Mester Györgyi varázslatos történetei
Vasi Szabó János gondolatai Mester Györgyi fikciós, misztikus/krimi és fantasztikus novelláiról.
Mester Györgyi Budapesten született, ahogy önéletrajzi írásában említi: „A külkereskedelmi munkavégzést követően, hosszabb ideig a közigazgatásban dolgoztam, ahonnan 2005-ben nyugdíjba mentem. A nyugdíjas éveim elején kezdtem el – hasznos időtöltésként, kikapcsolódás gyanánt – az írással foglalkozni. Főként nagyon rövid, változatos témájú novellákat írok, amelyek számos honlapon megtalálhatók, és különböző irodalmi folyóiratokban nyomtatott formában is leközöltek belőlük.”
Rövid, különös hangulatú írásait egy sor jeles szépirodalmi lap kiadta, csak néhányat sorolva: Bécsi Napló, Helikon, Székelyföld, Erdélyi Toll, Opus, Gömörország, Magyar Szó Kilátó melléklete. Írását lefordították angol, német, orosz és olasz nyelvre is. Meséit számos a zsánerhez köthető lap adja ki, könyvei közt a novelláskötetek túlsúlya mellett akadnak mese, ifjúsági, de szakmai kötetek is.
Most elsősorban spekulatív fikciós, misztikus/krimi és fantasztikus történeteiről lesz szó.
Mester Györgyi alig egy-két oldalas novellái azonnal szembetűnnek egyszerűségükkel, a hétköznapokból nyert tapasztalatok konverziója gyakran hihetetlen, csodás történetekké alakul, ám mindezek ellenére a sztorik mégis az egyszerűségükkel, könnyen érthetőségükkel nyűgözik le az olvasót, a hétköznapok eseményeiből a rejtelmes végkifejlet felé. Az írások tömörsége ellenére számos ponton bőségesen áradó leírást kapunk az érzékekre vonatkozó részletekről, amelyből a magány, szerelem, megcsalatás, a bűn és bűnhődés terminológiája bontakozik ki. A szereplők nem kérdőjelezik meg a feltűnő misztikus, sőt fantasztikus eseményeket, néhány krimi elemeket felhasználó sztoriban – az írónő szakmai tudása itt élesen érezhető – félreérthetetlenül jelenik meg a viktimológia.
Néhány jellegzetes Mester Györgyi stílusú kurtaprózát említve:
A fal, egy hétköznapi lakótelepi történetként kezdődik, amiben két jóravaló fiatal szerelmének furcsa beteljesülése bontakozik ki, amit a triviális valóságban élő lakók többsége zavarónak, sőt elviselhetetlennek tart.
Delelőben, hatásos fikció a mindennapok szürkeségéből a képzelt képi-világba menekülő főhősről, ráadásul megejtő széljegyzet a művészet lélekemelő erejéről. (A novella meghallgató a YouTube-on.)
Kéz a kézben, megható írás a szerelemről, amit a fiatal pár „önállósodott” kezei hoznak össze.
A rettegés, rövid lélektani horror, a legjobb kafkai stílusban.
A medveasszony, misztikusan induló, ám a valóságos világhoz több szállal rögzített novella, Mester Györgyi művei közt a hosszabbak közül. Magány, gyöngédség, szeretet borgesi módon elmesélve.
A kísértés, egy gyilkos története két oldalon elmesélve, de Raszkolnyikovval ellentétben a bűnt ebben a sziporkában nem követi bűnhődés. A főhősnek sikerül eltitkolni felesége megölését. Élhetné lekiismereti válság nélkül az életét, ám a büntetés mágikus úton mégis eléri a bűnös ifjút.
Interjú az ördöggel, frappáns történet mély szatírával átitatva, interjú a pokol fejedelmével.
A tákolmány, egyszerű esetként kezdődik ez a novella is, a főszereplő megpróbálja a nagyáruházban vásárolt elemekként megkapott darabokból összeállítani a kívánt számítógép asztalt. Ez a mindennapjainkból ismert macerás sztori azonban az ügyetlenkedő „asztalos” számára, a végtermék összeállítása során, nem várt időutazássá változik, amikor a toronyházak helyett, egy zord középkori világba jut, ahol már készíti a hóhér a „nyakbavalót”….
Látomások, pszichologizáló novella, melynek eseményei a félelmetes és túlvilági szatírába oltva jelennek meg, s a vége is ezúttal pozitív kicsengésű, mivel főhősünk megmenekül a haláltól.
Ezek mellett még sorolhatnám tovább Mester Györgyi sziporkáit, olvasva írásait akár a legnagyobbak – Kafka, Borges, Lovecraft – inspiráló hatása is a kritikus eszébe juthat, ám mégis egy, a magyar olvasók számára – kiadott számos prózája ellenére – kevésbé ismert szerző, az amerikai sci fi aranykorának remek novellistája Robert Sheckley kifejezésmódja ami bevillan. Mester és Sheckley történetei a látszólag egyhangú, ám a valóságot teljes valójában megmutató írások, melyekre a csavaros, gyakran ironikus történetszövés jellemző.
Az összes Mester Györgyi kötetben megtalálhatók ezek a sztorik, ám igazán sűrű előfordulások helye A legjavából című kötet, ami kiadása évében a magyar spekulatív- fantasztikus irodalom egyik ékköveként ragyogott.
Vasi Szabó János