Íróképző műhelyek 1. – Hogyan tanít az Íróiskola?
Akinek fontos, hogy ne csupán az íráskészségét fejleszthesse, hanem az iskolai irodalomoktatásból kimaradt vagy méltatlanul elfeledett alkotók műveivel is megismerkedhessen, ráadásul a tudást a kortárs magyar irodalom prominenseitől leshesse el, annak érdemes megismerkedni az Íróiskolával. A hazai íróképző műhelyeket bemutató sorozatunk első részében Könyv Guru a Magyar Írószövetség képzését veszi górcső alá.
„Abból a célból hoztuk létre az Íróiskolát, hogy az irodalom, az írás művészete iránt fogékony tollforgatók jobban elmélyülhessenek e művészeti ág illetve hivatás szakmai fortélyaiban,” továbbá az is a képzés célja, „hogy a Magyar Írószövetség tagjainak, továbbá jeles vendégelőadók tudására építve egy olyan alapműveltség meghódításához és elsajátításához nyújtson segítséget, amely voltaképpen az élet majdnem minden területén hasznosítható.” Így foglalja össze az Íróiskola honlapján a képzés célját és küldetését az alapító szervezet, a Magyar Írószövetség elnöke, Szentmártoni János.
A 2008-ban indított képzés – hangsúlyozza kérdésünkre Varga Krisztina, az Íróiskola titkára – nem számít felnőttoktatásnak, nem ad OKJ-s képesítést, viszont, a hasonló műhelyekhez képest egyrészt gazdagabb irodalmi alapokat ad, másrészt
olyan oktatókat, olyan atmoszférát biztosít, amely éppen a szépírással foglalkozók számára fontos lehet.
A kurzus „lelkét” jelentő „Írásgyakorlatok” szemináriumot például a költőgenerációkat nevelő Mezey Katalin Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, író tartja. De a tanárok közé tartozik Erős Kinga irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Írószövetség titkára, valamint Szentmártoni János József Attila- díjas költő, író, a Magyar Írószövetség elnöke, Baán Tibor költő, pedagógus és Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész és szerkesztő.
Az iskola egyik specialitása a heti második alkalom témáját jelentő, úgynevezett Hiánypótló képzést, melynek keretében az 1945 utáni magyar irodalommal ismerkednek mélyebben a hallgatók, ezt Baán Tibor vezeti. Vele váltásban, minden második héten pedig Jánosi Zoltán műelemzés-stúdiumokat tart. Ennek az órának a célja elsősorban az, hogy bővítsék a résztvevők – az íráshoz is nélkülözhetetlen – irodalmi ismereteit, de „az Íróiskola missziójának tekinti írók, költők megmentését a feledéstől” – teszi hozzá Varga Krisztina. Utóbbiak között példaként Sinka Istvánt, Marsall Lászlót, Határ Győzőt, Füst Milánt, Veres Pétert, Kós Károlyt, Várkonyi Nándort, Somlyó Zoltánt, Bella Istvánt, Gyóni Gézát és Pásztor Bélát említi.
Az iskola honlapján az „Előadóink” között sokan fel vannak sorolva a kortárs magyar irodalom prominensei közül, velük nem találkoznak mind a hallgatók, hiszen ők az Írók írókról sorozat keretében adtak elő a korábbiakban. Jelenleg ez a sorozat szünetel, de hamarosan folytatódik – mondja az Íróiskola titkára.
Ami a konkrét foglalkozásokat illeti, azok keretében nem csupán arra ügyelnek, hogy a hallgatók tudását növeljék, hanem segítik őket az egyéni alkotói folyamataik elmélyítésében, valamint a tájékozódásban, a szakmai kapcsolatépítésben és a legjobb írások publikálásában is. A diákok művei jelentek már meg az Agriában, a Magyar Naplóban, a Székelyföldben, a Pannon Tükörben, de Kósa Sándor Mintha című regényét a Széphalom Könyvműhely jelentette meg 2013-ban. Az egykori elsősök egyébként még a kurzus befejezését követően is összejártak, és mind a mai napig egy közösen létrehozott honlapot szerkesztenek Kárókatona címmel, amelyhez nemegyszer már neves írókat is megnyernek maguknak – olvasható az Írószövetség elnökének köszöntőjében.
Írt egy könyvet? Olvassa el, hogyan adhatja ki!
Bár az Íróiskolában több, mint 60 diák fordult meg az elmúlt évek során, eddig összesen 28-a végezték el a kurzust az alapítás óta. Az előző félévben 14-en jártak az órákra. A hallgatók életkora igen változó: érettségi után álló fiataloktól a 70 év fölötti nyugdíjasokig minden korosztály képviselteti magát. Házi feladatot ugyan mindig kapnak, írni- és olvasnivalót is, de a szemináriumokon túli, otthoni terhelésük mindig a „megvalósíthatóság határain belül marad” – hangsúlyozza az iskola titkára. Mivel az Íróiskola tanárai nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra, szabad és lehet őket a kurzusidőpontokon kívül is keresni kérdésekkel, problémákkal. Ami pedig a hiányzást illeti, a műhely vezetése csak ajánlást fogalmazott meg, mely szerint
az órák 30 százalékánál többről nem illik távol maradni,
de mindazonáltal figyelembe veszik a felnőtt hallgatók mindenféle munkahelyi vagy egészségügyi problémáját.
Mivel mindenki a saját ambíciói alapján vesz részt a képzésen, a számonkérés a tantárgyak esetében is csak jelképes. Félévente – afféle „vizsgaelőadás” keretében – a Magyar Írószövetség lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a diákok egy irodalmi est keretében közönség előtt is bemutatkozhassanak. A nyilvános és ingyenes program során színművészek tolmácsolják a hallgatóknak az előző félévben legjobban sikerült műveit.
Mi mennyi?
A kurzus helyszíne: Budapest, VI. kerület
A kurzus időtartama: 4 félév (4×12 hét)
Heti óraszám: 2 alkalommal 1,5-1,5 óra (a késő délutáni, esti órákban)
Jelentkezési korhatár: nincs
Számonkérés / vizsga: nincs, de minden félév végén egy „vizsgaelőadáson” felolvassák a hallgatók legjobb műveit
Publikációs lehetőség: az oktatók igyekeznek segíteni, hogy a hallgatók írásai megjelenhessenek nívós irodalmi lapokban
A kurzus költsége: 101 600 forint / félév
(Könyv Guru olvasói a jövő héten az Írásgyakorlatok szeminárium vezetője, Mezey Katalin segítségével bepillanthatnak az Íróiskola szakmai munkájába, és maguk is kipróbálhatnak olyan feladatokat, amelyekkel az ottani hallgatókat trenírozzák.)