Hogyan teremtsek női íróként hiteles férfi főszereplőt (és fordítva) II. – Írógyakorlatok

Előfordul, hogy nem ugyanolyan nemű a főszereplőnk, mint mi (például romantikus regényt írunk férfiként, vagy fantasyt, krimit nőként), mégis szeretnénk, ha az olvasónak ez nem tűnne fel. Nem könnyű ilyenkor elkerülni a sztereotípiákat, vagy éppen elérni azt, hogy árnyaltan, tiszteletteljesen ábrázoljuk a karaktert. Előző posztunkban az eltérő nézőpont kialakításához adtunk elméleti tanácsokat, és olyan kérdéseket tettünk fel, amelyek révén könnyebb hiteles szereplőket alkotni. Ezúttal nézzünk néhány konkrét gyakorlatot, amelyekkel trenírozhatjuk magunkat – még mindenféle kockázat nélkül, a regényírás előtt – a másféle perspektíva autentikus létrehozására, végül egy-két híres irodalmi mű „átírásával” is próbálkozhatunk, hogy még jobbak legyünk ezen a téren.

1. gyakorlat: Belső hang – napló formájában

• Feladat: Írjunk egy naplóbejegyzést egy másnemű karakter hangján!
• Téma: Egy fontos, érzelmileg intenzív nap (például szakítás, vizsga, új munkahely, gyász, örömhír).
• Cél: Ne a „nemiségre” koncentráljunk, hanem az érzelmeire és a gondolkodásmódjára! Keressük meg a karakter nyelvi sajátosságait (rövid vagy hosszú mondatokban beszél? belső monológot használ vagy külső szemléletből közelít a témához?).
• Tipp: Figyeljük meg, hogyan beszélnek körülöttünk más nemű emberek, és mi az, ami nem „nőies” vagy „férfias”, hanem személyes!

2. gyakorlat: Alkossunk újra egy jelenetet egy másik nemű szereplő szemszögéből

• Feladat: Válasszunk egy ismert filmes jelenetet, ahol egy férfi és egy nő között konfliktus alakul ki! Írjuk újra ugyanezt a jelenetet a másik szereplő szemszögéből!
• Például: Vegyünk egy jelenetet egy romantikus filmből (például Amélie csodálatos élete, Egy nap, Mielőtt felkel a nap stb.).
• Cél: Éreztessük, mi zajlik belül a karakterben. Ne csak a párbeszédre figyeljünk, hanem a testbeszédre, a gondolatokra, a szereplők közti feszültségre is!

3. gyakorlat: Külső-belső kettős nézőpont

• Feladat: Írjunk le egy rövid jelenetet kétszer! Először egy külső narrátor nézőpontjából (például „A nő zavartan a poharához nyúlt…”), aztán a nő belső gondolataival (például „Utáltam, hogy újra dadogni fogok. Miért nem tudok egyszerűen válaszolni?”). Majd ismételjük meg a feladatot egy férfi nézőpontjából.
• Cél: Lássuk meg, hogyan különbözik a karakterek viselkedése és belső világa.
• Extra kihívás: Ne általánosítsunk („minden férfi ilyen”), hanem teremtsünk egyedi személyiséget!

4. gyakorlat: Egy tárgy története

• Feladat: Válasszunk egy hétköznapi tárgyat (például órát, kulcstartót, könyvet, levélcsomót), és meséljük el a történetét kétféle nézőpontból! Az elsőben egy férfi elbeszélő mesél, akinek érzelmi kötődése van hozzá. A másodikban egy nő elbeszélő mesél, ugyanarról a tárgyról.
• Cél: Különböző értelmezések, érzelmi fókuszok kibontása. Illetve a nemi különbségek árnyalása – nem sztereotípiákkal, hanem karakteres megfigyelésekkel.

5. gyakorlat: Beszélgetés egy idegennel

• Feladat: Írjunk egy párbeszédet, amely egy vonaton, taxiban, repülőn vagy padon ülve zajlik egy tőlünk különböző nemű karakter és egy idegen között. A beszélgetés során a karakterünk meséljen (áruljon) el valamit a múltjáról.
• Cél: Járjuk körbe, mit árulna el magáról az adott karakter! Milyen szóhasználattal, milyen mértékben nyílik meg? Próbáljuk megmutatni a pszichológiai különbségeket, elsősorban a személyiség alapján.

6-8. gyakorlat: Híres irodalmi művek „átírása”

Jane Austen – Büszkeség és balítélet

• Jelenet: Darcy első lánykérése Elizabeth Bennet felé, amit Elizabeth dühösen visszautasít.
• Gyakorlat: Írjuk meg a jelenetet Darcy szemszögéből (férfiként), aki próbál úrrá lenni az érzésein, de büszkesége és zavara mindent elront. Aztán írjuk meg Elizabeth szemszögéből (nőként), aki a sérelmeit, előítéleteit és belső feszültségét éli át.
• Miért hasznos? Ez a jelenet tele van feszültséggel, félreértéssel és érzelmi hullámzással, remek terep a másik nem belső világának elképzelésére.

Shakespeare – Macbeth

• Jelenet: Lady Macbeth győzködi Macbeth-et, hogy ölje meg Duncant.
  Gyakorlat: Írjuk újra a jelenetet Lady Macbeth belső monológjával – mit gondol, miért sürgeti a férjét, milyen félelmei vannak? Aztán írjuk meg Macbeth szemszögéből, aki egyszerre fél, vágyik a hatalomra, és küzd a bűntudat csíráival.
• Miért hasznos? Mert a két karakter teljesen máshogy viszonyul az eseményekhez, és a férfi-női dinamika fontos szerepet játszik a manipulációban és a hatalomért folytatott harcban.

Móricz Zsigmond – Édes Anna

• Jelenet: Anna és Vizyék közötti csendes, rejtett feszültségek – például amikor Anna a házimunkát végzi, és Vizy az ő jelenlétében gondolkodik a családi gondokról.
• Gyakorlat: Írjuk meg Anna belső hangját, miközben dolgozik – mit gondol a gazdáiról, magáról, a sorsáról? Aztán írjuk meg Vizyné szemszögéből, ahogy Annát figyeli, és elgondolkodik rajta, vajon mit érezhet a lány.
• Miért hasznos? Mert itt nem nyílt párbeszéd, hanem rejtett, belső feszültségek uralják a viszonyokat, ami különösen izgalmas terep a karakterépítésre és empátiára.

Borítókép: pea moZykaEADqs / Unsplash.com