3×3 gyakorlat: írjunk nyarat!
A nyár a pihenés, a kikapcsolódás időszaka a kreatív írásban is. Kifejezetten sok olvasóm, ügyfelem jelzi, hogy nyáron nem igazán tud írni, hogy éppen ekkorra tervezi, hogy befejezi vagy átírja a regényét, de egyszerűen nem jön össze.
Nem csoda – nyáron nyaralunk a családdal, a mentális lassítást várjuk ettől az időszaktól. Nekem személyesen az a tapasztalatom, hogy hőségben nem annyira jön az ihlet, mint kellemes langyos vagy akár hideg időben. Jó ötletnek tartom tehát, ha a nyári időszakban nem erőltetjük az írást, ha nem gondoljuk azt, hogy abban az egy-két hét vakációban, amit egyébként a családdal nyaraláson töltünk, majd megírjuk életünk főművét.
A nyár a gyakorlás, a kísérletezés ideje legyen
Sokkal jobban járunk, ha a nyári hetekben-hónapokban célzott írói gyakorlatokat oldunk meg, akár a regényünk egyes fejezeteihez is felhasználva ötleteket. Hogy hogyan? Az alábbiakban adok 3 kreatív írói feladatot, és megmutatom, hogyan írhatunk ebből novellát, és azt is, hogyan használjuk a feladatot a regényünkben. Ha naplóíráshoz van kedvünk, akkor is használjuk őket!
3 nyári kreatív írói feladat novellába, regénybe vagy naplóba
- Elhagyott napszemüveg – novella
Legyen a novellánk ihletadó kiindulópontja egy elhagyott napszemüveg. Milyen ez a napszemüveg? Ki hagyta el? Hol? Ki találja meg? Válaszoljunk magunkban vagy jegyzetként ezekre a kérdésekre részletesen, és írjuk meg novellaként a történetet, amikor az a személy, aki megtalálta a napszemüveget, visszaadja valamiképp a tulajdonosnak. Vagy a tulajdonos találja meg valaki másnál. Vagy… a képzeletünk szabhat már csak határt, hogyan, milyen történetet képzelünk el! Vezessen a napszemüveg útja egy érdekes helyre, helyzetbe. Ha visszakerül a tulajdonosához, az nekünk íróként azért izgalmas, mert a két ember közti kapcsolatot definiálhatjuk. És persze lehet ez romantikus történet, de nem feltétlenül: egy öreg hölgy találja meg a napszemüveget, elteszi vagy leadja, a tulajdonos egy fiatal fiú, összebarátkoznak…
- Elhagyott napszemüveg – regény
És regényben hogyan használjuk ezt az ötletet? A főhős legyen az, aki elveszíti a napszemüvegét (vagy talál egyet), és így ismerkedjen meg egy érdekes ismeretlennel, vagy így találkozzon újra egy régi ismerőssel. Arra is használhatjuk az elveszett napszemüveg ötletét, hogy a főhőst ezáltal vigyük el olyan helyszínre, ahová amúgy nem jutott volna el. Mondjuk ha autót vezetve repült ki a szemüveg az ablakon, és ő leparkol és gyalog megy vissza az útvonalon, máris rengeteg új helyszínen jár, pl. megszomjazhat és bemehet egy kisboltba, leülhet egy cukrászdába, ahol aztán történik vele még valami. Végtelen lehetőségünk van a regényjelenet bonyolítására!
- Elhagyott napszemüveg – napló
Bizonyára mi is hagytunk el már életünkben napszemüveget, vagy találtunk egyet. Milyen emlékezetes eset jut eszünkbe? Írjuk le ezt a régi történetet!
Ha elhagyott napszemüveg helyett egy emlékezetes vásárlási élmény jut eszünkbe, vagy amikor hordtuk a napszemüveget, nyugodtan írjuk (inkább) ezt (is)!
