Paulo Coelho tíz tanácsa íróknak
Bár kamaszkora óta írónak készült, értetlen szülei ezért többször is a pszichiátriára záratták. A negyvenes évei második feléig, a 6. könyve amerikai kiadásáig kellett várnia a sikerre. Megérte. Ez a regény ugyanis nem csupán bestseller, hanem elsöprő világsiker lett, mára pedig a szerző, Paulo Coelho büszkélkedhet (íróként) a legtöbb, 29,5 millió rajongóval a Facebook-on.
Az 1980-as évek elején elsőként publikált kötetei, a Pokol-archívum és A vámpírizmus gyakorlati kézikönyve (ezek magyarul nem hozzáférhetőek) bizony nem sok elismerést hoztak az ismeretlen brazil szerzőnek. Igaz, azokkal ő maga sem volt elégedett, olyannyira, hogy utóbbit legszívesebben levetette volna a könyvespolcokról. Aztán épp 30 éve, 1987-ben megjelent az Egy mágus naplója, amelyben megelevenedik a híres Santiago de Compostela-i zarándokút, ahol az író egy évvel korábban gyalogolt végig 830 kilométert Spanyolország északi részét átszelve. Ennek a könyvnek sem lett (akkor még) nemzetközi visszhangja, sokkal inkább az egy évvel később született Az alkimistának. Ez sem indult egyébként világsikernek: az andalúziai pásztorfiú, Santiago mesés, szimbolikus történetét a kis brazil kiadó 900 példányban nyomta ki, és nem is tervezett belőle többet. Aztán, pár évvel később Coelho – ma már tudjuk: fő – művében fantáziát látott a legnagyobb amerikai kiadó, a HarperCollins, aki szintén publikálta, és innen már szinte nem is volt kérdés a világhír. Az alkimista lett az első brazil bestseller, amelyet 70 nyelvre fordítottak le, és mára több mint 83 millió példányban értékesítettek.
De nézzük, mit tanácsol Coelho a kezdő (és haladó) íróknak, hogy jobbak, hitelesebbek és sikeresebbek legyenek:
Az önbizalomról
Nem fogod tudni eladni úgy a következő következő könyvedet, ha alábecsülöd azt, amelyiket épp most hoztál ki. Légy büszke arra, amit megcsináltál, amit már letettél az asztalra!
A sztori-szerkesztésről
Lényegében négyféle történet létezik: szerelem két ember között, szerelem három ember között, küzdelem a hatalomért vagy egy utazás története.
A bizalomról
Bízz az olvasódban, ne próbáld leírni vagy agyonmagyarázni a dolgokat. Sejtess, és az olvasók örömmel meg fogják tölteni az utalásaidat a saját fantáziájukkal, képzeletükkel.
A tapasztalatról
Semmiből nem születik valami. Ha írsz egy könyvet, támaszkodj a tapasztalataidra!
A kritikákról
Az írók szeretnének tetszeni a kollégáknak. Szeretnék, ha elismernék őket. Felejtsd el ezeket! Kit érdekel mindez? Azzal kéne foglalkoznod, hogy megoszd a lelkedet, nem pedig azzal, hogy más írók kedvére tegyél, akik aztán majd írnak rólad egy recenziót, amit a kutya sem fog elolvasni. Egyébként is: a legbiztosabb út a nyomorúságos élethez, ha azzal foglalkozol, hogy mit gondolnak mások rólad.
A jegyzetelésről
Ha meg akarod ragadni az ötleteidet, rég elvesztél. El fogsz szakadni az érzelmeidtől, és el fogod felejteni élni az életedet. Megfigyelő lesz belőled, nem pedig olyan ember, aki éli az életét. Felejtsd el a jegyzeteket! Ami fontos, úgyis megmarad, ami pedig lényegtelen, úgyis elszáll.
A kutatásról
Ha teletömöd a könyvedet mindenféle kutatások adataival, rettentő unalmas leszel önmagad és az olvasóid számára is. A könyvek nem azért vannak, hogy megmutassák, milyen intelligens vagy. A könyvek azért vannak, hogy megmutathasd a lelkedet.
Az írásról
Én azokat a könyveket írom meg, amelyek meg akarnak íródni. Az első mondat mögött van egy láthatatlan fonál, amely elvezet az utolsóhoz.
A stílusról
Ne akard megújítani a történetmesélést! Mesélj el egy jó sztorit, mert az már önmagában mágikus erejű. Csomó embert látok, akik rengeteget bütykölnek a stílussal és különféle formákat keresnek, hogy elmondják ugyanazt. Olyan ez, mint a divat. A stílus a ruhához hasonlít, de a ruha nem tudja megszabni, hogy mi legyen alatta.
Az egyszerűségről
Egy jó történetben igazán a benne lévő személy számít. Légy egyszerű!
Borítókép: Paulo Coelho / Flickr.com