Milyen műfajt válasszak a könyvemhez?

Miért érdemes íróként többféle műfajt kipróbálni? Melyik népszerű zsánernek mi az előnye és a hátránya? Mi a fontosabb: a saját motivációm vagy a piaci realitás? Hogyan próbálhatjuk ki magunkat egyszerűen többféle műfajban is? És mi a magyarok kedvenc regényműfaja?

Read more

„Tényleg létezik a flow”

Nosztalgia, felnövéstörténet, szerelem, ifjúság és öregedés a Kádár-korban – ilyen témákat jár körbe beszédfolyamszerűen megírt első regényében Gábor Olivér. Az Ezerkilencszázhetven szerzője mesél megbánásról, az egymásra figyelés erejéről és az írói ihlet kínzó hiányáról is.

Read more

„Nem számítok sértődésekre”

A Népszabadság egykori munkatársának regénye egy újságíróról, akinek egy kormánykritikus cikke miatt „egy autokratikus és populista országban valahol Európában” a hatalom megszünteti a lapját. Az Újratervezők szerzője, Varsányi Gyula beszél pályájának tanulságairól, az újság- és regényírás különbségeiről, és arról is, miért nem memoárt írt.

Read more

Hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát a regényírásban? 1/4.

Hogy segítheti a ChatGPT a regényírást? Krisz cikksorozatának első része

Read more

„Mama, olvass a fejedből!”

Az unokái a múzsái, az utazásai pedig az inspirációforrásai Auguszt Amarillának, aki több magánkiadású mesekötet után ezúttal a Könyv Guru Kiadónál jelentette meg A nepáli dzsungel meséi című könyvét. A szerzővel arról is beszélgettünk, miért olyan fogékonyak a 7-8 évesek a (fejből) mesélt történetekre, miért lesz szükség a digitális világ minden csodája ellenére is a mesékre, hogyan lehet tragikus történeteket gyerekek számára befogadhatóvá tenni, és mit mondott a ChatGPT, amikor megkérte, készítsen krokodilos illusztrációt az egyik fejezethez.

Read more

Így fogadjuk a kritikákat, hogy fejlődjünk általuk!

Miért fontos megtanulni kezelni a kritikát egy írónak? Milyen főbb típusai vannak a kritikának, és melyikre legyinthetünk nyugodtan? Hogyan őrizzük meg az önbizalmunkat akkor is, ha bírálják az írásunkat? És mit tanulhatunk világhírű íróktól e téren?

Read more

Íróként nyaralni: hogyan lesz a csendből történet?

Hogyan tudjuk a nyári szabadságunk alatt úgy fejlődni íróként, hogy nem feltétlenül dolgozunk a szövegünkön? Mit érdemes megfigyelni, és mit kell(ene) megkérdezni önmagunktól? Aggódjunk-e, ha valamilyen élményt nem írunk meg, és milyen személettel kell feldolgozni a velünk történteket?

Read more

5 írói gyakorlat a nyárra – naplóíróknak, meseíróknak, scifi és fantasy és romantikus íróknak

Öt friss, ropogós írói gyakorlat a nyárra, amely megmozgatja a fantáziád és írásra késztet.

Read more

„A történet már bizonyára létezik, csak észre kell venni”

Személyes élmények és az ezeket kiegészítő kutatások: ezekből állnak össze Mihály András történetei, amelyekben gyakran van rejtély és valamilyen párkapcsolati motívum is, de elsősorban az idő köti össze őket. A Ki ölte meg a professzort? elbeszéléskötet szerzője azt is elárulja, hogyan fordult nyugdíjas kutatóorvosként a szépirodalom felé, és mik a legfontosabb írói elvek, amiket Tömörkény Istvántól tanult el.

Read more

„A vetítésnek vége, tessék kimenni a fényre!”

Szabadulószoba-szerű útvesztőbe kalauzolja olvasóit új kötetében Frideczky Katalin zongoraművész, író, aki évek óta gyűjtött álmaiból alkotott novellafűzért. De hogyan válnak az álmok irodalmi alkotássá? Mennyi az írott szövegben valóság és fikció, ha egyszer álmokból születtek? És mit tanulhatnak az olvasók a szerző álmai révén saját magukról?

Read more