Romantasy és egyéb hibridek – Keverhetek két műfajt?
Beszéljünk egy új trendről: a műfajkeveredésről!
A könyvpiac alapvetően nem szereti a kevert műfajú könyveket, mert az olvasók sem szeretik őket. Sokkal jobban fogynak azok a könyvek, amelyek pontosan egy kategóriába tehetők.
Az olvasók nehezen ugyan, de idővel bizonyos zsánerek keveredését mégis megtanulják, és utána ezek a műfajok lehetnek akár különösen népszerűek is. Annak idején a Harry Potter-sorozatot azért adták ki nehezen, mert keverte a fantasyt és a gyerekregényt. A receptes gyilkosságok megjelenése is ezért ment nehezen: mert nem igazán hitte el egy kiadó sem, hogy érdekes lehet az a krimi, amiben szerepelnek süteményreceptek.
A romantasy
Mégis egy ilyen érdekes műfajkeveredésnek vagyunk tanúi: az utóbbi években a romantika és a fantasy összekeveredéséből lett a romantasy. Ráadásul a fiatal korcsoportot célozza, tehát young adult könyvekről van szó.
Mi is a romantasy? Bizonyos fantasytörténetekben az elképzelt világban (általában) a főhős egy fiatal hölgy. A könyven van ugyan kaland, ám kifejezetten hangsúlyt helyeznek a romantikus szálra. Könyve válogatja, de érezheti úgy az olvasó, hogy a romantika hangsúlyosabb is, mint maga a fantasy.
Az egyik legjobb példa erre a Negyedik szárny, ahol van ugyan háború meg katonai kiképzés, de határozottan erősebb a romantikus érdeklődésről szóló jelenetek hatása, mint a kiképzésről szólóé. Egy másik példa a Caraval-sorozat, ahol a fiatal főhősnő kalandja nagyon izgalmas és kreatív – ennek a könyvnek az esetében azt kell mondjam, majdnem ugyanilyen hangsúlyos a romantika is, ami az úti társával szövődik.
Úgy tűnik, hogy ez a műfaj megragadta a fiatalok figyelmét, és valószínűleg évekig nőni fog az olvasótábor, illetve az olvasótábor igénye az újabb könyvekre. Ebben a műfajban tehát jelen pillanatban kifejezetten érdemes alkotni!
Más műfajok is keverednek?
A romantasy térnyerését elemezve jogos a kérdés: vajon vannak még olyan kevert műfajok, specifikus műfajok és trendek, amire érdemes figyelni, mert világszinten számítunk több ilyen könyv születésére, az olvasók érdeklődésének növekedésére?
Természetesen van, mégpedig nagyon érdekes hullámok figyelhetők meg!
Tudomány és szerelem kéz a kézben.
Úgy tűnik, trendivé vált, hogy a romantikát tudományos környezetbe helyezzék a szerzők. Ali Hazelwood óta több olyan szerző lett sikeres, ahol a könyv a romantikát valamiféle tudományos környezetbe helyezi.
Például a szereplők a nyolcvanas években egy űrprogramban vesznek részt, és így találkoznak. Vagy kutatóintézetben ismerkednek meg, vagy a pár egyik tagja reáltárgyat tanít. Ez az alműfaj nem váltja a sportoló- vagy milliomosrománcot, inkább színesíti, de ezekhez hasonló jövőt gyanítok nekik!
Érdekes alműfaj a vizes disztópia.
A szerzők olyan jövőt vagy világvégét jósolnak, ahol a víznek van nagy szerepe. A disztópiák közt mostanában gyakoribbak és az olvasók figyelmét jobban felkeltik a vizes katasztrófák. Onnan kezdve, hogy a víz beteríti (valamennyire) a Földet, akár óriási esőzés történik, akár a jég olvad. Savas vagy mérgezett eső esik. Elárasztott, Velence-jellegű városban élünk. Julia Armfield, Eireen Caffall könyveit vehetjük példaként.
Ha szívesen írnánk ilyen disztópiát, figyeljünk a tudományosan megalapozható világ megteremtésére, és ne csupán romantikát vagy ne csak kalandot tervezzünk, hanem társadalmi kérdésre is gondoljunk!
Szintén trend a Frankenstein-szindróma.
Mostanában több könyv szól olyan szörnyről, amely anyagból készült és később kap lelket. Hogy a történetnek a zsidó közösséghez van köze, vagy konkrétan frankensteini gólem készül agyagból, netán különböző nemzetközi folklórokhoz nyúlnak vissza szerzők, esetleg kifejezetten modern történetről van szó, ami napjainkban játszódik? Kifejezetten változatos történeteket találunk, ha erre nyitott szemmel járunk. Inspirálódjunk, és teremtsük meg bátran a saját szörnyünket, ki anyagból keletkezve lelket kap!
A hetvenesek virágkorát éljük.
A krimiolvasók észrevették már, hogy egyre több bűnügyi történet jelenik meg idősebb főhőssel. Richard Osman és Robert Thorogood könyveiben például nyugdíjas hölgyek és urak oldják meg a rendőrség problémáját.
Már ez is tulajdonképpen egyfajta műfajkeveredés, ám érdekes újdonság, hogy nemcsak a nyomozó, hanem akár a gyilkos is lehet egy ilyen idős karakter.
Szintén jellemző, hogy megspékelik ezt az írók még azzal is, hogy humorosan tálalják a történetet. Ugyanis az idős nyomozókra is jellemző, hogy az életkoruk adta bölcsesség mentén ironikusan, sőt akár szatirikusan tekintenek a társadalomra, és ez rengeteg komikumra ad lehetőséget. Amikor pedig a gyilkos vagy gyilkosok is ilyen idősek, akkor ezt még inkább lehet fokozni!
Mit is írjunk?
Ha úgy érezzük, hogy ezen új trendek valamelyikét szívesen meglovagolnánk, akkor erre most van itt az idő! Mire ez a divat megérkezik Magyarországra, addigra elkészülhetünk a kézirattal.
Fontos azonban, hogy ne keverjünk olyan műfajokat, amelyekre nem látunk még példát. Legyünk óvatosak az olyan típusú ötlettel, ami nem kategorizálható. Ugyanis a piac nagyon nehezen kezeli az újdonságokat. Ha a műfajnak még nem alakult ki az olvasótábora, gyakorlatilag az egész piac tájékoztatását nekünk kell elvégeznünk a marketinggel. Sokkal nehezebb a dolgunk, mintha egy meglévő műfajban a meglévő történetek között szeretnénk felhívni a potenciális olvasók figyelmét a saját könyvünkre.
Gondoljunk csak arra, milyen egyszerű úgy reklámozni egy regényt, hogy hasonlít az Éhezők viadalához vagy a Trónok harcához!
Kellemes ötletelést és izgalmas történetírást kívánok a fenti kevert műfajokkal játszva!