Milyen sci-fit írjunk? – avagy tudományos-fantasztikus irodalmi műfajok

Érdemes ismerni azt a zsánert, amelyben írunk. A mi gondolataink talán a műfaj egy kisebb szeletében maradnak, de miért ne kölcsönözhetnénk elemeket, ötleteket a többi kategóriából is? Nézzük meg a science fiction, avagy sci-fi, magyarul tudományos-fantasztikus zsáner főbb jellemzőit és alfajait!

Ennek a műfajnak az a lényege, hogy a szerző egy másik kort képzel el, mégpedig alapvetően a technológia oldaláról: milyen kütyüket (és szolgáltatásokat) találnak fel az emberek (és robotok), melyik tudományág lesz a meghatározó, hogyan fognak élni az emberek, milyen a társadalom? A képet árnyalja, hogy a sci-fi nem mindig a jövőben játszódik: lehet az idősík egy elképzelt jelen vagy egy alternatív múlt is, sőt, akár a valódi jelen egy elképzelt szeglete, általunk kitalált bolygókkal, naprendszerekkel. A hangsúly inkább a tudományos megközelítésen van tehát, és nem a jövőn (ezért fordul elő, hogy egy jövőben játszódó fantasyt sci-finek gondol a sci-fiben járatlan olvasó).

A sci-fi alkotásokra jellemző, hogy szerepelnek benne robotok, magas a technikai fejlettség, általában jelen van valamiféle mesterséges intelligencia. A szereplők vagy kutatják az űrt, vagy utaznak is benne, akár mindennap, és többnyire az ismerttől eltérő, elképzelt bolygók és galaxisok is találhatóak ebben a világban. Léteznek űrjárművek és űrfegyverek, bizonyos zsánerekre az űrháború is jellemző. A fénysebességgel való utazás általában már megoldott, sokszor az időutazás is, vagy a más dimenzióba, világegyetembe való átjárás, messzi naprendszerek alternatív módon való felkeresése. Előfordulhatnak marslakók, azaz idegen lények, bár ezek rendszerint hasonlítanak az emberekhez, sokszor a téma éppen a földi és idegen civilizáció egymásból származása.

Nézzük tehát, hogy az irodalmárok hogyan rendszerezik ezt a népszerű szórakoztató műfajt!

• A keményvonalas, azaz hard sci-fi világa a természettudományok alapos ismeretére épül. A más szóval klasszikus sci-finek nevezett alműfaj azokra a tudományágakra támaszkodik, melyek a környezet fizikai valóságát elemzik, fontosak a technikai megoldások. Példa: Asimov.
• A soft science fiction viszont inkább az emberi lélekre, a társadalomtudomány fejlődésére épít. Itt is logikus a jövőépítés, de inkább a társadalmi struktúrán és ebben az egyén helyén, helyzetén van a hangsúly. Példa: Ursula K. Le Guin.
• Időutazás. A történet lényege, hogy valamilyen módszerrel előre-, vagy visszautazunk az időben. Lehet ez egy gép, jármű, vagy történhet gondolat-, vagy lélekátviteli módszerekkel. Példa: Brandon Hackett.
• Az űropera teljes egészében a világűrben játszódik (bolygók érintésével vagy anélkül), ahol a történet inkább a szereplők cselekedeteitől, jellemeitől függ, mintsem a technológia bravúrjaitól, ez itt jellemzően a hátteret adja meg. Lehet kalandregény-, vagy kémregényszerű. Példa: Iain M. Banks, Frank Herbert.
• Cyberpunk. A történet alapja a biológia és az informatika kapcsolódása. Virtuális valóság, az internet mindenhol jelenlévősége, érző robotok jellemezhetik ezt a könyvet, miközben az emberi faj általában szociálisan visszafejlődik, érzelmi intelligenciája csökken. Példa: Philip K. Dick, Ernest Cline.
• A steampunk sci-fi világa az a technológiai környezet, ami a gőzhajtás korát jellemzi, vonatok és léghajók között mozognak a hősök egy alternatív világban. Ezek a könyvek a technológiai robbanást lényegében hamarabbra tolják, így alakítanak ki alternatív műszaki fejlődést. Példa: Az arany iránytű, Frankenstein.
• Utópia és disztópia. Ezek a műfajok a soft sci-fi berkeibe tartoznak, mindenképpen az emberiség jövőjét képzelik el. Az utópia egy olyan jövőképet ír le, amikor minden rendbejön, megmenekülünk és ideális társadalomban élünk. Példa: H. G. Wells, Aldous Huxley. A disztópia ezzel szemben azt mutatja be, hogy az emberiségre szörnyű sors vár. Példa: Lem, Orwell.
• Apokaliptikus és poszt-apokaliptikus történeteket is megkülönböztetünk. Az előbbi az emberiség pusztulásának, (majdnem) kihalásának konkrét történetét mutatja be (akár egy katasztrófafilm). Példa: Arthur C. Clarke, Margaret Atwood. A poszt-apokalipszis pedig egy olyan világ, amikor már megtörtént az az esemény, amiben majdnem kipusztult a fajunk, és az itt élő (vegetáló) társadalom van a középpontban. Példa: Hugh Howey. Ezek általában hard sci-fi történetek.
• A katonai sci-fit is szeretném megemlíteni, mert kedvelem a katonai történeteket, bár a sci-fi irodalomnak ez egy viszonylag keskeny szelete. Ezekben a sztorikban a lényeg a katonai hadműveleteken, fegyverek használatán van, általában egy hivatalos vagy zsoldos alakulat misszióját kísérhetjük figyelemmel. Példa: Robert A. Heinlein, Kurt Vonnegut.

A scifiben, akár a többi műfajban, sok egyéb kategória létezik még, például bio-, nano scifi vagy western, hódít a klasszikus sci-fik mintájára íródott, de mai történet is (retro sci-fi). A sci-fi kialakulásáról plasztikus képet ad a következő festmény (angol nyelvűek a feliratok!), ajánlom az olvasók figyelmébe! Link.

Jó böngészést kívánok!

Nádasi Krisz író, szerkesztő