Aktuális-e még az iszlám terrorizmus? Interjú Kovács Gyulával
Ma négy éve jelent meg Dr. Kovács Gyula kalandregénye az iszlám terrorizmusról. Ebből az alkalomból kérdeztük a szerzőt a regénye aktualitásáról és az írói módszereiről.
A Könyv Guru Kiadónál 2019-ben jelent meg második regénye, A legbelsőbb fegyver, aminek az iszlám terrorizmus a témája. Miért esett a választása erre a témára?
Attól függetlenül, hogyan próbálja a média egy része a problémát kicsinyíteni, vagy hogy a közvélemény jelentős hányada nem akar róla tudomást venni, az iszlám terrorizmus létező probléma, ami érdeklődésre tarthat számot. Egy írónak pedig szem előtt kell tartania, hogy mi érdekli az olvasót. Nem élhet elefántcsonttoronyban.
A regény témája a franciaországi iszlám terrorizmus. Egy kényszerből lett született francia terrorista, Francois Delacroix szemszögéből mutatja meg e sötét világ kicsiny szeletét. Mennyire tekinthető a könyvbeli világ valóságosnak?
Ahogy általában a kalandregényekben, ebben is reális és fikciós elemek keverednek. Aki minden mozzanatban a realitást kéri számon, annak csak azt tudom javasolni, hogy olvasson inkább dokumentumregényeket. Ami a könyvbeli történetet illeti, pontosan ilyennel nem találkoztam, de az élet könnyen tud hasonlót létrehozni. A fantáziám megmozgatása mellett persze törekedtem arra is, hogy a szereplők reálisnak tűnjenek, olvastam könyveket, néztem filmeket és internetes híreket. Az előbbiek közül Joby Warrick Fekete lobogók című könyvét, illetve a National Geographic Az állam című minisorozatát emelném ki, amelyek a Közel-Keleten játszódnak.
Az iszlám terrorizmus az utóbbi néhány évben a Közel-Keleten és Európában is visszaszorulóban van.
Jelenleg ez tényleg így van, csakhogy a jelenség nem tűnt el, és belátható időn belül nem is fog eltűnni, mivel a kiváltó okai, mint például a szegénység, vagy az iszlámon belüli szélsőséges irányzatok nem tűntek el. Ezek a tényezők sajnos Európán belül is egyre erősebbek.
A regényre visszatérve, mi jellemzi az írói módszereit?
Kovács Gyula: A könyveimet jelenetpanelekből építem fel, így az írás során nem feltétlenül lineárisan haladok. Az átírások alkalmával Jeleneteket szúrok be, illetve veszek ki. A készülő könyvet pedig menet közben többször is átdolgozom. Egy-egy verzió megírása után akár egy-két hétre is félreteszem a könyvet, hogy aztán a kézirat újszerűnek tűnjön számomra és a felmerülő hibáit is könnyebben észrevegyem.
Milyen nehézségek adódtak a regény kiadásával kapcsolatban?
Szerencsére nem voltak komoly nehézségek. Hamar rátaláltam a Könyv Guru Kiadóra, és mivel segítőkészek voltak, utána a kiadás már könnyen ment. Azonban tudom, hogy a könyvpiacon gyakran kerülnek szerzők művük kiadásával kapcsolatban nehéz helyzetbe.
Mit javasolna a kezdő szerzőknek?
Ne adják fel a küzdelmet csak azért, mert kezdetben kevés figyelmet fordítanak rájuk. A kitartás idővel gyümölcsöző lehet. Az olvasóknak pedig azt, hogy olvassanak minél több magyar szerzőt!