Hogyan használjuk az MI-t a regényírás fejlesztésére 3/4.
Miben kérjük a mesterséges intelligencia közreműködését, hogy jobb legyen az írásunk?
Read more
Könyv+Alkotó
Tippek és ismeretek könyvírásról és könyvkiadásról.
„A főszereplők a kerítés ellentétes oldaláról jöttek, de felismerték egymásban az értékeket”
Már öt története is fiókban van, de végül egy olyan romantikus regényt adott ki, amelyről maga sem hitte volna, hogy meg tudja írni. Rénes András, a Kötelékek című kötet szerzője beszél világháborús képtelen szerelemről, náci őrök lelkiismeretéről és az író önfeltárásáról.
Read more
„Gyerekként nem tudtam befejezni a könyvet, mert nem értettem a világ bonyolultságát”
Hogyan mentsük meg azokat a kutyákat, akikkel senki sem törődik? – derül ki Keszthelyi Adrienn új könyvéből, A kóbor kutyák utolsó éveiből. És hogyan fejezzük be a könyvünket, amit tizennégy évesen elkezdtünk, aztán évtizedekre félretettünk? – derül ki a szerzővel készített interjúnkból, amelyben mesél a kuytáktól való félelem legyőzéséről és a gyermeki nézőpont ártatlanságáról, erejéről is.
Read more
Honnan tudhatom, hogy jó-e, amit írtam?
Mit tehetünk, ha bizonytalanok vagyunk a saját írásunk minőségében? Milyen módszerrel ellenőrizhetjük, hogy megfeleltünk-e az általunk kitűzött céloknak? Mikor kell külső szemet bevonni az ellenőrzésbe? És milyen kérdések segítenek eldönteni, hogy újra kell-e írni a regényünket?
Read more
„Az olvasóimat külön kérem, bátran írják meg, ha valami nem tetszett”
Egy véletlen találkozás a repülőgép szűk folyósóján, majd egy váratlan hóvihar a skót felföldön: ennyi is elég, hogy két ismeretlen összejöjjön – derül ki Mary G. Grant új regényéből, a Szerelem első járatra című kötetből. A szerző mesél még a múlt árnyaival való megküzdés nehézségeiről, a bétaolvasók által nyújtott segítségről és arról is, hogy miért fejeződnek be a romantikus történetek ott, ahol a „valódi élet” kezdődne.
Read more
„Szeretet és mások elfogadása nélkül mennyire céltalan lenne ez a mi kis földi városnézésünk”
Gyorsan ír, de alaposan megfontolja, mielőtt közradja a szövegét – derül ki Sárvári Jánosról, aki Petite morte címmel jelentette meg első regényét. A szerző elárulja, hogyan fér meg testiség és életfilozófia a „cinikus, szexmániás értelmiségi” történetében, milyen értelmezéseket tesz lehetővé a cím, és hogyan alakította a kéziratot a bétaolvasók véleménye.
Read more
„A képzeletbeli barátoktól vezethet út a valódi barátokhoz”
Tizenharmadik kötetével a kirekesztés, a másság és a barátság témakörét dolgozta fel Garay Zsuzsanna. A kislány és a madárijesztő című kötet szerzője beszél arról, hogyan építette be a fokozatosságot a meséjébe, milyen hétköznapi tanulságokkal szolgál a vidám történet, és miért volt fontos számára megmutatni, hogy lehet játszani kütyük nélkül is.
Read more
Mire használjuk az MI-t regényírásban 2/4.
Hogyan adjunk feladatot a mesterséges intelligenciának, hogy a szövegünkre és önmagunkra mint íróra releváns válaszokat kapjunk?
Read more
„Nem szeretem a túlírt könyveket, de Hollywoodban annyi minden megtörténhet”
Életrajzi regényekből, interjúkból, filmekből és a saját fantáziájából gyúrta össze első könyve főhősét, egy hollywoodi színésznőt Gazdag Tamás Dávid. A rivaldafény mögött című kötet szerzője mesél a sztárok alapszükségleteiről, a vázlatírás hasznáról, és arról, hogyan kell szelektálni az ötletek közül.
Read more
Milyen műfajt válasszak a könyvemhez?
Miért érdemes íróként többféle műfajt kipróbálni? Melyik népszerű zsánernek mi az előnye és a hátránya? Mi a fontosabb: a saját motivációm vagy a piaci realitás? Hogyan próbálhatjuk ki magunkat egyszerűen többféle műfajban is? És mi a magyarok kedvenc regényműfaja?
Read more