Könyvírás és könyvkiadás
Interjú írókkal és könyvesekkel.
Hogyan mentsük meg azokat a kutyákat, akikkel senki sem törődik? – derül ki Keszthelyi Adrienn új könyvéből, A kóbor kutyák utolsó éveiből. És hogyan fejezzük be a könyvünket, amit tizennégy évesen elkezdtünk, aztán évtizedekre félretettünk? – derül ki a szerzővel készített interjúnkból, amelyben mesél a kuytáktól való félelem legyőzéséről és a gyermeki nézőpont ártatlanságáról, erejéről is.
Read more
Egy véletlen találkozás a repülőgép szűk folyósóján, majd egy váratlan hóvihar a skót felföldön: ennyi is elég, hogy két ismeretlen összejöjjön – derül ki Mary G. Grant új regényéből, a Szerelem első járatra című kötetből. A szerző mesél még a múlt árnyaival való megküzdés nehézségeiről, a bétaolvasók által nyújtott segítségről és arról is, hogy miért fejeződnek be a romantikus történetek ott, ahol a „valódi élet” kezdődne.
Read more
Gyorsan ír, de alaposan megfontolja, mielőtt közradja a szövegét – derül ki Sárvári Jánosról, aki Petite morte címmel jelentette meg első regényét. A szerző elárulja, hogyan fér meg testiség és életfilozófia a „cinikus, szexmániás értelmiségi” történetében, milyen értelmezéseket tesz lehetővé a cím, és hogyan alakította a kéziratot a bétaolvasók véleménye.
Read more
Tizenharmadik kötetével a kirekesztés, a másság és a barátság témakörét dolgozta fel Garay Zsuzsanna. A kislány és a madárijesztő című kötet szerzője beszél arról, hogyan építette be a fokozatosságot a meséjébe, milyen hétköznapi tanulságokkal szolgál a vidám történet, és miért volt fontos számára megmutatni, hogy lehet játszani kütyük nélkül is.
Read more
Életrajzi regényekből, interjúkból, filmekből és a saját fantáziájából gyúrta össze első könyve főhősét, egy hollywoodi színésznőt Gazdag Tamás Dávid. A rivaldafény mögött című kötet szerzője mesél a sztárok alapszükségleteiről, a vázlatírás hasznáról, és arról, hogyan kell szelektálni az ötletek közül.
Read more
Nosztalgia, felnövéstörténet, szerelem, ifjúság és öregedés a Kádár-korban – ilyen témákat jár körbe beszédfolyamszerűen megírt első regényében Gábor Olivér. Az Ezerkilencszázhetven szerzője mesél megbánásról, az egymásra figyelés erejéről és az írói ihlet kínzó hiányáról is.
Read more
A Népszabadság egykori munkatársának regénye egy újságíróról, akinek egy kormánykritikus cikke miatt „egy autokratikus és populista országban valahol Európában” a hatalom megszünteti a lapját. Az Újratervezők szerzője, Varsányi Gyula beszél pályájának tanulságairól, az újság- és regényírás különbségeiről, és arról is, miért nem memoárt írt.
Read more
Az unokái a múzsái, az utazásai pedig az inspirációforrásai Auguszt Amarillának, aki több magánkiadású mesekötet után ezúttal a Könyv Guru Kiadónál jelentette meg A nepáli dzsungel meséi című könyvét. A szerzővel arról is beszélgettünk, miért olyan fogékonyak a 7-8 évesek a (fejből) mesélt történetekre, miért lesz szükség a digitális világ minden csodája ellenére is a mesékre, hogyan lehet tragikus történeteket gyerekek számára befogadhatóvá tenni, és mit mondott a ChatGPT, amikor megkérte, készítsen krokodilos illusztrációt az egyik fejezethez.
Read more
Személyes élmények és az ezeket kiegészítő kutatások: ezekből állnak össze Mihály András történetei, amelyekben gyakran van rejtély és valamilyen párkapcsolati motívum is, de elsősorban az idő köti össze őket. A Ki ölte meg a professzort? elbeszéléskötet szerzője azt is elárulja, hogyan fordult nyugdíjas kutatóorvosként a szépirodalom felé, és mik a legfontosabb írói elvek, amiket Tömörkény Istvántól tanult el.
Read more
Szabadulószoba-szerű útvesztőbe kalauzolja olvasóit új kötetében Frideczky Katalin zongoraművész, író, aki évek óta gyűjtött álmaiból alkotott novellafűzért. De hogyan válnak az álmok irodalmi alkotássá? Mennyi az írott szövegben valóság és fikció, ha egyszer álmokból születtek? És mit tanulhatnak az olvasók a szerző álmai révén saját magukról?
Read more