Melyik MI nyelvi modellt használjam? 4/4.

Aki ma nem használja az MI-t, holnap hátrányban lesz, és éveken belül leküzdhetetlen hátrányba kerül.

Read more

„Én vagyok az idő”

Novellák után különleges verseskötettel jelentkezett Mihály András, aki az Elképzelt utak. Versek és kép-emlékek című kötetben úti élményeit és fotóit rakta párba. Az interjúban beszélt a születéstől az elmúlásig és tovább tartó emberi utazásról, az idő múlásáról és a regényírás nehézségeiről.

Read more

Mit tegyünk, ha túl hosszú lett a regényünk első változata?

Megijedtünk, hogy túl hosszú lett a kézirat? Ne dőljünk még a kardunkba, most kezdődik a szerkesztés, tömörítés, húzás, vagy egyszerűen szükség van egy második kötetre is. Könyv Guru tanácsai írás után, húzás előtt.

Read more

A játék híd a társadalom különböző csoportjai között

Családi körben, nagy közösségekben és akár fogyatékossággal élő személyek bevonásával is jól szórakozhatnak azok, akik A játék mindenkié című új kötetből választanak maguknak szórakozást. A szerzők, Britz-Farkas Nelli és Kertész Katalin azt is elárulták, mi a kedvenc játékuk, hogyan változtatja meg a felnőttek hétköznapjait pár perc önfeledt nevetés, és hogyan kínálnak offline játékaikkal alternatívát a digitális világ szórakozásaival szemben.

Read more

„Abszurdum, hogy a család és a házasságközvetítő által összehozott ifjak csak az esküvő után láthatták egymást”

Évtizedek munkájával tudta családtörténeti regénnyé formálni dédapja emlékiratait Káldor Judit, aki az Ükanyám, Giselle című dokumentumregényével csak egy trilógia első kötetét adta közre. A szerző mesél zsidók és keresztények együttéléséről, házasságkötéséről a 19. században, és arról is, milyen hasonlóságokra csodálkozhatnak rá a mai kor olvasói az akkori politikai csatározásokban.

Read more

Hogyan használjuk az MI-t a regényírás fejlesztésére 3/4.

Miben kérjük a mesterséges intelligencia közreműködését, hogy jobb legyen az írásunk?

Read more

„A főszereplők a kerítés ellentétes oldaláról jöttek, de felismerték egymásban az értékeket”

Már öt története is fiókban van, de végül egy olyan romantikus regényt adott ki, amelyről maga sem hitte volna, hogy meg tudja írni. Rénes András, a Kötelékek című kötet szerzője beszél világháborús képtelen szerelemről, náci őrök lelkiismeretéről és az író önfeltárásáról.

Read more

„Gyerekként nem tudtam befejezni a könyvet, mert nem értettem a világ bonyolultságát”

Hogyan mentsük meg azokat a kutyákat, akikkel senki sem törődik? – derül ki Keszthelyi Adrienn új könyvéből, A kóbor kutyák utolsó éveiből. És hogyan fejezzük be a könyvünket, amit tizennégy évesen elkezdtünk, aztán évtizedekre félretettünk? – derül ki a szerzővel készített interjúnkból, amelyben mesél a kuytáktól való félelem legyőzéséről és a gyermeki nézőpont ártatlanságáról, erejéről is.

Read more

Honnan tudhatom, hogy jó-e, amit írtam?

Mit tehetünk, ha bizonytalanok vagyunk a saját írásunk minőségében? Milyen módszerrel ellenőrizhetjük, hogy megfeleltünk-e az általunk kitűzött céloknak? Mikor kell külső szemet bevonni az ellenőrzésbe? És milyen kérdések segítenek eldönteni, hogy újra kell-e írni a regényünket?

Read more

„Az olvasóimat külön kérem, bátran írják meg, ha valami nem tetszett”

Egy véletlen találkozás a repülőgép szűk folyósóján, majd egy váratlan hóvihar a skót felföldön: ennyi is elég, hogy két ismeretlen összejöjjön – derül ki Mary G. Grant új regényéből, a Szerelem első járatra című kötetből. A szerző mesél még a múlt árnyaival való megküzdés nehézségeiről, a bétaolvasók által nyújtott segítségről és arról is, hogy miért fejeződnek be a romantikus történetek ott, ahol a „valódi élet” kezdődne.

Read more