Könyvírás és könyvkiadás
Interjú írókkal és könyvesekkel.
A gyerekeinek mesélt történeteket fogalmazta újra az unokájának (is) szánt mesekötetben Darabos Attila. A Manó Mesék szerzője zenét is szerez a mesék mellé, és elengedhetetlennek tartja a humort és az átélést, mert azzal mesemondás közben tanítani is lehet.
Read more
Az öregedésről, a brazil szappanoperák hazugságairól és a jövő emberformáló hatásáról is szól Mika Tillensen, azaz Mikecz Attila új regénye, a Rio-dalom Brazíliában. Az abszurd humorral átitatott mű szerzője arról is mesél, mit tanult az előző két regényéből, milyen munka áll a karakteres borítók mögött és miért nehéz többkönyves szerzőként is olvasótábort építeni.
Read more
„Heti szinten kapcsolatban állok sok olvasómmal, és vannak olyanok is, akik közel kerültek hozzám” – mondja Ángyán Patrícia, aki egyszerre többféle közösségi platformon is népszerűsíti regényeit. A most megjelent, Az utolsó tévedés című harmadik kötete (egyben egy trilógia második része) kapcsán mesélt szimbolikus címválasztásról és borítókészítésről, a posztolás fáradalmairól, valamint az olvasást segítő lejátszási listákról is.
Read more
Egy makacs álom és egy kamukapcsolat nagy szerepet játszik Kate George, azaz György Nikoletta új regényében, a Fejtsd meg az álmom című romantikus történetben. A szerző mesél álnévválasztási szempontjairól és az erotikus jelenetek adagolásának művészetéről is.
Read more
„A motiváció, az elszántság mellett azt kell elhinni, hogy bárki bármit meg tud tanulni” – állítja Csíkos Csaba, aki arról írt könyvet, hogy saját kezűleg épített egy tengerjárásra is alkalmas vitorlást a fészerben. De szó esik a becsapós YouTube-oktatóvideókról, happy endes operáról, fogzási problémákról, valamint Hemingwayről és a sokszor átírt bekezdésekről.
Read more
„Ha már egy embernek tetszeni fog, boldog leszek” – vallja Peter Urs, azaz Urszuj Péter, aki egyszeri kísérletnek szánja Kiválasztottak című regényét. A beszélgetésben szó esik a világot befolyásoló elit klubokról, hétköznapi trágárságról és az esetleges irodalmi Nobel-díjról.
Read more
„A magyar társadalom attitűdje a fogyatékkal élőkkel és családjaikkal kapcsolatban még mindig sokszor a kirekesztésre és a távolságtartásra épül. Több empátiára, nyitottságra és valós segítségre lenne szükség” – vallja Bálint Erika, aki Félszárnyú angyalok regényében egy Down-szindrómás kislány és családja életét kíséri végig. Miért kellett óvatosan bánnia az érzelmekkel, van-e olyan, hogy „normális”, és mire kellett a fiktív szakdolgozat?
Read more
„Sok cselekményvázlat és sokszáz megírt oldal ment kukába, mire idáig eljutottam” – meséli Virág Gábor, hogyan készült el első regénye, a másságról nyíltan beszélő Bukásra ítélve című kötet. A szerző azt is elárulja, mit gondol a könyvfóliázós rendelkezésről, miért keverte a komolyabb hangvételű szépirodalmat a krimivel, és hogy lehet címet adni egy olyan történetnek, amire „gyakorlatilag bármilyen cím illene is, meg nem is”.
Read more
Időutazással eredt az igazi János vitéz nyomába Tasnádi György, akinek rendhagyó történelmi fikciójában többféle idősíkot is megismerhet az olvasó. A Riport János vitézzel című új kötet szerzője arról is mesél, hogy milyen volt mesterséges intelligenciával megrajzoltatni az illusztrációkat, és hogy lehetne-e tanításra használni a történelmi tényekkel és humorral bőven fűszerezett kötetét.
Read more
„Hiszem, hogy mindenkinek célja van az életben, még ha az áldozat szerepében is.” Ezt tartja Éjsötét horizont című, most megjelent könyve fő üzenetének Kovács Zoltán. Arról is beszélt, hogy miben segít a zenehallgatás írás közben, hogyan lett novellából regény, és mennyiben befolyásolta a magyarságtudata a cselekmény és a helyszín alakításában.
Read more