavak úgy egyáltalán:
- és, meg,
- de, azonban,
- mert,
- hogy stb.
Főleg magasirodalmi szövegnek szánt írásunkkkal tesz nagyon jót ezek törlése!
Ezeket a szavakat írjuk ki magunknak, különösen azokat, melyekről látjuk, hogy valóban sokat használjuk.
Tényleg ilyen sok szót lehet törölni?
Tényleg. Mutatok egy példaszöveget kéziratból, az eredeti és a feszesített szöveget össze lehet hasonlítani, melyik tetszik jobban, mi történik, ha valóban töröljük írásunkból a fenti szavakat!
Íme az eredeti szöveg:
„Kacsintok, és beleegyezően feltartom a mutatóujjamat. Tudom, hogy ezt a vitát még nem zártuk le, és ismerve anyám elszántságát, rosszat sejtek. Még a sarokig sem érek el, máris csörög a mobilom. Lekapom a táskámat a hátamról, hogy előhalásszam a régi Nokiát, de amikor meglátom a Lennon Eatery feliratot, görcsbe rándul a gyomrom. Remegő kézzel tartom a fülemhez a készüléket, és fogadom a hívást. Kirúgtak.”
Íme ugyanez, kitörölve belőle minden olyan szót, amely a fenti listákban szerepelt:
„Kacsintok, beleegyezően feltartom a mutatóujjamat. Tudom, ezt a vitát nem zártuk le. Ismerve anyám elszántságát, rosszat sejtek. A sarokig sem érek el, csörög a mobilom. Lekapom a táskámat a hátamról, előhalászom a régi Nokiát. Meglátom a Lennon Eatery feliratot, görcsbe rándul a gyomrom. Remegő kézzel tartom a fülemhez a készüléket. Fogadom a hívást. Kirúgtak.”
Mit tett a szöveggel a feszesítés? Jól áll neki? Jó ehhez a zsánerhez, stílushoz, írói helyhez? Melyik törlés teszi a szöveget hatásosabbá?
Ezek figyelembe vételével döntsünk a feszesítésben, törlésben!