- Átvágva egy napraforgótáblán – novella
Írjunk novellát abból, hogy elképzelünk egy személyt, őt busszal (vagy autóval stb., bármilyen járművel) odavisszük egy vidéki útszakaszhoz, és megcsodáltatjuk vele a napraforgókat. Álljon meg. Pontosan miért is? Mi fakad a jelleméből? Lehet, hogy nem is azért áll meg, mert szépek a napraforgók, hanem mert felkelti valami a figyelmét. Micsoda?
Sétáltassuk bele a főhőst a táblába, írjuk le a szagokat, hangokat, hogy milyen érzés megfogni egy napraforgó szárát. A sztori is haladjon, történjen itt a hőssel valami: találjon valamit vagy valakit. Innen vigyük tovább a történetet a befejezésig!
- Átvágva egy napraforgótáblán – regény
A regényünk egyik szereplőjével megeshet ugyanez? Hogy megáll egy napraforgótábla mellett? Ha igen, a fenti ötletet írjuk bele a regénybe (megáll, bemegy a szálak közé, talál valamit/valakit).
Ha nem, akkor az a kérdés, melyik szereplőnek adhatjuk oda ezt emlékként? Hogy vele valaha ez megtörtént, és talált valami érdekeset, történt vele valami izgalmas, rájött valamire? Mesélje ezt el egy másik szereplőnek párbeszédben pl. tábortűz mellett vagy közös sportolás alkalmával.
- Átvágva egy napraforgótáblán – napló
Mikor jártunk utoljára napraforgótáblában? Idézzük vissza ezt az emléket, és írjuk meg. Ha pluszkreativitást vinnénk a feladatba, a megírt emlékből hagyjuk meg csupán a jelzőket és főneveket, minden egyéb szófajú szót töröljünk, radírozzunk ki!
Ha nem jártunk még napraforgómezőn, itt az idő: nyár van, menjünk, keressünk egyet, vigyük a füzetünket és írjuk le, milyen érzés. Milyen benyomások érnek bennünket? Milyenek a szagok, a hangok? Mi jut itt eszünkbe pl. gyerekkorunkból?
- Ananászt falatozva – novella
A novellánk főhőse legyen valaki, aki szereti vagy utálja az ananászt, vagy aki még sosem kóstolta. Milyen ember? A képzeletünkben milyen körülmények közt eszi az ananászt? Az egész gyümölcsöt fogyasztja, netán konzervet nyit? Vagy étteremben rendeli? Hol, milyen helyszínen, és ki van még vele? Ne egyedül legyen, hogy közben beszélgethessen!
Ha hagyjuk őket enni és beszélgetni, hová megy velük a történet? Mi derül ki, mi lesz a csattanó?
- Ananászt falatozva – regény
A regényünk főhőse szereti-e az ananászt? Az egyik jelenetben egyen – írjuk le, ő milyennek találja az ízét, illatát, milyen érzés belevágni, beleszúrni a villát. Milyen pluszt ad a történetnek, hogy ő eszik? Ha dramaturgiai jelentőséget találunk ki mindennek, akkor lesz igazán helye a regényben.
A hősöm például elvághatja a kezét ananászpucolás közben, és a kórházban megismerkedhet egy új szereplővel, vagy összefuthat egy ismerőssel, vagy kénytelen egy olyan hírcsatornát nézni, amit nem szokott, és ott hall valami fontosat.
- Ananászt falatozva – napló
Írjunk a saját élményünkről: milyen volt legelőször ananászt enni? Vagy pucolni? Készítsünk össze egy tálka ananászt, falatozzunk belőle, és írjuk le az ízélményt. Milyen az édessége, a savanyúsága? Hogyan csípi a nyelvet? Milyen emléket idéz fel? A tengerpartra képzeljük magunkat tőle?
Írjunk hozzá hasonlatokat is! Ananászt enni olyan, mint…
Mindig írjunk
A nyaralásra vigyünk magunkkal füzetet, tollat (vagy telefont, esetleg számítógépet, ha úgy szeretnénk), és amikor lehetséges, gyakoroljunk, valamennyit írjunk. Ha az egész nyárra abbahagyjuk az írást, ősszel nagyon nehezen rázódunk majd bele!