Könyvírás és könyvkiadás
Tippek és ismeretek könyvírásról és könyvkiadásról.
Hogyan mentsük meg azokat a kutyákat, akikkel senki sem törődik? – derül ki Keszthelyi Adrienn új könyvéből, A kóbor kutyák utolsó éveiből. És hogyan fejezzük be a könyvünket, amit tizennégy évesen elkezdtünk, aztán évtizedekre félretettünk? – derül ki a szerzővel készített interjúnkból, amelyben mesél a kuytáktól való félelem legyőzéséről és a gyermeki nézőpont ártatlanságáról, erejéről is.
Read more
Mit tehetünk, ha bizonytalanok vagyunk a saját írásunk minőségében? Milyen módszerrel ellenőrizhetjük, hogy megfeleltünk-e az általunk kitűzött céloknak? Mikor kell külső szemet bevonni az ellenőrzésbe? És milyen kérdések segítenek eldönteni, hogy újra kell-e írni a regényünket?
Read more
Egy véletlen találkozás a repülőgép szűk folyósóján, majd egy váratlan hóvihar a skót felföldön: ennyi is elég, hogy két ismeretlen összejöjjön – derül ki Mary G. Grant új regényéből, a Szerelem első járatra című kötetből. A szerző mesél még a múlt árnyaival való megküzdés nehézségeiről, a bétaolvasók által nyújtott segítségről és arról is, hogy miért fejeződnek be a romantikus történetek ott, ahol a „valódi élet” kezdődne.
Read more
Gyorsan ír, de alaposan megfontolja, mielőtt közradja a szövegét – derül ki Sárvári Jánosról, aki Petite morte címmel jelentette meg első regényét. A szerző elárulja, hogyan fér meg testiség és életfilozófia a „cinikus, szexmániás értelmiségi” történetében, milyen értelmezéseket tesz lehetővé a cím, és hogyan alakította a kéziratot a bétaolvasók véleménye.
Read more
Tizenharmadik kötetével a kirekesztés, a másság és a barátság témakörét dolgozta fel Garay Zsuzsanna. A kislány és a madárijesztő című kötet szerzője beszél arról, hogyan építette be a fokozatosságot a meséjébe, milyen hétköznapi tanulságokkal szolgál a vidám történet, és miért volt fontos számára megmutatni, hogy lehet játszani kütyük nélkül is.
Read more
Hogyan adjunk feladatot a mesterséges intelligenciának, hogy a szövegünkre és önmagunkra mint íróra releváns válaszokat kapjunk?
Read more
Életrajzi regényekből, interjúkból, filmekből és a saját fantáziájából gyúrta össze első könyve főhősét, egy hollywoodi színésznőt Gazdag Tamás Dávid. A rivaldafény mögött című kötet szerzője mesél a sztárok alapszükségleteiről, a vázlatírás hasznáról, és arról, hogyan kell szelektálni az ötletek közül.
Read more
Miért érdemes íróként többféle műfajt kipróbálni? Melyik népszerű zsánernek mi az előnye és a hátránya? Mi a fontosabb: a saját motivációm vagy a piaci realitás? Hogyan próbálhatjuk ki magunkat egyszerűen többféle műfajban is? És mi a magyarok kedvenc regényműfaja?
Read more
Nosztalgia, felnövéstörténet, szerelem, ifjúság és öregedés a Kádár-korban – ilyen témákat jár körbe beszédfolyamszerűen megírt első regényében Gábor Olivér. Az Ezerkilencszázhetven szerzője mesél megbánásról, az egymásra figyelés erejéről és az írói ihlet kínzó hiányáról is.
Read more
A Népszabadság egykori munkatársának regénye egy újságíróról, akinek egy kormánykritikus cikke miatt „egy autokratikus és populista országban valahol Európában” a hatalom megszünteti a lapját. Az Újratervezők szerzője, Varsányi Gyula beszél pályájának tanulságairól, az újság- és regényírás különbségeiről, és arról is, miért nem memoárt írt.
Read more